Eger közlekedéstörténetének egyik kevésbé ismert helyszíne a Vasút utca és a Deák Ferenc utca találkozásánál állt. Az egykori MÁVAUT-központ épülete ma már nem látható, pedig hosszú időn keresztül meghatározó része volt a vasútállomás környékének. A régi egri autóbusz-közlekedés szervezése, a vállalat dolgozóinak mindennapjai és a környék apró üzleteinek története egyaránt ehhez a helyhez kapcsolódik. A fennmaradt archív fényképek és korabeli adatok segítségével felidézhető, hogyan működött az egri MÁVAUT, milyen nehézségekkel küzdött az autóbusz-közlekedés, és mi történt később az egykori központ épületével.
A Vasút utcai MÁVAUT-központ
A Vasút utca 1. szám alatt működő MÁVAUT-központ Eger közlekedési múltjának egyik fontos épülete volt. A kétszintes, nyeregtetős ház a vasútállomás közelében, a Deák Ferenc utca és a Vasút utca találkozásánál állt.
A helyszínről több archív fénykép is fennmaradt. A Fortepan gyűjteményében két 1949-es felvétel található, amelyek a MÁVAUT-központot mutatják be. Ezek a 79843-as és a 79844-es képszámon kereshetők.
Az épületről 1964-ben az UVATERV is készített fényképet, amely a Fortepan 97022-es azonosítójával szerepel a gyűjteményben.
Ezen a felvételen már jól látható a vállalat központjának homlokzata, a MÁVAUT felirat, valamint az épület bejárata. A kapu előtt járókelők és dolgozók állnak, a háttérben pedig a környék régi házai figyelhetők meg.
Az épület nem azonos az egri autóbusz-pályaudvarral. A Vasút utcában a vállalat központja működött, míg az autóbuszok indulását és érkezését más helyszíneken szervezték.
Az egri autóbusz-közlekedés újjászervezése
A második világháború után Eger közúti közlekedése nehéz helyzetből indult újra. A háborús károk, a járműhiány és a rossz útviszonyok jelentősen megnehezítették a rendszeres autóbuszjáratok működtetését.
Az egri MÁVAUT-kirendeltség 1948-ban mindössze kilenc autóbusszal rendelkezett.
Ezekkel a járművekkel kellett biztosítani a város és a környező települések közötti közlekedést.
Az 1949-es hivatalos menetrendben az egri helyi járat még a MÁVAUT gyöngyösi főnökségéhez tartozott. Az autóbusz a vasútállomás és a Ráckapu tér között közlekedett.
Az útvonal hossza két kilométer volt, naponta hat járatpárral. A menetjegy ára 70 fillérbe került.
A közlekedés fejlődésében fontos fordulópontot jelentett 1949. április 1-je, amikor az addigi egri kirendeltségből önálló MÁVAUT-főnökség alakult.
Ennek telephelye a Vasút utcában működött.
Az önálló főnökség létrehozása lehetővé tette, hogy az egri autóbusz-közlekedés szervezése közvetlenebb helyi irányítás alá kerüljön.
A vasútállomás és a város kapcsolata
A MÁVAUT egyik legfontosabb feladata a vasútállomás és a belváros közötti utasforgalom lebonyolítása volt.
Az Egerbe érkező vonatok utasai közül sokan autóbusszal folytatták útjukat, ezért a járatok menetrendjét a vasúti közlekedéshez is igazítani kellett.
Az ötvenes években a reggeli órák jelentették a legnagyobb terhelést.
Különösen zsúfolt volt a reggel 6 óra 55 perckor a vasútállomásra érkező autóbuszjárat.
A korabeli beszámolók szerint előfordult, hogy három autóbuszt kellett ugyanahhoz az induláshoz kiállítani, de még ez sem bizonyult elegendőnek.
A helyi utasok szállításába időnként az egercsehi és a felsőtárkányi járatok is besegítettek.
A vonatok késése további nehézségeket okozott. Ha egy szerelvény nem a menetrend szerint érkezett, az autóbuszoknak várakozniuk kellett, vagy a közlekedési vállalatnak újabb járműveket kellett biztosítania.
A vasút és az autóbusz-közlekedés összehangolása tehát már akkor is fontos feladat volt.
Élüzem lett az egri MÁVAUT
Az ötvenes évek elején az egri autóbusz-közlekedés fokozatosan fejlődött.
A járműállomány korszerűsítésében jelentős szerepet kaptak a magyar gyártású Ikarus autóbuszok.
Az Ikarus 30-as típus 1951-től, az Ikarus 60-as pedig 1953-tól jelent meg a magyar közúti közlekedésben.
Az egri MÁVAUT-főnökség 1953. augusztus 6-án elnyerte az Élüzem címet, valamint a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium vándorzászlaját.
Az ünnepségen Zentai Mihály, az egri főnökség vezetője is beszédet mondott.
Az Élüzem cím a korszak szocialista munkaversenyének elismerése volt. A vállalatok teljesítményét, munkaszervezését és az előírt tervek teljesítését is értékelték.
Az egri közlekedési vállalat számára az elismerés jelentős eseménynek számított.
