Rendkívül nehéz évet zár 2026-ban a magyar agrárium. A tartós aszály, a jelentős terméskiesés, az alacsony felvásárlási árak és a visszafogott beruházások egyaránt sújtják a gazdálkodókat. A K&H Bank szakértői szerint jelenleg nincs problémamentes ágazata a hazai mezőgazdaságnak. A válság Heves vármegyében is érezhető, ahol a kukoricatermesztők jelentős veszteségekkel szembesültek, a napraforgó terméseredményei is elmaradtak a várakozásoktól, miközben a gazdaságok következő évi működésének finanszírozása is egyre nagyobb kihívást jelent.
Nincs problémamentes ágazat a magyar mezőgazdaságban
Krízisévet zár a magyar agrárium, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar beruházásai egyaránt lassulnak – jelentette ki Demeter Zoltán, a K&H Bank agrárüzletágának vezetője szerdai budapesti sajtótájékoztatóján.
A szakember szerint az év elején még kedvezőbb kilátásokkal számolhattak a gazdálkodók, az időjárási szélsőségek, különösen a tartós aszály azonban jelentősen rontották a termelési eredményeket és a gazdaságok pénzügyi helyzetét.
A növénytermesztés különösen sérülékenynek bizonyult. A hazai kukoricatermés az utóbbi évek egyébként is gyenge eredményeitől is jelentősen elmarad, miközben az állattenyésztésben a tej és a sertés alacsony felvásárlási ára okoz tartós nehézségeket.
A termelők hosszabb távon továbbra is bíznak a javulásban, jelenleg azonban inkább a kivárás jellemzi az ágazatot. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar hitelállománya stagnál, a rendelkezésre álló pénzügyi források szűkülnek, a fejlesztések megvalósítását pedig egyre alaposabb mérlegelés előzi meg.
Heves vármegyében már a nyáron látszottak a válság jelei
A K&H országos helyzetértékelése különösen aktuális Heves vármegyében, ahol a 2026-os aszály már a nyári hónapokban súlyos károkat okozott.
A megye déli, alföldi jellegű területein, különösen Heves és a környező mezőgazdasági térségek szántóföldjein a tartós csapadékhiány és a magas hőmérséklet együttesen rontotta a növényállományok fejlődését.
Augusztusban már olyan gazdaságokról érkeztek beszámolók, ahol a kukorica a megszokott termésmennyiség töredékét ígérte. Korsós István hevesi gazdálkodó például arról számolt be, hogy a korábban hektáronként tíz tonnát is termő kukoricából mindössze egy tonnára számított.
A szárazság nemcsak a kukoricát, hanem a napraforgót és más szántóföldi kultúrákat is érintette. A vízhiány miatt a növények fejlődése lelassult, egyes területeken idő előtt megkezdődött az érés és a száradás.
A szeptemberi betakarítás idején már egyértelművé vált, hogy a vármegye több részén rendkívül gyenge eredményekkel kell számolni. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Heves vármegyei igazgatójának tájékoztatása szerint a napraforgó aratása a megszokottnál korábban kezdődött, a kukoricánál pedig olyan állományok is előfordultak, amelyek megfelelő csövet sem fejlesztettek.
Egyes gazdálkodók a szemeskukorica betakarítása helyett silózásra kényszerültek, hogy legalább a növényállomány egy részét hasznosítani tudják.
A Minden, ami Eger már szeptemberben részletesen foglalkozott a kialakult helyzettel a Gyenge év után újabb csapások – Heves vármegye gazdáit is szorongatja az agrárválság című összeállításában. A korábbi beszámoló már akkor arra figyelmeztetett, hogy a kedvezőtlen időjárás és a gazdasági nehézségek egyszerre több mezőgazdasági ágazatot érintenek.
A terméskiesés a következő gazdasági évet is veszélyezteti
A mezőgazdasági veszteségek nem érnek véget a betakarítással. A kisebb termés kevesebb bevételt jelent, miközben a vetőmag, a műtrágya, a növényvédő szerek, az üzemanyag és a gépi munkák költségeit a gazdálkodóknak ugyanúgy ki kellett fizetniük.
Heves vármegyében ez különösen azoknak a gazdaságoknak jelenthet komoly problémát, amelyek bevételeik jelentős részét kukorica- vagy napraforgó-termesztésből szerzik.
A gyenge eredmények a következő év tervezésére is hatással vannak. A gazdálkodóknak már most dönteniük kell arról, milyen növényeket termesszenek, mennyi pénzt fordítsanak az új vetésekre, és milyen fejlesztéseket tudnak finanszírozni.
