Eger egyik legkülönlegesebb természeti kincse 2013-ban egész Európát meghódította. Az Egri Termálfürdő több mint 250 éves keleti platánja 14 205 szavazattal nyerte meg az Európai Év Fája versenyt, maga mögé utasítva öt másik ország nevezett fáját. A történelmi siker nemcsak a hatalmas fa szépségének, hanem az egriek összefogásának is köszönhető volt. Tizenhárom évvel később érdemes felidézni, hogyan lett egy strandfürdő árnyat adó fájából Európa-szerte ismert természeti érték.
Egy különleges fa Eger szívében
Az Egri Termálfürdő területén álló keleti platán generációk óta hozzátartozik a város mindennapjaihoz. Hatalmas lombkoronája alatt fürdővendégek pihentek, családok töltötték nyári délutánjaikat, gyermekek játszottak, és egymást követték a strandolók nemzedékei.
Sokan talán nem is gondoltak arra, hogy a medencék közelében álló óriási fa már akkor is Eger része volt, amikor a mai strandfürdő még nem létezett.
A platán korát a 2013-as győzelem idején mintegy 250–260 évre becsülték. A történeti adatok szerint a 18. században, Eszterházy Károly püspökségének időszakában telepített platánok egyik fennmaradt példánya lehet.
A későbbi szakirodalomban mintegy 40 méteres magasságot és 850 centiméteres törzskerületet is említenek. Ezek a méretek jól érzékeltetik, milyen tekintélyes növényről beszélünk.
A fa azonban nem csupán méretével különleges. Helye, története és az egri emberekhez fűződő kapcsolata tette igazán értékessé.
Először Magyarországot hódította meg
Az egri platán sikertörténete valójában 2012-ben kezdődött.
Az Ökotárs Alapítvány által meghirdetett magyarországi Év Fája versenyben nem feltétlenül a legnagyobb, legidősebb vagy legszebb fát keresték. A szervezők olyan példányokat szerettek volna bemutatni, amelyek különleges történetet őriznek, fontosak egy település életében, és amelyekhez az emberek személyes emlékekkel kötődnek.
A versenyre hatvan nevezés érkezett, amelyek közül tizenhárom fa jutott a döntőbe.
Az internetes közönségszavazáson összesen mintegy 25 ezer voksot adtak le. Az egri termálfürdő platánja 7115 szavazattal megszerezte az első helyet.
Mögötte a kajárpéci Hatos-tölgy és a szentesi kocsányos tölgy végzett.
Az eredményt 2012 novemberében hirdették ki, a siker pedig különleges lehetőséget teremtett Eger számára: a magyar győztes képviselhette hazánkat a következő évi európai versenyen.
2013-ban már egész Európa az egri fára figyelt
Az Európai Év Fája verseny 2013-as döntőjében hat ország képviseltette magát: Magyarország, Lengyelország, Írország, Csehország, Szlovákia és Bulgária.
Az egri platánnak komoly vetélytársai akadtak. Különösen szoros verseny alakult ki a lengyelországi Kozy település platánjával.
A szavazás végére azonban az egri fa került az élre.
A végeredmény:
-
Eger keleti platánja: 14 205 szavazat
-
Kozy platánja, Lengyelország: 13 898 szavazat
-
Tullamore kocsányos tölgye, Írország: 5785 szavazat
A magyar győztes mindössze 307 szavazattal előzte meg lengyel vetélytársát.
A győzelmet 2013. február 28-án hirdették ki, a hírről március 1-jén számolt be a magyar sajtó.
Az ünnepélyes díjátadóra Brüsszelben, az Európai Parlament épületében került sor, ahol Habis László, Eger akkori polgármestere vette át az elismerést.
Eger neve ekkor nem történelmi vára, barokk épületei vagy híres borai miatt került a nemzetközi figyelem középpontjába, hanem egy több évszázados fa révén.
A platán és az 1552-es ostrom legendája
Az egri platánhoz egy különösen érdekes helyi legenda is kapcsolódik.
A szájhagyomány szerint az 1552-es egri vár ostromakor Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír a fa árnyékából irányította a török seregek hadműveleteit.
A történet kétségtelenül izgalmas, történelmileg azonban nem állja meg a helyét.
A platánt ugyanis a rendelkezésre álló adatok szerint csak a 18. század közepén ültették, vagyis mintegy kétszáz évvel az ostrom után.
A legenda mégis jól mutatja, mennyire összefonódott a fa Eger történelmi emlékezetével.
A városban szinte minden régi épülethez, utcához és térhez kapcsolódik valamilyen történet. A strand platánja ezek közé a helyi emlékek közé tartozik, még akkor is, ha az egyik legismertebb róla szóló elbeszélés inkább a képzelet világába vezet.
Miért érzi ilyen jól magát a termálfürdőben?
A platán hosszú életének egyik titka a kedvező természeti környezet.
A fafajnak jelentős a vízigénye, ezért különösen fontos számára a megfelelő talajnedvesség.
