Az egri Versenyuszoda születése – ahol a magyar úszósport történelmet írt

Eger úszósportjának története több mint másfél évszázadra nyúlik vissza. A város természetes meleg vizű forrásaira épült első szabadtéri uszoda 1856-ban nyitotta meg kapuit, majd közel hetven évvel később ugyanitt épült fel Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodája. Az 1925-ben átadott létesítmény nemcsak az egri sportélet fejlődésében játszott meghatározó szerepet, hanem országos és nemzetközi versenyeknek is otthont adott. Története szorosan összefonódott a Bárány család nevével, az egri úszók sikereivel és a város gazdag fürdőkultúrájával.

A kezdetek: Eger első szabadtéri uszodája

Az egri úszósport történetének egyik legfontosabb helyszíne a mai Petőfi tér és a Frank Tivadar utca környéke. A terület már évszázadokkal ezelőtt is ismert volt természetes meleg vizű forrásairól, amelyek jelentős szerepet játszottak a város fürdőkultúrájának kialakulásában.

A 19. század közepén Bartakovics Béla egri érsek kezdeményezésére született meg az elhatározás, hogy a források vizét egy szabadtéri fürdő kialakítására használják fel. Az építkezés 1855-ben kezdődött, az első uszodát pedig 1856-ban nyitották meg.

Az új fürdő jelentős előrelépést jelentett Eger életében. A város lakói számára lehetőséget biztosított a rendszeres fürdőzésre és az úszás elsajátítására, miközben a természetes meleg víz különleges adottságot jelentett.

A létesítmény kezdetben az egri érsekség tulajdonában működött. A város 1910-ben vette kezelésébe, majd 1914-ben tulajdonába is került. Ezzel megteremtődtek a feltételei annak, hogy a korábbi fürdőt a fejlődő úszósport igényeihez igazítsák.

Egy új korszak kezdete az 1920-as években

Az első világháborút követően az úszás és a vízilabda egyre nagyobb népszerűségnek örvendett Magyarországon. Egerben különösen kedvezőek voltak a feltételek a sportágak fejlődéséhez, hiszen a város természetes meleg vizű forrásai lehetőséget kínáltak egy korszerű sportuszoda létrehozására.

A fejlesztés egyik legfontosabb kezdeményezője Bárány Géza városi főmérnök volt, aki az Egri Városfejlesztő Részvénytársaság vezetőjeként jelentős szerepet vállalt a város fürdőinek korszerűsítésében.

A tervek szerint a korábbi medence helyén egy szabályos, 50 méteres versenyuszodát kellett kialakítani. A létesítmény tervezésével Márkus Béla mérnököt bízták meg.

A munkálatok 1924 őszén kezdődtek meg. A régi medence vizét leengedték, majd megindultak a bontási és földmunkák. Az építkezés során a kivitelezőknek figyelembe kellett venniük a terület különleges adottságait, mindenekelőtt a medence alatt feltörő természetes forrásokat.

A beruházás a korszak egri városfejlesztésének egyik jelentős vállalkozása volt. A cél nem csupán egy új fürdő létrehozása, hanem egy országos jelentőségű sportlétesítmény megépítése volt.

Magyarország első szabályos 50 méteres versenyuszodája

Az új egri Versenyuszoda 1925. május 25-én nyitotta meg kapuit.

Az 50 méter hosszú és 17 méter széles medence Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodájaként vált ismertté. Megépítése a magyar úszósport fejlődésének fontos állomását jelentette.

A megnyitó ünnepség jelentős érdeklődés mellett zajlott. A korabeli beszámolók szerint közel háromezer néző volt kíváncsi az új sportlétesítményre és az első versenyekre.

Az ünnepi programban úszóversenyek és vízilabda-mérkőzés is szerepelt. Az esemény egyértelművé tette, hogy Eger immár a magyar versenysport egyik fontos helyszínévé válhat.

A következő években az uszoda számos hazai és nemzetközi versenynek adott otthont. A városba érkező sportolók és nézők révén Eger neve egyre gyakrabban jelent meg az országos sportélet híreiben.

A természetes forrásokra épült medence különlegessége

Az egri Versenyuszoda egyik legnagyobb értékét a különleges vízellátási rendszer jelentette.

A medence közvetlenül természetes meleg vizű forrásokra épült. A víz a medence alján található kavicsrétegen keresztül tört fel, így a létesítmény működése szorosan kapcsolódott a terület természetes vízkészletéhez.

Ez a megoldás jelentősen eltért a hagyományos sportmedencék vízellátásától.

A forrásvíz állandó utánpótlása és természetes hőmérséklete különleges körülményeket biztosított az úszók számára. A medence kavicsos aljzata pedig hosszú időn keresztül az egri uszoda egyik legismertebb sajátossága maradt.

A természetes forrásokra épített versenymedence műszaki és fürdőtörténeti szempontból is kiemelkedő értéket képviselt.

A Bárány család és az egri úszósport

A Versenyuszoda története elválaszthatatlan a Bárány család nevétől.

