Eger történelmi belvárosának egyik meghatározó látványossága volt évtizedeken át a Városháza előtt álló Végvári vitézek szoborkompozíció. Kisfaludi Strobl Zsigmond monumentális alkotása 1967-től csaknem fél évszázadon keresztül hozzátartozott a Dobó tér megszokott képéhez. Majoros Erzsébet 1999-ben készült fényképe ezt a ma már csak emlékekben és régi felvételeken élő városképet őrizte meg. A szoborcsoport azóta új helyre került, a Városháza megújult, a főtér pedig jelentősen átalakult, de a végvári vitézek története továbbra is elválaszthatatlan Egertől.
A Dobó tér egykori arculata
Az 1999-ben készült fényképen a Dobó tér egyik jellegzetes részlete látható. A háttérben az egri Városháza impozáns homlokzata emelkedik, előtte pedig a magyar és török lovasok küzdelmét megörökítő bronzszobrok állnak. A gondosan kialakított virágágyások, a régi térburkolat, a díszes kandeláberek és a történelmi épület együtt idézik fel a kilencvenes évek végének egri belvárosát.
A fénykép különlegessége, hogy olyan városképet mutat, amelyet a mai látogatók már nem láthatnak eredeti formájában. A szoborcsoport hosszú időn keresztül a Városháza előtti terület meghatározó eleme volt. A város lakói és az Egerbe érkező turisták generációi ismerték ezt a látványt.
A Dobó tér mindig is Eger egyik legfontosabb közösségi helyszíne volt. Ünnepségek, találkozások, kulturális rendezvények és hétköznapi séták színtereként egyaránt fontos szerepet töltött be. A tér épületei és köztéri alkotásai nemcsak a város történelmét idézték, hanem az egri mindennapokhoz is hozzátartoztak.
A végvári vitézek szobrának megszületése
Kisfaludi Strobl Zsigmond (1884–1975) a 20. századi magyar szobrászat egyik jelentős alkotója volt. Monumentális köztéri szobrai mellett portrékat, emlékműveket és kisebb plasztikákat is készített. Egri alkotásában az 1552-es várvédelem hősiességét, a végvári harcosok bátorságát és a küzdelem drámaiságát kívánta megjeleníteni.
A Végvári harcok – Törökverő néven is ismert kompozíció egy korábbi kisplasztika alapján született meg. A művész nem egyszerűen egy történelmi személynek állított emléket, hanem magát a harcot formálta meg.
A szoborcsoportot 1967. szeptember 29-én avatták fel a Dobó téren, a Városháza előtt. Az ünnepséget a Fegyveres Erők Napjához kapcsolódva rendezték meg, és a Kossuth Lajos Katonai Főiskola növendékeinek eskütétele is része volt az eseménynek.
Az avatásról fennmaradt korabeli fényképek ma a Nemzeti Archívum gyűjteményében is megtalálhatók. Kunkovács László felvétele történeti dokumentumként őrzi az ünnepség pillanatait.
Egy drámai küzdelem bronzba öntve
A szoborkompozíció különlegessége a rendkívül mozgalmas ábrázolás. A lovak lendülete, a harcosok testtartása és az egymásnak feszülő alakok szinte életre keltik a történelmi jelenetet.
A mű középpontjában a két török harcossal szembeszálló magyar végvári vitéz áll. Az egyik ellenfél lovon támad, míg a másik a földre kerülve válik a küzdelem részévé. A felemelt fegyverek, az ágaskodó lovak és a megfeszülő emberi alakok egyetlen drámai pillanatba sűrítik a csata hevességét.
A bronzalakokat eredetileg rusztikus megmunkálású kőlapokból kialakított, valamivel több mint egy méter magas talapzaton helyezték el. A kompozíció így a tér burkolata fölé emelkedett, és különösen hangsúlyos látványt nyújtott a Városháza homlokzata előtt.
Az alkotás nem egy konkrét, dokumentált összecsapás pontos rekonstrukciója, hanem a végvári küzdelmek művészi megfogalmazása. Éppen ez adja időtálló erejét: a harc lendületét, a helytállást és az elszántságot állítja középpontba.