Néhány hónappal később azonban országos átszervezés következett.
MÁVAUT-ból AKÖV
Az autóbusz-közlekedés és a közúti teherszállítás szervezete 1953 őszén jelentősen átalakult.
Október 1-jén a helyi TEFU-vállalatokat összevonták a MÁVAUT-főnökségekkel.
Az átszervezés eredményeként létrejöttek az Autóközlekedési Vállalatok, vagyis az AKÖV-ök.
Az egri MÁVAUT-főnökség a 32. számú AKÖV nevet kapta, és a miskolci központú 3. számú Autóközlekedési Igazgatóság irányítása alá került.
Az átszervezés ellenére a MÁVAUT elnevezés még hosszú ideig fennmaradt a mindennapi szóhasználatban.
Sokan továbbra is MÁVAUT-nak nevezték az autóbuszokat és a vállalatot.
A régi név annyira beépült a köztudatba, hogy még évtizedekkel később is használták.
A Vasút utca egykor Eger egyik legrosszabb útja volt
A Vasút utca történetéhez nemcsak a közlekedési vállalat, hanem az út rossz állapota is hozzátartozik.
Az ötvenes évek közepén a MÁVAUT épületétől a vasútállomásig vezető útszakasz burkolata rendkívül elhasználódott.
A korabeli beszámolók a város egyik szégyenfoltjaként emlegették az utcát.
A mély kátyúkba hajtó autóbuszok és teherautók jelentős rázkódást okoztak. A környező házak lakói is érzékelték a nehéz járművek áthaladását.
Esős időben a kátyúk megteltek vízzel, a közlekedő járművek pedig sarat és vizet fröcsköltek a gyalogosokra és az épületekre.
A probléma különösen kellemetlen volt, hiszen a Vasút utca Eger egyik legfontosabb közlekedési kapcsolataként szolgált.
A vasútállomásra érkezők és az onnan indulók naponta használták ezt az útszakaszt.
A Fellner utcai autóbusz-pályaudvar
A Vasút utcai MÁVAUT-központ mellett az egri közlekedés másik fontos helyszíne a Fellner utcai autóbusz-pályaudvar volt.
A régi autóbusz-állomás korszerűsítését 1954-ben jelentették be.
Az új létesítményt 1955. május 26-án adták át az utazóközönségnek.
Az autóbusz-pályaudvar és a Vasút utcai központ eltérő feladatokat látott el.
A Fellner utcában az utasforgalom lebonyolítása, a Vasút utcában pedig a közlekedési vállalat működéséhez kapcsolódó tevékenységek kaptak helyet.
Eger közlekedéstörténetéhez a Klapka György utcai AKÖV-telep is hozzátartozott.
A hatvanas években erről a telepről is készültek archív felvételek, amelyek a korabeli járműállományt és a vállalat működési környezetét dokumentálják.
A város növekedésével a régi telephelyek egyre kevésbé feleltek meg az igényeknek.
A közlekedési vállalat újabb létesítményei később Eger déli részén, a Mátyás király út térségében kaptak helyet.
A vasút megjelenése alakította át a környéket
A Vasút utca története szorosan összekapcsolódik az egri vasút kiépítésével.
Az Eger–Füzesabony vasútvonalat 1872. november 3-án nyitották meg a nyilvános forgalom előtt.
A vasút megérkezése jelentős változást hozott a város déli részének fejlődésében.
A korábban részben beépítetlen, mezőgazdasági hasznosítású területeken fokozatosan raktárak, üzemek és közlekedési létesítmények jelentek meg.
A vasútállomás környéke egyre fontosabb gazdasági szerepet kapott.
A terület ipartörténetének egyik érdekes emléke a Szeszfőzde utca elnevezése.
A környéken központi szövetkezeti szeszfőzde működött, amelynek telepítésében a vasúti áruszállítás lehetősége is szerepet játszott.
Az üzem vasút felőli részén pincéket alakítottak ki, és iparvágány is kapcsolódott a telephelyhez.
A második világháború után a környék továbbra is fontos ipari és raktározási terület maradt.
Később az Egervin borkombinát telephelye, valamint üdítőital-palackozó is működött a közelben.
A MÁVAUT-központ tehát olyan városrészben állt, ahol a közlekedés, az ipar és a kereskedelem fejlődése szorosan összekapcsolódott.
Kozma bácsi trafikja a MÁVAUT mellett
A Vasút utcai épület történetének egyik kevésbé ismert részletét Turay Zoltán helytörténeti kutatása őrizte meg.
A Bródy Sándor Könyvtár honlapján 2025 áprilisában megjelent összeállítás szerint a MÁVAUT egykori épülete előtt hosszú időn keresztül egy kis trafik állt.
Az egriek Kozma bácsi, később Kozma néni trafikjaként ismerték.
Az üzletben újságokat, rágógumit, csokoládét, apró játékokat, műanyag katonákat és dohánytermékeket árultak.
A trafik a környék mindennapi életének egyik jellegzetes helyszíne volt.
Az ilyen kis üzletek nemcsak vásárlásra szolgáltak. Az emberek gyakran itt találkoztak, beszélgettek, vagy megálltak néhány percre munkába menet.
