Az elmúlt hónapok rendkívüli vízhiánya után kedvező változásról számolt be a Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság. November 4-én reggel a Tisza-tó Kisköre-felső vízmércéjén már 659 centiméteres vízállást mértek, a hasznosítható vízkészlet pedig meghaladta az 51 millió köbmétert. A friss adatok különösen figyelemre méltók annak tükrében, hogy szeptemberben és októberben még rendkívüli vízhiány jellemezte a térséget.
November elejére jelentősen javult a vízkészlet helyzete
A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) november 4-én közzétett tájékoztatása szerint a Tisza-tó Kisköre-felső vízmércéjén reggel 7 órakor 659 centiméteres vízállást regisztráltak.
A vízügyi szakemberek adatai alapján a Tisza-tóban, valamint a Kisköre és Tiszalök közötti folyószakaszon együttesen megközelítőleg 164,95 millió köbméter vizet tároznak.
Ebből a hasznosítható vízkészlet 51,45 millió köbméter. Ez az a vízmennyiség, amely a Kisköre-felső vízmércén meghatározott 610 centiméteres viszonyítási szint és a jelenlegi vízállás közötti tartományban található.
A mostani adatok azért is jelentősek, mert az idei nyár végére a Tisza-tó vízkészlete olyan alacsony szintre csökkent, amely komoly vízgazdálkodási, természetvédelmi és turisztikai nehézségeket okozott.
Szeptemberben még teljesen elfogyott a hasznosítható vízkészlet
A Minden, ami Eger az elmúlt hónapokban folyamatosan figyelemmel kísérte a Tisza-tó rendkívüli vízhiányát.
Szeptember 7-én a Kisköre-felső vízmércén mindössze 610 centiméteres vízállást mértek. A tározóban és a kapcsolódó folyószakaszon akkor megközelítőleg 113,5 millió köbméter víz volt, azonban a 610 centiméter feletti hasznosítható vízkészlet nullára csökkent.
A helyzet október elején sem mutatott érdemi javulást. Október 9-én már csak 607 centiméteres vízállást regisztráltak, a tározott vízmennyiség pedig 110,35 millió köbméterre csökkent.
Ehhez képest a november 4-i adatok jelentős változást jeleznek.
A szeptember 7-i állapothoz viszonyítva 49 centiméterrel emelkedett a Kisköre-felső vízállás, miközben a teljes tározott vízmennyiség 51,45 millió köbméterrel növekedett.
Az október 9-i mélyponthoz képest még látványosabb a különbség: a vízállás 52 centiméterrel, a tározott vízmennyiség pedig megközelítőleg 54,6 millió köbméterrel emelkedett.
Mindez azt mutatja, hogy az ősz folyamán jelentős vízkészlet-növekedés következett be. A változás pontos okairól, az utánpótlás alakulásáról és a vízlépcső üzemrendjéről azonban a mostani rövid tájékoztatás nem közölt részleteket.
Drámai képet mutatott a Tisza-tó a nyár végén
A 2026-os rendkívüli aszály következményei különösen látványosan jelentkeztek a Tisza-tó sekélyebb medencéiben.
A Minden, ami Eger korábbi beszámolóiban bemutattuk, hogyan változott meg a táj Poroszló, Sarud, Tiszanána-Dinnyéshát és Abádszalók térségében.
A visszahúzódó víz helyén hatalmas iszapos mederrészek, korábban víz alatt rejtőző fatörzsek és szárazra került területek jelentek meg. A drónfelvételeken különösen jól érzékelhető volt, hogy a megszokott vízfelületek helyét sokfelé keskeny vízfolyások és növényzettel borított mederrészek vették át.
A vízhiány a turizmusra is hatással volt. Tiszanána-Dinnyésháton augusztus végére jelentősen visszahúzódott a víz a strand elől, Sarudon pedig az alacsony vízállás miatt idő előtt bezárt az Aquaglide Vízi Élménypark és az Élményfalu Vízijátszótér.