Az Eger-patak közelsége és a terület vízellátottsága kedvező feltételeket biztosít a növekedéséhez. A termálfürdő sajátos mikroklímája ugyancsak hozzájárulhatott a fa fejlődéséhez.
A közeli meleg vizes medencék, a párásabb környezet és a védettebb parkterület mind olyan körülmények, amelyek előnyösek lehetnek egy ilyen idős növény számára.
Ferenczy Tamás, Eger akkori főkertésze a 2013-as siker idején arról beszélt, hogy a fa rendkívül jó állapotban van, és megfelelő gondozással akár négyszáz éves kort is megérhet.
A gondozás természetesen nem merül ki a száraz ágak eltávolításában. Egy ilyen méretű és korú fa rendszeres szakmai ellenőrzést, növényvédelmet és körültekintő ápolást igényel.
A 2012-es magyarországi győzelemhez kapcsolódóan a platán szakmai faápolási kezelést is nyert.
A strand történetének élő tanúja
Az egri strand múltjával korábban több alkalommal is foglalkoztunk a Minden, ami Eger blogon.
Felidéztük, milyen volt a fürdő a hetvenes és nyolcvanas években, amikor a nyári hónapokban a strand a város egyik legfontosabb közösségi találkozóhelyének számított.
A hullámmedence, a régi öltözők, a füves pihenőterületek és a hatalmas árnyat adó fák sok egri számára ma is meghatározó gyermekkori emlékeket jelentenek.
Egy másik írásunkban egy régi, 1920-as évszámot viselő fénykép nyomába eredtünk, amely az egri fürdőzés korai történetéhez vezetett bennünket.
Foglalkoztunk a strand egykori napórájával is, amely hosszú évtizedeken át a fürdő különleges látványosságai közé tartozott.
Ezek a történetek különböző korszakokat idéznek fel, de egy közös vonásuk van: mindegyik az egri strand kulturális és helytörténeti jelentőségét mutatja.
A platán pedig mindezen változások közepette az állandóságot képviseli.
Medencék épültek és alakultak át, fürdőépületek változtak meg, újabb nemzedékek érkeztek, miközben a hatalmas fa tovább növekedett.
Több mint egy díj: egy egész város sikere
A 2013-as európai győzelem azért is különleges, mert a versenyben a közösségi összefogás döntő szerepet játszott.
A platán nem egy tudományos zsűri által odaítélt, kizárólag botanikai szempontokra épülő elismerést kapott. Az emberek szavazatai emelték Európa első helyére.
A mindössze 307 szavazatos előny különösen jól érzékelteti, hogy minden egyes támogatás számított.
A verseny arra is ráirányította a figyelmet, hogy egy város értékei nem kizárólag az épületekben, műemlékekben és történelmi emlékhelyekben keresendők.
Ugyanilyen fontosak az évszázados fák, a parkok, a zöldterületek és azok a természeti környezetek, amelyek meghatározzák egy település arculatát.
Eger ebből a szempontból különösen szerencsés város. Az Érsekkert, az Eger-patak menti fasorok és a történelmi belváros növényállománya mind hozzájárulnak ahhoz a különleges hangulathoz, amelyet az itt élők és az ide látogatók egyaránt szeretnek.
Tizenhárom évvel később is büszkék lehetünk rá
A 2013-as győzelem óta tizenhárom év telt el.
Az egri strand platánjának története azonban ma is emlékeztet bennünket valamire: nem kell mindig messzire utaznunk ahhoz, hogy európai jelentőségű értékekkel találkozzunk.
Néha elegendő megállni egy jól ismert fa alatt, felnézni hatalmas lombkoronájára, és belegondolni, hány ember, hány nyár és hány történelmi korszak emlékét őrzi.
Az egri platán 2012-ben Magyarország Év Fája, 2013-ban pedig Európa Év Fája lett.
Ez a két elismerés Eger természeti örökségének egyik legszebb sikertörténete.
A fa igazi értékét azonban nem a szavazatok száma vagy az elnyert címek adják, hanem az a több évszázados jelenlét, amellyel összeköti a város múltját, jelenét és remélhetőleg a jövőjét is.
Mert az egri strand platánja nem egyszerűen egy öreg fa. Eger történetének élő része.
Források
Minden, ami Eger – Amikor Eger nyaranta a strandon találkozott
Minden, ami Eger – 1920 áll a hátoldalán – egy különleges régi fotó nyomában az egri strandon
Minden, ami Eger – Megvan az egri strand eltűnt napórája
Egri Lokálpatrióta Egylet – Egri séták, az egri platán története
Eger városi újság – Az Év Fája a keleti platán (2013)
Honismeret – Az egri keleti platánfa, az Év Fája 2012-ben
24.hu – Magyar az év európai fája (2013. március 1.)
Eger TV – Az egri strand platánja, archív videó
Borítókép: agraroladl.hu

Legutóbbi hozzászólások