Volt idő, amikor Eger belvárosának keskeny utcáit még a vásárból hazatérő falusi emberek, kosarakat cipelő asszonyok és a mindennapi dolgaikat intéző járókelők népesítették be. A Jókai utcában a régi házak kapui előtt zajlott az élet, a város és a környező falvak világa pedig természetesen kapcsolódott egymáshoz. A múlt század közepének Egerében a vásár nem csupán a kereskedelemről szólt, hanem találkozásokról, beszélgetésekről és egy olyan életformáról, amelynek emlékei ma már leginkább a régi fényképeken elevenednek meg.
Egy nyári nap a régi Jókai utcában
A keskeny utcában erős napfény vetül a házfalakra. Az egyik oldalon férfiak közelednek, a másikon két fejkendős asszony halad a járdán. Ruházatuk, csomagjaik és a náluk lévő fokhagymafüzérek azonnal magukra vonják a figyelmet.
A jelenetet Bakó Ferenc örökítette meg 1955-ben Eger Jókai utcájában. A fénykép eredeti megnevezése: „A vásárról fokhagymával hazatérő falusi asszonyok.”
Nem ünnepi felvonulást, nem népviseleti bemutatót látunk, hanem egy hétköznapi pillanatot. Két asszonyt, akik a vásár után hazafelé tartanak, miközben körülöttük a város megszokott élete zajlik.
A háttérben további járókelők láthatók. Egyesek beszélgetnek, mások sietnek, az utca két oldalán pedig a régi belváros jellegzetes homlokzatai sorakoznak.
Az autóforgalom helyett az emberek uralják az utcát. A jelenet nyugalma ma már szinte szokatlannak hat.
A Jókai utca, a régi Eger egyik hangulatos utcája
Eger történelmi belvárosának sajátos hangulatát évszázadokon át a keskeny utcák, a zárt beépítésű házsorok, a kapualjak és az egymáshoz közel álló épületek határozták meg.
A Jókai Mór utca is ebbe a városi környezetbe illeszkedik. Nem széles sugárút, hanem emberléptékű belvárosi utca, amelynek történetében a lakóházak, az utcai közlekedés és a mindennapi városi élet egyaránt szerepet kapott.
Az 1955-ös felvételen jól megfigyelhetők a korabeli építészeti részletek. A jobb oldali ház nagy, íves kőkeretezésű kapuja, a vakolt homlokzatok, az egyszerű ablakok és a keskeny járda mind hozzátartoznak a régi Eger arculatához.
Különösen érdekes a kapu mintázott, kétszárnyú ajtaja. Az ilyen kapubejáratok egykor nemcsak a lakók közlekedését szolgálták, hanem az udvarok és melléképületek megközelítését is lehetővé tették.
A régi belváros házai mögött sokszor olyan udvarok rejtőztek, amelyek az utcáról egyáltalán nem látszottak. A városi élet jelentős része ezekben a belső terekben zajlott.
Bakó Ferenc felvétele ezért az épített környezet szempontjából is értékes dokumentum. Megmutatja, milyen volt az utca homlokzati képe, járdája és hangulata a huszadik század közepén.
Amikor a vásár az egész környék életét meghatározta
Eger évszázadokon keresztül fontos kereskedelmi központja volt a környező településeknek. A város piacaira és vásáraira nemcsak az egriek jártak, hanem a Bükkalja, az Eger környéki falvak és Heves megye távolabbi vidékeinek lakói is.
A piac sokkal többet jelentett egyszerű bevásárlásnál.
A falusi gazdaságok számára lehetőséget kínált a megtermelt javak értékesítésére, a városiak számára pedig friss élelmiszerek, háztartási termékek és különféle portékák beszerzésére.
A vásárokon zöldségek, gyümölcsök, gabonafélék, tejtermékek, baromfik, kézműves termékek és használati tárgyak cseréltek gazdát. A kereskedés mellett fontos szerepet kaptak az emberi kapcsolatok is.
A piacra érkezők találkozhattak rokonaikkal, ismerőseikkel, híreket cserélhettek, és megtudhatták, mi történt a szomszédos településeken.
Eger kereskedelmi múltjának egyik legfontosabb helyszíne maga a mai Dobó tér volt, amelyet egykor piactérként is használtak. A város fejlődésével a kereskedelmi tevékenységek egy része más utcákba és terekre helyeződött át.
A régi egri piacok és vásárok világa a várostörténet fontos fejezete. Az egykori piacterekről és az 1953-as Kígyó utcai ócskapiacról fennmaradt emlékek szintén azt mutatják, milyen szorosan kapcsolódott a kereskedelem Eger utcáinak mindennapi életéhez.
Fokhagymafüzérek a falusi asszonyok vállán
A fénykép legkülönlegesebb részlete kétségtelenül a fokhagyma.
A két asszony több hosszú füzért visz magával. A fokhagymafejeket száruknál összefonva szállították, ami megkönnyítette a mozgatásukat és a későbbi tárolásukat.
A fokhagyma a magyar paraszti háztartások egyik nélkülözhetetlen alapanyaga volt. Nemcsak az ételek ízesítésében játszott fontos szerepet, hanem a népi gyógyászatban és a különböző hagyományokban is.