A helyzetet tovább nehezíti, hogy a terméskiesést a magasabb kukoricaárak sem feltétlenül ellensúlyozzák. Hiába emelkedik egy mezőgazdasági termény piaci ára, ha a gazdaság az előző évekhez képest lényegesen kisebb mennyiséget tud értékesíteni.
A Minden, ami Eger júniusi, Megkezdődik az aratás Heves vármegyében: közepes termésre számítanak a gazdák az aszályos tavasz után című cikke még a betakarítás előtti várakozásokat mutatta be. Az azóta eltelt hónapok tapasztalatai jól érzékeltetik, mennyire gyorsan változhatnak a mezőgazdasági kilátások egy csapadékszegény évben.
A kukoricatermesztés jövője is kérdésessé vált
Nyárs Levente, a K&H elemzője szerint a kukoricapiacon egymással ellentétes nemzetközi folyamatok érvényesülnek. Miközben a tengerentúlon kedvező terméskilátások mutatkoznak, az Európai Unióban gyengébb eredmények várhatók.
A hazai terméskiesés miatt kialakuló magasabb árak nem képesek minden gazdaság veszteségét ellensúlyozni, ráadásul a szállítási költségek emelkedésével is számolni kell.
A szakértő szerint a klímaváltozás egyik legnagyobb vesztese a szántóföldi növénytermesztés lehet. A következő években ezért különösen fontossá válik, hogy a gazdálkodók a helyi talajadottságokhoz és az egyre szélsőségesebb időjáráshoz igazítsák a termesztett növényeket.
Heves vármegyében ez azért is lényeges, mert a megye mezőgazdasági adottságai jelentősen eltérnek egymástól. A déli síkvidéki területek, a Mátraalja és a Bükkalja gazdálkodási lehetőségei nem azonosak, így az alkalmazkodás sem történhet mindenütt ugyanazzal a módszerrel.
A szárazságtűrőbb növényfajták kiválasztása, a talaj nedvességének megőrzése, a megfelelő vetésforgó és az öntözési lehetőségek fejlesztése egyaránt fontos szerepet kaphat a következő időszakban.
A méhészeteket is súlyosan érintette az aszály
A mezőgazdasági válság nemcsak a szántóföldi növénytermesztésben és az állattenyésztésben jelentkezik. A tartós szárazság a méhészetek működését is megnehezítette, hiszen a csapadékhiány a mézelő növények virágzására és nektártermelésére is hatással van.
A Minden, ami Eger korábban a Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves vármegyében is érezteti hatását az aszály című cikkében számolt be az ágazat nehézségeiről.
A kedvezőtlen időjárás miatt csökkenhet a méhek számára elérhető természetes táplálék mennyisége, ami a méhcsaládok fenntartását és a méztermelés eredményességét egyaránt befolyásolhatja.
Ez is jól mutatja, hogy az aszály következményei túlmutatnak a szántóföldeken: a mezőgazdaság különböző területei szorosan kapcsolódnak egymáshoz, ezért egyetlen kedvezőtlen időjárási időszak több ágazat működésére is hatással lehet.
Az állattenyésztők helyzete sem könnyebb
A válság nem korlátozódik a növénytermesztésre. A tej- és sertéságazatban hosszabb ideje alacsony felvásárlási árak nehezítik a gazdálkodást.
Nyárs Levente szerint a tejpiaci árak jelenleg sok esetben még az előállítás költségeit sem fedezik. A szakértő ugyanakkor arra számít, hogy az év végén fordulat kezdődhet, és 2027 elején áremelkedés következhet be.
A takarmányárak és az állattartás egyéb költségei különösen érzékenyen érinthetik azokat a Heves vármegyei gazdaságokat, amelyek növénytermesztéssel és állattenyésztéssel egyaránt foglalkoznak.
A kukoricatermés visszaesése ugyanis a takarmányellátásra is hatással lehet, így a szántóföldi növénytermesztés problémái közvetve az állattartók gazdasági helyzetét is ronthatják.
Lassuló beruházások – a támogatások jelenthetnek segítséget
A K&H szakértői szerint az év végének egyik legfontosabb kérdése, hogy a mezőgazdasági és élelmiszeripari támogatások képesek lesznek-e új lendületet adni a beruházásoknak.
A gazdálkodók jelenleg óvatosabban terveznek, sokan elhalasztják a nagyobb gépbeszerzéseket, technológiai korszerűsítéseket vagy telephelyfejlesztéseket.
Demeter Zoltán szerint a nehéz gazdasági helyzetben elsősorban a költségek csökkentésére és a pénzügyi tartalékok tudatos kezelésére kell törekedni.
