+ 36 30 292 1943 info@bartokterpanzioeger.hu

Az átlagnál több eső hullott októberben a Közép-Tisza vidékén, de továbbra is jelentős a csapadékhiány

Szerző: | nov 2, 2026 | Egyéb

Az októberi esőzések némi enyhülést hoztak a Közép-Tisza vidékén, ahol a havi csapadékmennyiség meghaladta a sokéves átlagot. A kedvezőbb őszi adatok azonban nem tudták ellensúlyozni az év korábbi hónapjaiban felhalmozódott jelentős csapadékhiányt. A vízügyi mérések Heves vármegye Tisza menti térségei szempontjából is figyelemre méltóak.

Októberben végre az átlagosnál több eső érkezett

A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG) legfrissebb összesítése szerint 2026 októberében területi átlagban 46,4 milliméter csapadék hullott az igazgatóság működési területén. Ez 40 milliméterrel több a szeptemberben mért mennyiségnél, és 10,2 milliméterrel meghaladja az októberi sokéves átlagot.

Az idei évben mindössze két olyan hónap volt, amikor a csapadék mennyisége meghaladta az adott hónap sokéves területi átlagát: január és október.

A mérőállomások adatai jelentős területi különbségeket mutatnak. A legtöbb csapadékot Tiszasülyön regisztrálták, ahol 63,5 milliméter eső hullott, míg Jászberényben mindössze 25 millimétert mértek.

A legnagyobb, 24 óra alatt lehullott csapadékmennyiséget október 10-én Kunszentmártonban észlelték, ahol 29,5 milliméter eső esett.

Heves vármegye Tisza menti térségeit is érintik a vízügyi adatok

A KÖTIVIZIG működési területe nem kizárólag Jász-Nagykun-Szolnok vármegyére terjed ki, hanem Heves vármegye déli, Tisza menti területeinek egy részét is magában foglalja.

A Tisza-tó környezetében, különösen Kisköre, Sarud, Poroszló és Tiszanána térségében a csapadékviszonyok alakulása kiemelt jelentőségű. A mezőgazdasági területek vízellátása, a talaj nedvességtartalma, valamint a Tisza és a hozzá kapcsolódó vízrendszerek állapota szempontjából egyaránt fontos, hogy mennyi csapadék érkezik az őszi hónapokban.

A vízügyi igazgatóság által közölt 46,4 milliméteres októberi területi átlag ugyanakkor nem tekinthető Heves vármegye egészére vonatkozó adatnak. A Mátra, a Bükk és a megye déli síkvidéki területeinek csapadékviszonyai jelentősen eltérhetnek egymástól.

Tíz hónap alatt közel 190 milliméterrel kevesebb csapadék hullott

Bár október csapadékosabbnak bizonyult a megszokottnál, az éves összesítés továbbra is kedvezőtlen képet mutat.

A KÖTIVIZIG 11 kiemelt csapadékmérő állomásának adatai szerint 2026 első tíz hónapjában területi átlagban mindössze 247,4 milliméter csapadék hullott.

Ez 189,1 milliméterrel kevesebb az év első tíz hónapjára jellemző sokéves átlagnál, amely a közölt adatok alapján 436,5 milliméter.

Vagyis az év első tíz hónapjában a megszokott csapadékmennyiségnek csupán mintegy 57 százaléka érkezett meg a térségbe.

Ez a jelentős elmaradás különösen a mezőgazdaság, a talaj vízkészlete és a felszín alatti vízutánpótlás szempontjából figyelmeztető.

A Tisza-tó és a környező települések számára is fontos az őszi csapadék

Heves vármegye déli részén a Tisza és a Tisza-tó nemcsak természeti értéket, hanem gazdasági és turisztikai jelentőséget is képvisel.

Kisköre, Sarud, Poroszló és Tiszanána környékén a víz jelenléte meghatározza a táj arculatát, a mezőgazdasági tevékenységet, a horgászatot és az idegenforgalmat is.

A csapadékhiány azonban nem kizárólag a folyók és tavak vízszintjén keresztül jelentkezhet. A tartósan száraz időszakok a talaj mélyebb rétegeinek nedvességkészletét is csökkenthetik, ami hosszabb távon a növényzetre és a mezőgazdasági termelésre is hatással lehet.

A Minden, ami Eger blog korábban több alkalommal is foglalkozott a Tisza-tó térségében tapasztalható vízhiánnyal. Az „Eltűnő vízfelületek Heves megyében – egyre súlyosabb az aszály következménye” című írás a szárazság helyi hatásaira hívta fel a figyelmet.

A „Tiszanána-Dinnyéshát – a visszahúzódó Tisza-tó szomorú arca” című beszámoló, valamint a „Drámai látvány a magasból – drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó” című cikk szintén a vízhiány látványos következményeit mutatta be.

Ezek a korábbi beszámolók is érzékeltetik, hogy a csapadékhiány nem pusztán meteorológiai adat, hanem a táj állapotát és a helyi közösségek életét is érintő probléma.

Fontos ugyanakkor, hogy a Tisza-tó vízszintjét nem pusztán a helyben lehullott eső mennyisége határozza meg. A folyó vízjárása, a vízgyűjtő területeken érkező csapadék, valamint a vízgazdálkodási és vízszintszabályozási feladatok egyaránt befolyásolják.

Az őszi esők önmagukban még nem pótolják az egész éves hiányt

A csapadékosabb október kedvező változást jelentett a szeptemberi szárazsághoz képest. Az őszi esők hozzájárulhatnak a talaj felső rétegének nedvesedéséhez, és javíthatják az őszi vetések fejlődési feltételeit.

A hosszabb idő alatt kialakult vízhiány pótlásához azonban tartósabb, több hónapon át megfelelő mennyiségben érkező csapadék szükséges.

A következő időszak időjárása ezért meghatározó lehet. A téli csapadék és annak talajba szivárgása fontos szerepet játszhat abban, hogy a térség milyen vízkészletekkel kezdheti meg a következő tavaszt.

A KÖTIVIZIG októberi összesítése tehát egyszerre szolgál kedvező és figyelmeztető hírekkel: az ősz második hónapja az átlagosnál csapadékosabb volt, az egész évet tekintve azonban továbbra is jelentős a vízhiány.

Heves vármegye Tisza menti településein különösen fontos figyelemmel kísérni a következő hónapok csapadékviszonyait, hiszen a térség mezőgazdasága, természeti környezete és vízgazdálkodása szorosan összekapcsolódik a Tisza vízrendszerével.

Források

Borítókép: Őszi csapadék a Közép-Tisza vidékén. Fotó: Tóth Gábor. Forrás: Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság (KÖTIVIZIG).