Eger belvárosában, a Kossuth Lajos utcán áthaladva egy olyan hídon kelünk át, amelynek története egészen a középkorig nyúlik vissza. A Barátok hídja egykor a várhoz vezető hadiút fontos átkelőhelye volt, később árvizek pusztították, majd a második világháborúban felrobbantották. A ma látható híd már nem azonos a régi kőhíddal, de ugyanazon a helyen őrzi Eger közlekedésének és várostörténetének évszázados emlékeit.
A középkori hadiút egyik legfontosabb átkelőhelye
A mai Kossuth Lajos utca Eger egyik legrégebbi közlekedési útvonalának része. A középkorban a Buda felől érkező út a Hatvani-kapun keresztül vezetett a városba, majd az Eger-patakon átkelve haladt tovább a vár nyugati kapuja felé.
A patak áthidalása katonai szempontból is jelentős volt. Az egri vár megközelítéséhez olyan útvonalra volt szükség, amelyen a katonák mellett a hadianyagot, élelmiszert és felszereléseket szállító szekerek is közlekedhettek.
A környék egykor jóval vizenyősebb volt, mint napjainkban. A mocsaras talajon fából készült útszerkezetek biztosították az áthaladást.
A Minden, ami Eger blogon 2021 januárjában már bemutattuk a Barátok hídjának történetét. Az akkori írás egyik különösen érdekes adata, hogy 1958-ban az egykori út gerendaszerkezetét és a hídhoz vezető rámpa maradványait is megtalálták.
A régészeti megfigyelések szerint a Buttler-ház közelében a régi fapallós út járószintje a mai burkolat alatt mintegy 85–100 centiméter mélységben húzódott.
A 16. századi gerendavázas hadiút maradványait ennél is mélyebben, átlagosan 170 centiméterrel a mai felszín alatt találták meg. Az alapozás alatt további régebbi útszintet is azonosítottak.
Mindez azt bizonyítja, hogy a Kossuth Lajos utca vonalában évszázadokon keresztül egymásra épültek a különböző korszakok közlekedési útvonalai.
Amikor a törökök kőhidat építettek
Eger török uralma idején az átkelő katonai jelentősége továbbra is megmaradt.
A korábbi fahíd helyére a helytörténeti feldolgozások szerint a törökök kőhidat építettek. Erre azért volt szükség, mert a várba vezető úton nehéz ágyúkat, hadianyagot és megrakott szekereket is át kellett juttatni az Eger-patakon.
A kőhíd teherbírása lényegesen nagyobb lehetett a korábbi faszerkezeténél, így a vár ellátásában is fontos szerepet tölthetett be.
A későbbi híd faragott kövekből épült, egyetlen nyílással rendelkezett, és jellegzetes, magasra emelkedő, úgynevezett bogárhátú kialakítása volt.
Tömör kőkorlátja és zömök szerkezete egészen más látványt nyújtott, mint a mai modern átkelő.
A régi híd nem csupán közlekedési létesítmény volt, hanem Eger történelmi városképének egyik meghatározó eleme.
Miért nevezték Barátok hídjának?
A híd elnevezése a közelében álló ferences templomhoz és kolostorhoz kapcsolódik.
A Kossuth Lajos utca 14. szám alatt található ferences templomot az egriek ma is Barátok templomaként ismerik.
A ferences szerzeteseket a köznyelvben egyszerűen barátoknak nevezték. Jelenlétük annyira meghatározó volt a környéken, hogy nemcsak a templom, hanem az utca és a híd elnevezésében is megjelentek.
A mai Kossuth Lajos utca története során több nevet viselt. Ismerték Hatvani utcának, Urak utcájának, Barátok utcájának, Hosszúpince utcának és Kaszárnya utcának is.
Később Káptalan utcának nevezték, mert itt sorakoztak az egri kanonokok rezidenciái.
Különösen érdekes, hogy egy 1787-es összeírás szerint a patakon túli területet Baráthíd utcának is nevezték.
Ez azt mutatja, hogy a híd elnevezése nem egyszerűen egy építményhez kötődött, hanem a városrész földrajzi azonosításában is szerepet kapott.
A régi egri utcanevek így ma is őrzik a ferencesek egykori jelenlétét.
Egy híd, amelyet szentek szobrai díszítettek
A Barátok hídjának történetéből az egyik legkevésbé ismert részlet, hogy az egykori átkelőt szobrok is díszítették.
Az 1787-es összeírás Szent Lőrinc és Szent Sebestyén képeivel ékesített kőhídról tesz említést.
Ez különösen érdekes adat, hiszen a mai, egyszerű szerkezetű híd alapján nehéz elképzelni, hogy ugyanitt egykor vallási ábrázolásokkal díszített kőépítmény állt.
A szobrok pontos megjelenéséről és későbbi sorsáról a rendelkezésre álló adatok nem adnak teljes képet.
Annyi azonban bizonyos, hogy a híd a 18. században nem csupán a patakon való átkelést szolgálta, hanem a korabeli Eger vallásos városképéhez is hozzátartozott.
