Heves megye egyik legjelentősebb középkori régészeti lelőhelye Abasár, ahol 2020 őszén nagyszabású feltárás kezdődött azzal a céllal, hogy megtalálják Aba Sámuel, Magyarország 1041 és 1044 között uralkodó királyának végső nyughelyét. Az azóta előkerült leletek azonban jóval többet árulnak el a korabeli Magyarországról, mint egy királyi temetkezés története.
Az abasári Bolt-tető alatt egy hatalmas, kőből épült egyházi és világi központ maradványai rajzolódtak ki. A régészeti és genetikai vizsgálatok az Aba nemzetség tagjainak és közeli rokonainak nyomait is azonosították. A kutatás egyik legizgalmasabb kérdése továbbra is az, hogy sikerülhet-e valaha bizonyítani Aba Sámuel földi maradványainak pontos helyét.
Abasár, az egykori királyi központ
Aba Sámuel a magyar történelem egyik különleges uralkodója volt. Az Aba nemzetségből származott, és 1041-ben került a magyar trónra. Uralkodása 1044-ben, a ménfői csatát követően ért véget.
Aba Sámuel személye és családjának története szorosan kapcsolódik Heves megye déli részéhez. Abasár a nemzetség egyik legfontosabb központja lehetett, ahol egykor jelentős egyházi és világi épületegyüttes állt.
A Bolt-tetőn végzett kutatások nem egyszerű templomromot tártak fel. A falmaradványok, a kapuk, az udvarok és az egymáshoz kapcsolódó helyiségek egy jelentős méretű, szervezett központ képét mutatják.
A feltárások során több száz temetkezést dokumentáltak. A helyszín jelentőségét az is növeli, hogy az épületegyüttes egyes részei a mai település lakóházai és épületei alatt folytatódnak.
Egy körtemplom, amely korábban épülhetett, mint azt gondolták
A régészek egyik fontos felfedezése az úgynevezett rotunda, vagyis a kör alaprajzú templom maradványa volt.
Kezdetben úgy vélték, hogy az épület Aba Sámuel 11. századi monostorához kapcsolódik. A későbbi vizsgálatok azonban más irányba mutattak.
A körtemplom környezetéből előkerült temetkezések kormeghatározása arra utal, hogy az épület már a 10. század végén, Géza fejedelem korában is állhatott.
A köveken megfigyelhető keresztábrázolások és díszítőmotívumok bizánci jellegzetességeket mutatnak. Ez azért különösen érdekes, mert a leletek arra utalnak, hogy a keleti keresztény hagyományok már a magyar államalapítás előtt jelen lehettek ezen a vidéken.
A felfedezés újabb kérdéseket vet fel a korai magyar kereszténység történetével kapcsolatban. A kereszténység megjelenése a Kárpát-medencében nem kizárólag Szent István uralkodásának idejére tehető: korábbi keleti keresztény kapcsolatok és közösségek is létezhettek.
Nem egyszerű falusi település volt: kőből épült központ rejtőzik a föld alatt
Az ásatások egyik legfontosabb eredménye az épületegyüttes méreteinek felismerése.
A korai Árpád-korról sokáig elsősorban kisebb, egyszerű lakóépületekből álló települések jutottak eszünkbe. Abasár azonban egészen más képet mutat.
A Bolt-tetőn masszív kőfalak, kapuk, belső udvarok és egymáshoz kapcsolódó épületrészek kerültek elő. A falmaradványok egyes szakaszai 40–50 méter hosszan nyúlnak be a mai falu épületei alá.
A régészeti eredmények alapján egy több száz ember befogadására alkalmas, jelentős egyházi és világi központ bontakozik ki. Ez a korabeli viszonyok között rendkívüli építészeti és szervezeti teljesítménynek számított.
Az épületegyüttes nemcsak az Aba nemzetség hatalmáról, hanem a korai magyar társadalom fejlettségéről és építészeti kultúrájáról is fontos információkat szolgáltat.
Rokonok és közvetlen leszármazottak nyomában
A kutatás egyik legizgalmasabb része a temetkezések genetikai vizsgálata.
A területen feltárt több száz csontváz közül többnek a vizsgálata segített az Aba nemzetség családi kapcsolatainak azonosításában.
A gótikus írásjelekkel ellátott sírfedlap alatt például az Aba nemzetséghez tartozó Kompolti család két tagjának, Jánosnak és Mihálynak a maradványait találták meg. A család tagjai Kisnánáról is kötődtek a térséghez, és feltehetően azért temetkeztek ide, mert ezt a helyet tekintették elődeik, köztük a király nyughelyének.
Különösen jelentős egy korábban, 2007-ben feltárt temetkezés újravizsgálata.
A sírban egy 20–22 éves fiatal férfi maradványait találták meg. A csontok genetikai elemzése elsőfokú rokonságot mutatott ki Aba Sámuellel, a szénizotópos vizsgálat pedig arra utalt, hogy az illető 1040 előtt halt meg.