A szakember azt javasolta, hogy azok a termelők, akik már rendelkeznek támogatói okirattal, lehetőség szerint használják ki a fejlesztési forrásokat, vizsgálják meg a támogatott hitelek igénybevételét, és törekedjenek stabil banki kapcsolatok kialakítására.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a K&H agrárügyfeleinél egyelőre nem tapasztalják a fizetésképtelenség jeleit.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ágazat problémái megoldódtak volna. A likviditási nehézségek, az elhalasztott fejlesztések és a bizonytalan termelési kilátások hosszabb távon is meghatározhatják a gazdaságok működését.
A helyi gazdálkodók összefogása is fontos
A nehézségek ellenére Heves vármegyében továbbra is jelentős szerepe van a mezőgazdasági közösségeknek és a helyi termelők együttműködésének.
Erre jó példa a Magyarok Kenyere program, amelyben a gazdálkodók gabonaadományokkal segítik a rászorulókat és a karitatív szervezeteket.
A Minden, ami Eger az Elindult a Magyarok Kenyere 2026 program Heves vármegyében című korábbi összeállításában mutatta be a kezdeményezés helyi vonatkozásait.
A program jelentősége túlmutat az adományozáson: arra is rámutat, hogy a mezőgazdaság a vidéki közösségek életének meghatározó része. A gazdálkodók nehézségei ezért nemcsak egy-egy vállalkozást, hanem a helyi gazdaságot és a vidéki települések mindennapjait is érinthetik.
Heves vármegye mezőgazdaságának megújulása egyre sürgetőbb
A 2026-os év tapasztalatai különösen jól mutatják, hogy a mezőgazdaság versenyképessége ma már nem kizárólag a termőföld minőségén, a gépesítettségen vagy a felvásárlási árakon múlik. Egyre fontosabbá válik a vízgazdálkodás, a talajvédelem, a korszerű termesztéstechnológia és a gazdaságok pénzügyi ellenálló képessége.
A Heves vármegyei gazdálkodók számára a következő évek egyik legnagyobb feladata az lehet, hogy a hagyományos termelési módszereket összehangolják a megváltozott éghajlati körülményekkel.
A mezőgazdasági támogatások és a 2027-es költségvetéshez kapcsolódó vidékfejlesztési tervek ezért nemcsak országos gazdaságpolitikai kérdések, hanem a helyi gazdaságok jövőjét is befolyásoló tényezők.
A korszerű öntözési rendszerek, a vízmegtartást szolgáló beruházások, a talajkímélő művelési eljárások és a termelési szerkezet átalakítása hosszabb távon hozzájárulhatnak a mezőgazdaság alkalmazkodóképességének javításához.
A 2027-es év hozhat fordulatot?
A K&H szakértői szerint a jelenlegi nehézségek ellenére a mezőgazdasági termelők hosszabb távon továbbra is bizakodók.
A következő időszakban azonban számos bizonytalansággal kell számolni. Kérdéses, hogyan alakulnak a terményárak, javul-e az állattenyésztés jövedelmezősége, milyen ütemben indulhatnak újra a beruházások, és mennyire lesznek elérhetők a fejlesztésekhez szükséges pénzügyi források.
Heves vármegyében mindehhez egy további, meghatározó kérdés társul: milyen időjárási körülmények várják a gazdálkodókat 2027-ben?
Az idei év ugyanis ismét bebizonyította, hogy a tartós csapadékhiány nem csupán egyetlen betakarítás eredményét veszélyezteti, hanem egész gazdaságok jövőjét is befolyásolhatja.
A magyar agrárium kríziséve így Heves vármegyében sem pusztán a gyenge termésről szól, hanem arról is, hogy a mezőgazdaság szereplői milyen feltételekkel tudnak alkalmazkodni a következő évek kihívásaihoz.
Források
Minden, ami Eger – kapcsolódó korábbi cikkek:
-
Gyenge év után újabb csapások – Heves vármegye gazdáit is szorongatja az agrárválság
-
Rendkívüli helyzetben a méhészek – Heves vármegyében is érezteti hatását az aszály
További források:
-
K&H Bank – Agrárüzletági sajtótájékoztató, 2026. november 4. (a rendelkezésre bocsátott beszámoló alapján).
-
Központi Statisztikai Hivatal – Kukoricatermelés vármegyénként
-
HEOL – Az aszály miatt kukorica alig lesz, napraforgó is kevesebb
Borítókép: H. Szabó Sándor
Legutóbbi hozzászólások