Az egri fiatalok összefogása is kapcsolódik a szoborhoz
A szoborcsoport történetének egyik érdekes részlete, hogy felállításához az egri fiatalok összefogása is kapcsolódott. A korabeli kezdeményezés során nemesfémgyűjtéssel támogatták az alkotás megvalósítását.
Ez a történet különösen fontossá vált évtizedekkel később, amikor a szobor áthelyezésének terve napirendre került. A tiltakozók közül többen arra hivatkoztak, hogy a mű nem pusztán városképi elem, hanem a helyiek közösségi emlékezetének része is.
A végvári vitézek alakjai így az 1552-es hősiességen túl egy későbbi korszak egri összefogását is jelképezték.
A Városháza és a szoborcsoport különleges kapcsolata
A Városháza történelmi épülete hosszú időn át a szoborcsoport egyik legfontosabb építészeti hátterét adta. A díszes homlokzat és a mozgalmas bronzalakok egymástól eltérő művészeti világot képviseltek, mégis sajátos egységet alkottak a Dobó téren.
Az épület eklektikus homlokzatának hangsúlyos elemei a magas, íves záródású ablakok, az oszlopos tagolás, a díszes erkély és a tetőzet fölé emelkedő középrész. A Városháza nemcsak építészeti értéke miatt jelentős, hanem azért is, mert Eger városi közigazgatásának egyik legfontosabb helyszíne.
Majoros Erzsébet fényképén különösen jól megfigyelhető, hogyan viszonyult egymáshoz a két alkotás. A bronz lovasok a kép előterében helyezkednek el, mögöttük pedig a Városháza középrizalitja emelkedik.
Ez az egykor megszokott látvány a belváros átépítésével megszűnt. A szoborcsoport elköltöztetése után a Városháza homlokzata jóval szabadabban érvényesülhetett a tér felől.
Miért került el a szobor a Dobó térről?
A 2000-es évek végén és a következő évtized elején egyre hangsúlyosabbá vált Eger történelmi belvárosának megújítása. A tervek a Dobó tér, az Eger-patak és a környező közterületek átfogó rendezését célozták.
A szoborcsoport sorsa komoly vitákat váltott ki. Az egyik elképzelés szerint a főtéren Dobó István várkapitány szobrának kellett volna megőriznie a központi szerepet. A szakértői érvek között szerepelt az is, hogy a monumentális lovaskompozíció részben takarja a Városháza épületét.
A mintegy nyolc méter hosszú és négy méter magas alkotás valóban jelentős teret foglalt el a Városháza előtt.
A szoborhoz ragaszkodó egriek viszont úgy vélték, hogy a végvári vitézek évtizedek alatt a Dobó tér elválaszthatatlan részévé váltak. Sokan gyermekkorukból emlékeztek a lovasokra, mások családi fényképeken, régi képeslapokon vagy iskolai kirándulások emlékeiben őrizték meg őket.
2010-ben aláírásgyűjtés is indult a szobor eredeti helyén tartása érdekében. A városi közgyűlés végül 2011 novemberében döntött az áthelyezésről.
A döntés értelmében a kompozíció a Dobó tér közvetlen közelében, az egykori Szúnyog köz területén kapott új helyet.
Restaurálás és költözés – új helyre kerültek a végvári vitézek
A belvárosi rekonstrukció idején a szoborcsoportot restaurálták. A több évtizedes szabadtéri elhelyezés nyomot hagyott az alkotáson, ezért a költözés egyúttal lehetőséget biztosított a szükséges helyreállításra is.
Az új helyszín kiválasztásakor több lehetőséget mérlegeltek. Felmerült az egri vár, a Bazilika környéke és a Tinódi tér is, végül azonban a Dobó térhez közeli, átalakított Szúnyog köz mellett döntöttek.
-
április 28-án a kompozíció három fő részét a Baktai úti restaurátorműhelyből az új térre szállították. A munkálatok során először a földre került török harcost, majd a magyar vitézt, végül a másik török lovast helyezték el.
A művelet nagy szakmai körültekintést igényelt, hiszen a monumentális bronzalakokat az eredeti művészi elrendezésnek megfelelően kellett összeállítani és biztonságosan rögzíteni.
A megújult közterület a Végvári vitézek tere nevet kapta. A szoborcsoport így nem távolodott el Eger történelmi központjától, hanem a korábbi helyétől mintegy száz méterre talált új otthonra.