Bárány Géza városi főmérnök a létesítmény létrehozásában vállalt meghatározó szerepet, fia, Bárány István pedig a magyar úszósport egyik legkiemelkedőbb versenyzőjévé vált.

Bárány István 1907-ben született Egerben. Már fiatalon kivételes tehetséget mutatott az úszásban, és hamarosan nemzetközi sikereket ért el.

Az 1926-os budapesti Európa-bajnokságon 100 méteres gyorsúszásban aranyérmet szerzett. Két évvel később, az 1928-as amszterdami olimpián ugyanebben a számban ezüstérmes lett.

Az 1932-es Los Angeles-i olimpián a magyar 4 × 200 méteres gyorsváltó tagjaként bronzérmet nyert.

Sportolói pályafutását követően edzőként és sportvezetőként is jelentős munkát végzett. Nevét nemcsak eredményei, hanem a magyar úszósport fejlesztéséért tett erőfeszítései is megőrizték.

Az egykori Versenyuszoda később Bárány István nevét vette fel, így az egri sportélet egyik legfontosabb létesítménye ma is a város híres szülöttjének állít emléket.

A vízilabda és az úszás egri otthona

A Versenyuszoda megépítése alapvetően meghatározta az egri úszó- és vízilabdasport fejlődését.

A korszerű medence lehetőséget teremtett a rendszeres edzésekre, a versenyek megszervezésére és az utánpótlás-nevelésre. A város fiataljai olyan körülmények között sportolhattak, amelyek az ország számos más településén még nem álltak rendelkezésre.

Az uszoda az évtizedek során nemcsak a versenyzők, hanem az egri családok életének is fontos részévé vált.

Generációk tanultak meg itt úszni, számtalan gyermek ismerkedett meg a vízilabdával, és sokan a Bárány uszodában élték át első sportélményeiket.

A lelátókon egri szurkolók követték a mérkőzéseket, a medencében pedig egymást váltották a tehetséges sportolók nemzedékei.

Az egri vízilabda későbbi országos sikerei mögött az a több évtizedes sportkultúra is ott állt, amelynek egyik legfontosabb helyszíne a történelmi Versenyuszoda volt.

Egy régi uszodai szökőkút az Érsekkertben

Az egri Versenyuszoda múltjához egy különleges várostörténeti érdekesség is kapcsolódik.

Az Érsekkert egyik szökőkútja eredetileg az uszoda területén állt.

A kutat 1925-ben, a Versenyuszoda kialakításának idején helyezték el, és hosszú éveken keresztül a sportlétesítmény egyik jellegzetes dísze volt.

Később, amikor a lelátók átalakítása miatt megváltozott az uszoda elrendezése, a szökőkutat eltávolították eredeti helyéről, majd az Érsekkertben állították fel.

A parkban található díszkút így az egykori Versenyuszoda történetének egyik fennmaradt emléke.

A történelmi sportlétesítmény megújulása

A Bárány uszoda az évtizedek során többször átalakult, miközben a medence és a hozzá tartozó épületek állapota fokozatosan romlott.

A 21. század elejére egyre sürgetőbbé vált a létesítmény átfogó korszerűsítése. A fejlesztés célja egy olyan modern sportuszoda létrehozása volt, amely megfelel a mai versenysport követelményeinek, ugyanakkor továbbviszi a történelmi helyszín hagyományait.

A nagyszabású rekonstrukció eredményeként 2018 szeptemberében adták át a megújult Bárány István Sportuszodát.

Az új, nyolcpályás medence mozgatható végfallal két 25 méteres részre osztható. A korszerű sportlétesítmény további medencékkel és kiszolgálóhelyiségekkel is gazdagodott.

A megújulás lehetővé tette, hogy a Bárány uszoda továbbra is fontos szerepet töltsön be Eger úszó- és vízilabdasportjában.

Egy évszázad az egri sport szolgálatában

Az egri Versenyuszoda 1925-ös megnyitása olyan mérföldkő volt, amelynek hatása messze túlmutatott a város határain.

A természetes meleg vizű forrásokra épített sportlétesítmény a magyar úszósport egyik úttörő vállalkozásaként született meg, majd évtizedeken keresztül versenyzők, edzők, sportvezetők és szurkolók generációinak adott otthont.

Az uszoda története egyszerre szól a város fejlődéséről, a mérnöki tudásról, a sport iránti elkötelezettségről és az egri közösség összetartozásáról.

A Bárány István nevét viselő sportuszoda napjainkban is őrzi annak a helyszínnek a hagyományát, ahol 1856-ban megkezdődött az egri szabadtéri úszás története, és ahol 1925-ben megszületett Magyarország első szabályos, 50 méteres versenyuszodája.

Az egykori Versenyuszoda nem csupán egy sportlétesítmény volt Egerben. A város történetének, fürdőkultúrájának és sportéletének olyan meghatározó helyszínévé vált, amelynek öröksége több mint száz év elteltével is tovább él.