A helytörténeti kutatás során nem került elő önálló fénykép a trafik épületéről.
Egy régi televíziós felvételen azonban megmaradt az emléke.
A TV Eger egyik 2000-ben készült híradófelvételének elején néhány másodpercig látható az egykori MÁVAUT-központ későbbi állapota, a kép szélén pedig a trafik egy része is feltűnik.
Ez az apró részlet ma már különleges helytörténeti dokumentumnak számít.
A Grafotip költözött az egykori központba
A közlekedési vállalat kiköltözése után a Vasút utcai épület új feladatot kapott.
A rendszerváltás időszakában a Grafotip vállalkozás költözött az egykori MÁVAUT-központba.
Az épületet az évtizedek során átalakították.
A korábbi homlokzathoz képest később egy földszintes lépcsőházi részt építettek elé, és az ingatlanhoz hosszabb irodasor is kapcsolódott.
A Grafotip székháza még a 2011-es Google utcaképen is látható volt.
A későbbi felvételeken azonban az épület már nem szerepel.
Az egykori MÁVAUT-központot időközben lebontották.
A bontás pontos időpontja a rendelkezésre álló helytörténeti adatokból nem állapítható meg egyértelműen.
A Vasút utca és az Állomás tér átalakulása
A MÁVAUT-központ eltűnése egy nagyobb városszerkezeti változás része volt.
A vasútállomás környékének korábbi ipari és közlekedési létesítményei fokozatosan elveszítették eredeti szerepüket.
Az Egervin felszámolását követően az egykori raktárak, üzemi épületek és pincehelyiségek egy része használaton kívül maradt.
A terület később jelentős átalakuláson ment keresztül.
A Bródy Sándor Könyvtár 2025-ben megjelent helytörténeti összeállítása részletesen foglalkozott a Vasút utca és az Állomás tér átépítés alatt álló területének korábbi épületeivel.
A kutatáshoz 2025. április 2-án készült fényképek is kapcsolódnak.
A dokumentáció segítségével az egykori MÁVAUT-központ, a Grafotip épülete, a régi trafik és a környező ipari létesítmények története is rekonstruálható.
A Minden, ami Eger blog korábbi összeállítása
A Minden, ami Eger blog már 2018. február 3-án foglalkozott a régi egri városképpel.
A „Hogyan is nézett ki Eger az 1970-es évek elején” című összeállításban a Fortepan 1964-es MÁVAUT-felvétele is szerepelt.
A cikk több régi egri helyszínt mutatott be, köztük a Szépasszony-völgyet, az Eszterházy teret, a városi strandot és a Klapka György utcai AKÖV-telepet.
A két közlekedési helyszín együttes bemutatása különösen érdekes.
A Vasút utcai MÁVAUT-központ és a Klapka György utcai AKÖV-telep ugyanis ugyanannak a korszaknak két különböző közlekedési létesítménye volt.
Az archív fényképek alapján jól érzékelhető, hogy az autóbusz-közlekedés milyen fontos szerepet töltött be Eger mindennapi életében.
Egy eltűnt épület, amely sok egri emlékét őrzi
A Vasút utca 1. szám alatti egykori MÁVAUT-központ nem tartozott Eger híres műemlékei közé.
Mégis fontos helyszíne volt a város történetének.
A közlekedési vállalat működése hozzájárult Eger és a környező települések kapcsolatának fejlődéséhez.
A helyi autóbuszjáratok a vasútállomást kötötték össze a belvárossal, a helyközi járatok pedig a környező települések lakóinak biztosítottak közlekedési lehetőséget.
Az egykori épület története a város gazdasági és közlekedési változásait is tükrözi.
A MÁVAUT-központból később irodaház lett, majd az épület végleg eltűnt a Vasút utcából.
A Fortepan 1964-es fényképe ezért ma már egy olyan egri helyszínt őriz, amelyet a fiatalabb nemzedékek nem ismerhettek eredeti formájában.
Az idősebb egriek közül azonban bizonyára sokan emlékeznek még a régi MÁVAUT-központra, Kozma bácsi trafikjára vagy a Vasút utca egykori épületeire.
Ezek a személyes emlékek fontos kiegészítései lehetnek a fennmaradt fényképeknek és helytörténeti dokumentumoknak.
Források
Minden, ami Eger – Hogyan is nézett ki Eger az 1970-es évek elején (2018)
Fortepan – Eger, Vasút utca 1., MÁVAUT-központ, 1964, 97022
Fortepan – Deák Ferenc utca–Vasút utca sarok, MÁVAUT-központ, 1949, 79843
Fortepan – Deák Ferenc utca–Vasút utca sarok, MÁVAUT-központ, 1949, 79844
Buszcentrikus világkép – Az egri városi autóbusz-közlekedés története, 2. rész
Bródy Sándor Könyvtár – TV Eger híradó, 2000, VID-2546
Borítókép: Az egri MÁVAUT-központ épülete a Vasút utca 1. szám alatt, 1964-ben. Fotó: Fortepan / UVATERV, képszám: 97022.
Legutóbbi hozzászólások