Tíz éve nyitotta meg kapuit az Egri Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont – évszázados értékek a Széchenyi utcában

Eger Széchenyi István utcájának egyik legjelentősebb történelmi épülete az Egri Érseki Palota. A hatalmas barokk épületegyüttes évszázadokon keresztül az egri püspökök, majd érsekek rezidenciája volt. Ma már azonban nemcsak kívülről lehet megcsodálni: a látogatók előtt is megnyíltak azok a terek, amelyek korábban az egyházi vezetők mindennapjainak helyszínei voltak.

Az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont 2016-ban nyitotta meg kapuit. A felújított épületrészben egyháztörténeti és egyházművészeti kiállítások, történeti enteriőrök és különleges műtárgyak mutatják be az egri főpapi központ múltját.

Több évszázad története a Széchenyi utcában

A palota története a török uralom utáni időszakban kezdett új fejezetet írni. A püspöki központ fokozatosan elhagyta a vár területét, és a mai belvárosban alakult ki az új rezidencia.

Telekessy István püspök 1700 körül már az épületegyüttes északi részét használta lakóhelyként. A nagyobb szabású barokk építkezések Erdődy Gábor püspök idején, a 18. század első felében indultak meg. A középső épületszárny kialakításához Giovanni Battista Carlone építész neve kapcsolódik.

A következő évtizedekben Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly püspökök is alakították az épületegyüttest. A palota történetéhez később Pyrker János László érsek neve is szorosan hozzátartozott.

Az épület nem egyetlen építkezés eredményeként nyerte el mai formáját: több korszak és főpap elképzelései alakították ki a ma látható épületegyüttest.

Mi várja a látogatókat a palotában?

A látogatóközpont egyik legfontosabb értéke, hogy nem csupán egyházi műtárgyakat mutat be, hanem az egykori főpapi élet mindennapjaiba is betekintést enged.

A kiállítás részei között megtalálható a püspöki képtár, a ruhatár, a dolgozószoba és a kincstár bemutatása. A történeti enteriőrök között főpapi dolgozószoba, szalon, fogadóterem, hálószoba és kápolna is szerepel.

A látogatók megismerhetik a magyar szentek és legendáik világát, valamint a Vanitas, vagyis a hiábavalóság és hiúság művészettörténeti témáját is.

Az Egri Főegyházmegye történetét időszalagon, interaktív érintőképernyőn lehet követni. A püspökök és érsekek arcképcsarnoka pedig azokat az egyházi vezetőket idézi fel, akik meghatározó szerepet játszottak Eger történetében.

A látogatóközpontban időszaki kiállításoknak is helyet adnak, így a palota kulturális kínálata nem kizárólag az állandó tárlatokból áll.

A Madaras terem: különleges emlék a 18. századból

A palota egyik legérdekesebb helyisége a Madaras terem, amelynek történetét különleges falképek teszik emlékezetessé.

A terem múltja Erdődy Gábor püspök koráig vezet vissza. Bél Mátyás 1730-as egri látogatásakor már beszámolt a palota díszkertjéről és az ott található madárházról.

A helyiség festett díszítése több mint harminc későbbi festékréteg alatt rejtőzött. A 2013-as kutatások során előkerült falképek restaurálásával ismét láthatóvá vált a 18. századi művészeti emlék.

A terem története különösen jól mutatja, hogy az Érseki Palota nemcsak építészeti értékeket, hanem évszázadokon keresztül megőrzött művészeti emlékeket is rejt.

Barokk díszkert és érseki vinotéka

A látogatóközpont kínálata nem ér véget a palota termeiben. Az épülethez barokk díszkert is tartozik, amely a történelmi környezet fontos része.

A palota hivatalos ismertetője az Érseki Vinotékát is a látogatható kínálat részeként említi. Itt az Egri Főegyházmegye területén található négy borvidéket mutatják be.

Ez különösen érdekes Egerben, hiszen a város története és a környező vidék múltja szorosan összefonódik a szőlőtermesztéssel és a borkultúrával.

A palota falain túl is folytatódik a történet

Az Érseki Palota épületegyütteséhez az egykori gazdasági udvar is hozzátartozik. Az északi részen egykor istállók, kocsiszínek és kiszolgálóépületek működtek. Az Érsekudvar történetének egyik különlegessége a márványból készült jászol, amely az egykori püspöki istállókhoz kapcsolódik.

A palota alatt pedig az érseki pincerendszer húzódik. Ez Eger föld alatti örökségének egyik jelentős része, amely külön látogatható programként is megismerhető.

A palota, az udvar és a pincerendszer együtt mutatják meg igazán, milyen összetett központ működött egykor az egri főpapok rezidenciáján.

Eger egyik fontos kulturális látványossága

Az Érseki Palota Turisztikai Látogatóközpont megnyitásával egy korábban kevésbé ismert, a nagyközönség előtt nagyrészt zárt történelmi épületrész vált megismerhetővé.

A Széchenyi István utca 3. szám alatt található intézmény azoknak is tartalmas programot kínál, akiket az építészet, a helytörténet, az egyházi művészet vagy Eger évszázados története érdekel.

Aki a belvárosban jár, a Bazilika és a Líceum mellett az Érseki Palotára is érdemes időt szánjon. A falak mögött ugyanis nem csupán egy régi rezidencia, hanem Eger történelmének egy jelentős fejezete tárul fel.

Látogatói információk