A régi Szúnyog közből Végvári vitézek tere lett
A szobor áthelyezése egy nagyobb városrehabilitációs folyamat része volt. Az egykori Szúnyog köz és környezete új közösségi térként született újjá.
A munkálatok során régészeti emlékek is előkerültek, amelyek Eger török kori múltjához kapcsolódnak. A terület kialakításánál fontos szempont volt, hogy a történelmi emlékek és az új közösségi funkciók egymás mellett jelenjenek meg.
A tér új burkolatot, pihenőhelyeket és az Eger-patak felé kapcsolatot teremtő kialakítást kapott. A szoborcsoport központi elemként került az új környezetbe.
A Végvári vitézek tere ezzel önálló arculatot kapott, miközben továbbra is szorosan kapcsolódik a Dobó térhez és Eger történelmi belvárosához.
Régen és most – mit őriz meg az 1999-es fénykép?
A régi és a mai városkép összehasonlítása jól mutatja, mennyit változhat egy történelmi tér néhány évtized alatt.
1999-ben a Városháza előtt álló szoborcsoport a Dobó tér egyik legfontosabb látványeleme volt. A turisták rendszeresen fényképezték, a helyiek pedig természetesnek vették jelenlétét.
A 2010-es évek belvárosi rekonstrukciója után a tér jóval nyitottabbá vált. A Városháza épülete hangsúlyosabban jelenik meg, a végvári vitézek pedig néhány percnyi sétára, önálló közterületen láthatók.
Az átalakulás nemcsak az épített környezet változását jelenti, hanem a városhoz kapcsolódó személyes emlékek átrendeződését is.
Aki a hetvenes, nyolcvanas vagy kilencvenes években sétált a Dobó téren, annak a Városháza előtti lovas szoborcsoport ugyanúgy hozzátartozhatott Egerhez, mint a Minorita templom, Dobó István szobra vagy az egri vár látványa.
Majoros Erzsébet 1999-es felvétele ezért több egyszerű városképnél. Egy olyan időszakot dokumentál, amikor a végvári vitézek még eredeti helyükön álltak, és a főtér más arculattal fogadta az egrieket és a látogatókat.
Két korszak, egy történelmi örökség
Eger történelmi belvárosában különösen fontos szerepük van a köztéri alkotásoknak. A Dobó téren álló várkapitány szobra és a végvári harcosokat ábrázoló kompozíció más-más módon emlékeztet az 1552-es várvédelemre.
Stróbl Alajos Dobó István-szobra a történelmi személyiséget, a várkapitány vezető szerepét hangsúlyozza. Kisfaludi Strobl Zsigmond alkotása ezzel szemben a végvári katonák küzdelmét, a csata lendületét és a helytállás erejét mutatja be.
A két mű évtizedeken keresztül ugyanazon a téren állt. Ma már külön helyszínen láthatók, de továbbra is ugyanannak a történelmi örökségnek a részei.
A Városháza előtt készült régi fénykép arra is emlékeztet, hogy a város története nem kizárólag a több száz éves épületekben és műemlékekben él tovább. A közelmúlt utcái, terei, szobrai és hétköznapi látványai ugyanúgy hozzátartoznak Eger emlékezetéhez.
A végvári vitézek ma is Egerben állnak. Csak a környezetük változott meg. A régi fényképek pedig megőrzik azt a Dobó teret, amelyet sokan évtizedeken át ismertek és szerettek.
Kapcsolódó tartalmak – Minden, ami Eger
A Minden, ami Eger blog helytörténeti írásai között a Dobó tér, a belvárosi közterek, a Szúnyog köz, az Eger-patak és a Végvári vitézek tere története is szorosan kapcsolódik ehhez a témához. A régi fényképek és a mai városképek összehasonlítása különösen jól érzékelteti Eger belvárosának változásait.
Források
-
Nemzeti Archívum – A Végvári harcok szoborcsoport avatása, 1967
-
Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteménye – Eger, Dobó tér, Végvári harcosok szoborcsoport
Borítókép: Eger, Dobó tér, 1999. A Városháza előtt Kisfaludi Strobl Zsigmond Végvári vitézek szoborkompozíciója, még eredeti helyén. Fotó: Majoros Erzsébet.
Legutóbbi hozzászólások