A rendkívüli helyzet nemcsak a strandolókat és a vízi turizmus szereplőit érintette. A sekély vízterületek csökkenése a halállományra, a vízi élőhelyekre és a madárvilágra is hatással volt. Szeptember elején a Cserőközi Holt-Tiszánál halmentésre is szükség volt.
Heves vármegye számára is fontos a kedvező változás
A Tisza-tó vízszintjének alakulása Heves vármegye szempontjából is kiemelt jelentőségű.
Poroszló, Sarud, Kisköre és Tiszanána-Dinnyéshát térsége szorosan kapcsolódik a tó turisztikai és természeti értékeihez. A vízállás változása nemcsak a táj arculatát befolyásolja, hanem a vízi közlekedés, a horgászat, a strandolás és a természetközeli turizmus lehetőségeit is.
A mostani vízkészlet-növekedés ezért kedvező fejlemény, ugyanakkor önmagában még nem jelenti azt, hogy a nyári aszály valamennyi következménye megszűnt.
A Tisza-tó különböző medencéi eltérő mélységűek, ezért a vízszint emelkedése nem mindenütt ugyanolyan gyorsan vagy ugyanolyan mértékben változtatja meg a helyi viszonyokat.
A vízi élőhelyek állapotának helyreállása, a hajózhatóság és a turisztikai létesítmények használhatósága külön vizsgálatot igényel.
Miért fontos a 610 centiméteres vízszint?
A KÖTIVIZIG tájékoztatásaiban rendszeresen szerepel a Kisköre-felső vízmércén meghatározott 610 centiméteres érték.
Ez a hasznosítható vízkészlet számításának viszonyítási szintje. Amikor a vízállás eléri ezt az értéket, a fölötte számított víztartalék elfogy, de ez nem jelenti azt, hogy maga a Tisza-tó kiszáradt volna.
A mélyebb medencékben, a folyómederben és más vízterületeken továbbra is jelentős vízmennyiség található.
November 4-én viszont már 49 centiméterrel a meghatározott szint fölött állt a víz, ami több mint 51 millió köbméter hasznosítható vízkészletet jelent.
A Tisza-tó mesterséges víztározóként fontos szerepet tölt be a térség vízgazdálkodásában. A Kiskörei Vízlépcső segítségével szabályozható vízszint lehetővé teszi a vízkészletekkel való gazdálkodást, amelynek jelentősége a szélsőségesen száraz időszakokban különösen felértékelődik.
Biztató novemberi adatok a rendkívüli aszály után
A november eleji vízügyi adatok mindenképpen kedvező fordulatot jeleznek a Tisza-tó idei történetében.
A szeptemberi és októberi rendkívül alacsony vízállások után ismét számottevő hasznosítható vízkészlet áll rendelkezésre, ami fontos a következő időszak vízgazdálkodása szempontjából.
A 2026-os év ugyanakkor emlékeztetett arra, mennyire érzékeny a Tisza-tó a csapadékhiányra, a folyó vízhozamának változásaira és a tartós aszályra.
A következő hetekben ezért továbbra is érdemes figyelemmel kísérni a KÖTIVIZIG méréseit, hiszen a vízállás alakulását a folyó vízutánpótlása és a tározó üzemeltetése egyaránt befolyásolja.
Kapcsolódó korábbi cikkeink
A Minden, ami Eger több alkalommal is bemutatta a 2026-os rendkívüli vízhiány következményeit, a Tisza-tó megváltozott arculatát és a Heves vármegyei településeket érintő problémákat.
-
Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet
-
A Tisza-tó „bukása” a magasból – drámai drónfotókon Abádszalók és Kisköre rendkívüli ősze
-
Eltűnő vízfelületek Heves megyében – egyre súlyosabb az aszály következménye
-
Extrém kisvíz a Közép-Tiszán – már kilométerenként mérik, hogyan változtatják meg a gázlók a folyót
Források
Borítókép és adatforrás: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG).
Legutóbbi hozzászólások