Ez alapján a kutatók szerint a fiatal férfi a király testvére vagy közvetlen gyermeke lehetett. A pontos családi kapcsolat meghatározása azonban további értelmezést igényel.
Az eredmények jelentőségét mutatja, hogy az Aba nemzetség genetikai vizsgálatainak tudományos eredményei a nemzetközi iScience folyóiratban is megjelentek.
Vajon megtalálhatják Aba Sámuel csontjait?
Aba Sámuel sírjának pontos helye a kutatás egyik legnagyobb kérdése.
A régészek szerint a királyt az abasári monostor templomában temethették el. Az eredeti sír azonban az évszázadok során súlyosan megsérülhetett.
A tatárjárás idején a templomot feldúlták, a temetkezéseket megbolygatták, a sírokból származó csontok pedig szétszóródhattak.
A legújabb kutatások során több olyan csontkamrát, úgynevezett osszáriumot is feltártak, amelyek korábbi temetkezésekből származó, később összegyűjtött emberi maradványokat tartalmaznak.
Makoldi Miklós, a feltárás vezetője szerint elméletileg ezek egyikében akár Aba Sámuel csontjai is előkerülhetnek. Ennek bizonyítása azonban további genetikai és szénizotópos vizsgálatokat igényelne.
A király maradványainak megtalálása tehát továbbra sem tekinthető bizonyítottnak.
Miért állt le a történelmi jelentőségű ásatás?
A 2026. november 15-én megjelent beszámoló egyik legfontosabb témája, hogy a Bolt-tetőn folyó régészeti munka mintegy két éve szünetel.
A feltárás során előkerült mozgatható leleteket és emberi maradványokat az egri Dobó István Vármúzeumba szállították. A genetikai vizsgálatok és az adatfeldolgozás a Magyarságkutató Intézet közreműködésével folytatódik.
A terület teljes feltárásának egyik legnagyobb akadálya egy régi, évtizedek óta használaton kívüli művelődési ház.
Az épület az ősi falmaradványok fölé épült, így a régészeti kutatás folytatásához szükség lenne a bontására. A bontásnak van engedélye, a gyakorlati megvalósítás azonban komoly problémába ütközik.
Az épület földszintjén ugyanis az ország egyik legrégebbi, közel 145 éves önkéntes tűzoltó-egyesülete működik. A szervezet három tűzoltó-szerkocsit és a hozzájuk tartozó felszereléseket tárolja itt.
Az önkormányzatnak egyelőre nincs megfelelő helye az egyesület elhelyezésére. Így egy olyan épület bontása, amely alatt a magyar történelem egyik kiemelkedő régészeti emléke húzódik, nemcsak pénzügyi, hanem szervezési és gyakorlati kérdéssé is vált.
A helyzet különös ellentmondása, hogy miközben a kutatás nemzetközi tudományos érdeklődésre is számot tart, a teljes feltárást egy ma is fennálló épület és az ahhoz kapcsolódó helyi közösségi feladat akadályozza.
Eger és Abasár közös történelmi öröksége
Az abasári ásatás Heves megye kulturális örökségének egyik kiemelkedő kutatása. A lelőhely jelentősége nem áll meg a település határainál.
A feltárás során előkerült műtárgyak és régészeti emlékek egy része az egri Dobó István Vármúzeumba került. Ez különösen fontos kapcsolat Eger és Abasár között, hiszen a megye történelmének egyik legkorábbi, királyi családhoz kötődő központjának emlékei Eger múzeumi gyűjteményében is helyet kaptak.
A kutatás eredményei arra is emlékeztetnek, hogy Heves megye múltja jóval gazdagabb annál, mint amit a legismertebb történelmi emlékhelyek alapján gondolnánk.
Aba Sámuel király személye, az Aba nemzetség családi kapcsolatai, a bizánci kereszténység korai nyomai és az egykori monumentális épületegyüttes mind olyan történeti értékek, amelyek további kutatása új fejezeteket nyithat a magyar középkor megismerésében.
Az abasári Bolt-tető még sok titkot őriz. A legnagyobb kérdés továbbra is az, hogy a régészek egyszer megtalálják-e Magyarország harmadik királyának földi maradványait, és sikerül-e teljes egészében feltárni azt a királyi központot, amelynek jelentőségét az eddigi eredmények már most egyértelműen mutatják.
Források
Abasár község – Ásatás Abasáron
Magyarságkutató Intézet – Abasár feltárása tovább folytatódik
Magyarságkutató Intézet – Aba Sámuel nyughelye, Makoldi Miklós
Borítókép: Az abasári Bolt-tető régészeti feltárása, az egykori királyi központ maradványai. Fotó: Királyi központ lehet Abasár
Legutóbbi hozzászólások