A megfelelően kiszárított fokhagyma hosszabb ideig eltartható volt, ezért a háztartások gyakran füzérekben, száraz és szellős helyen tárolták.
A vásárokon a fonott fokhagyma egyúttal jellegzetes, könnyen felismerhető áru volt.
Bakó Ferenc felvételén a füzérek mennyisége különösen feltűnő. A fénykép címe azonban nem árulja el, hogy az asszonyok a vásárban vásárolták-e a fokhagymát, vagy saját portékájukból maradt náluk. Azt sem tudjuk, melyik faluból érkeztek.
A jelenet értékét éppen az adja, hogy a mindennapi élet egy valóságos pillanatát őrizte meg.
A két asszony alakja mögött ott van az a falusi világ, amelynek lakói rendszeresen megfordultak Egerben, és amelynek gazdasági, társadalmi kapcsolatai hosszú időn keresztül meghatározták a város életét.
A falvak és Eger kapcsolata az ötvenes években
Az 1950-es évek Magyarországa jelentős társadalmi és gazdasági változások időszaka volt.
A második világháborút követően átalakult a mezőgazdaság, a kereskedelem és a falusi élet. Az állami gazdaságpolitika, a beszolgáltatási rendszer és a kollektivizálási törekvések a paraszti háztartások mindennapjaira is hatással voltak.
A hagyományos piacozás azonban továbbra is fontos szerepet töltött be.
A falvak és a város közötti kapcsolatot a közlekedési lehetőségek is meghatározták. Sokan gyalog, autóbusszal, vonattal vagy más rendelkezésre álló közlekedési eszközzel érkeztek Egerbe.
A piacra járás gyakran egész délelőttöt, olykor a nap jelentős részét igénybe vehette.
A vásárlás vagy az árusítás mellett más ügyeket is elintéztek. A városban működő üzletek, hivatalok és szolgáltatások sok olyan lehetőséget kínáltak, amelyek a kisebb településeken nem álltak rendelkezésre.
Az egri vásárok így nemcsak a helyi gazdaságot szolgálták, hanem a környező falvak társadalmi életének is fontos eseményei voltak.
Bakó Ferenc, a hétköznapi élet megörökítője
A fénykép készítője, Bakó Ferenc a magyar néprajzkutatás és a Heves megyei múzeumi élet meghatározó alakja volt.
Kutatásai során különösen nagy figyelmet fordított a népi építészetre, a falusi társadalomra, a hagyományos gazdálkodásra és a népszokásokra.
Fényképei ma azért is különösen értékesek, mert olyan részleteket őriznek, amelyek a hivatalos várostörténeti dokumentumokból gyakran hiányoznak.
Egy utcarészlet, egy piaci jelenet, egy régi viselet vagy egy mindennapi munka közben megörökített ember sokszor többet mesél a korról, mint egy ünnepélyes esemény fényképe.
Az 1955-ös Jókai utcai felvétel is ilyen dokumentum.
Egyszerre mutatja meg a régi egri utcaképet, a falusi asszonyok viseletét, a vásári áruszállítás egyik módját és a város hétköznapi életét.
Egyetlen pillanat, amely megőrizte a régi Egert
A régi fényképek egyik legnagyobb értéke, hogy olyan pillanatokat őriznek meg, amelyekre készítésük idején talán senki sem figyelt különösebben.
Az 1955-ben a Jókai utcában sétáló emberek számára ez egy átlagos nap lehetett. A falusi asszonyok hazafelé tartottak, a járókelők a dolgukat intézték, az utca pedig a megszokott életét élte.
Ma már egészen más szemmel nézzük ugyanezt a jelenetet.
Figyeljük a házak homlokzatát, a régi kaput, az utcai öltözeteket, a fejkendőket és a fokhagymafüzéreket. Olyan részleteket keresünk, amelyek segítenek elképzelni, milyen lehetett Eger hét évtizeddel ezelőtt.
A Jókai utca története nemcsak az épületek múltjáról szól, hanem azokról az emberekről is, akik nap mint nap végigmentek rajta.
Bakó Ferenc fényképe éppen ezt az emberi világot őrizte meg az utókornak.
A két falusi asszony már régen eltűnt az utca forgatagából, de a vállukon függő fokhagymafüzérek, a napsütötte házfalak és az 1955-ös egri hétköznap egyetlen fényképen tovább élnek.
Források
Minden, ami Eger – Ócskás piac a Kígyó utcában – ilyen volt az egri „ócska sor” 1953-ban
Minden, ami Eger – A Dobó István tér elnevezésének története
Minden, ami Eger – Milyen is volt Eger pár évtizede
Minden, ami Eger – Történeti adatok Eger városáról, hóstyáiról, kapuiról, elnevezésükről
Dobó István Vármúzeum – Bakó Ferenc: A vásárról fokhagymával hazatérő falusi asszonyok (DIV405073)
Borítókép: A vásárról fokhagymával hazatérő falusi asszonyok. Eger, Jókai utca, 1955. Fotó: Bakó Ferenc. Forrás: Dobó István Vármúzeum, gyűjteményi rekord: DIV405073.
Legutóbbi hozzászólások