Az Eger-patak többször is elpusztította
Az Eger-patak ma a belvárosban szabályozott mederben folyik, ám a korábbi évszázadokban árvizei rendszeresen komoly károkat okoztak.
A Barátok hídjának története szorosan összefonódott ezekkel a pusztításokkal.
A korábbi helytörténeti feldolgozás szerint a híd 1730-ban megsérült, bár ennek pontos oka nem bizonyított.
Az 1757-es árvíz viszont már biztosan súlyos károkat okozott az átkelőben, amelyet ezt követően újjáépítettek.
A következő nagy pusztítás 1813-ban következett be.
Az Eger-patak áradása ismét ledöntötte a hidat, ezért a városnak új átkelőt kellett építtetnie.
Az újjáépítés 1815-ben történt meg, Zwenger József egri kőművesmester tervei alapján.
Az új híd már a 19. századi Eger közlekedését szolgálta, és több mint egy évszázadon keresztül meghatározó része maradt a Káptalan utca környezetének.
A második világháborúban pusztult el
A régi Barátok hídjának története 1944. november 30-án ért véget.
A második világháború végén a visszavonuló német csapatok felrobbantották az átkelőt.
A pusztítás nem kizárólag ezt az egy hidat érintette. Az Eger-patak több más hídja is megsemmisült a háborús események során.
A város közlekedése szempontjából ezek súlyos veszteségek voltak, hiszen a patak két partja közötti kapcsolatot helyre kellett állítani.
A háborút követően megkezdődött a hidak újjáépítése. Az elsők között állították helyre a Barátok, az Irgalmasrendiiek és a Minoriták hídját.
A régi, magas boltozatú, tömör kőkorlátos építmény azonban végleg eltűnt Eger városképéből.
Helyét a modern közlekedési igényekhez igazodó hídszerkezet vette át.
A Kossuth Lajos utca és a híd közös története
A Barátok hídja nem választható el a Kossuth Lajos utca múltjától.
A környéken található műemlék épületek, egykori kanonoki paloták, a ferences templom és a történelmi utcaszerkezet együttesen őrzik Eger több évszázados fejlődésének nyomait.
A mai utca egykor a város egyik legfontosabb megközelítési útvonala volt.
Itt haladtak a várhoz tartó szekerek, katonák, kereskedők, majd a későbbi évszázadokban a város mindennapi forgalma.
Az utca szerepe az idők során megváltozott, de a patakon való átkelés helye továbbra is megmaradt.
A híd környezetében a régi és az új Eger különösen jól megfigyelhető.
A történelmi épületek mellett már a 20. század városépítészetének nyomai is megjelennek, miközben az Eger-patak ugyanazon a városi tengelyen folyik tovább.
A Barátok hídja napjainkban
A mai Barátok hídja a Kossuth Lajos utca forgalmát vezeti át az Eger-patak felett.
Az átkelő környezetében gyalogos útvonalak, épületek és a patak menti zöldfelületek találkoznak.
A híd mellett vezető sétányról közelebbről is megfigyelhető a patak medre és a belvárosi környezet.
Ősszel különösen változatos képet mutat ez a városrész. A patakpart növényzete sárgás és barnás színekbe öltözik, a fák lombjai részben a víz fölé hajolnak, a napsütés pedig megvilágítja a környező épületeket.
A híd korlátján elhelyezett virágládák és a patak menti növényágyások szintén hozzátartoznak a mai látványhoz.
A környezet azonban nemcsak kellemes belvárosi sétahely, hanem fontos történelmi helyszín is.
Aki ma itt átkel a patakon, ugyanazon a helyen halad át, ahol egykor a várhoz vezető hadiút húzódott.
Egy kevésbé ismert egri történet a mindennapi útvonalunkon
Egerben számos olyan hely található, amely mellett naponta elhaladunk, mégis csak keveset tudunk a történetéről.
A Barátok hídja ezek közé tartozik.
Az egykori katonai átkelőből évszázadok alatt a város mindennapi közlekedésének része lett. A régi fahidat kőhíd váltotta fel, az árvizek többször megrongálták, a 19. században újjáépítették, majd a második világháborúban végleg elpusztult.
A mai híd már nem őrzi elődje boltozatait és kőkorlátját, de a helyszín történelmi jelentősége változatlan.
Érdemes egy séta alkalmával megállni a Kossuth Lajos utcán, és a patak felé tekinteni.
A ma látható városkép mögött ugyanis ott húzódik a középkori hadiút, a török kori kőhíd, a szobrokkal díszített barokk átkelő és a háborúban elpusztult régi Eger emléke.
A Barátok hídja így nem csupán az Eger-patak két partját köti össze, hanem a város múltját is összekapcsolja a jelennel.
Források
Minden, ami Eger – Eger Kossuth Lajos utca, Barátok hídja (2021)
Borítókép: A Barátok hídja és az Eger-patak őszi környezete a Kossuth Lajos utcán. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások