Esterházy Károly egri püspök a 18. században olyan nagyszabású tervet dolgozott ki, amely alapjaiban változtatta meg Eger szellemi és építészeti arculatát. A városban teljes jogú egyetemet szeretett volna létrehozni, ahol a hittudomány, a jog, a bölcselet és az orvostudomány oktatása egyaránt helyet kap. Az elképzelés eredeti formájában nem valósulhatott meg, de megszületett a Líceum, amely ma is Eger egyik legjelentősebb műemléke és a magyar felsőoktatás történetének különleges emléke.
Egy püspök, aki egyetemről álmodott Egerben
A 18. század közepén Eger már jelentős egyházi és oktatási központnak számított. A városban működő iskolák, a papnevelés, valamint a jogi és bölcseleti oktatás megfelelő alapot teremtettek egy magasabb szintű intézmény létrehozásához.
Az egri egyetem gondolata nem Esterházy Károllyal kezdődött. Elődje, Barkóczy Ferenc püspök már felismerte, hogy az egri oktatási intézményekre építve egy nagyobb tudományos központ is kialakítható.
Barkóczy 1761-ben esztergomi érsek lett, így elképzeléseinek megvalósítása utódjára maradt. Esterházy Károly 1762-ben került az egri püspöki székbe, és hamarosan továbbfejlesztette a korábbi terveket.
Nem csupán egy új iskolaépületet szeretett volna emelni. Olyan intézményt képzelt el, amely a korabeli európai egyetemek mintájára működhet, megfelelő oktatókkal, könyvtárral, tudományos felszerelésekkel és reprezentatív épülettel.
A püspök tervei szerint Eger a magyarországi tudományos élet egyik meghatározó központjává válhatott volna.
Az egyetemalapítási törekvések és a Líceum születése
Esterházy Károly 1763-ban Mária Terézia királynő támogatását kérte az egri felsőoktatás fejlesztéséhez. Az október 14-éhez kapcsolódó történeti hagyomány az egyetemalapítási törekvések egyik fontos állomásaként tartja számon a püspök kezdeményezését.
A Líceum építésének történetét azonban ettől külön kell kezelni. Az épület alapozási munkálatai már 1763 márciusában megkezdődtek, vagyis az építkezés nem az októberi kezdeményezéssel indult.
Esterházy elképzelése egy négykarú egyetem létrehozása volt. A hittudomány, a jog, a bölcselet és az orvostudomány együttes oktatása olyan intézményt eredményezhetett volna, amelynek jelentősége messze túlnő Eger és a püspökség határain.
A terv megvalósításához azonban nem volt elegendő a püspök elhatározása és anyagi támogatása. Az egyetemi rang elnyeréséhez uralkodói jóváhagyásra is szükség volt.
Esterházy Károly kitartóan dolgozott célja elérésén, és akkor sem mondott le az építkezésről, amikor egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a bécsi udvar nem támogatja az önálló egri egyetem létrehozását.
Évtizedekig épült Eger egyik legszebb műemléke
A Líceum építése a 18. századi Eger egyik legnagyobb vállalkozása volt.
Az első építészeti tervek Gerl József nevéhez kötődtek, majd az építkezés további tervezését és irányítását Fellner Jakab vette át. Fellner a korszak egyik legjelentősebb magyarországi építésze volt, akinek munkássága számos barokk épülethez kapcsolódik.
Az építész halála után Grossmann József folytatta a munkálatokat.
A hatalmas épülettömb kialakítása hosszú éveket vett igénybe. A főbb építési munkák az 1780-as évek elejére befejeződtek, a belső terek díszítése és berendezése azonban még ezt követően is folytatódott.
A Líceum szabályos négyszög alaprajza, tágas belső udvara, monumentális homlokzatai és reprezentatív termei mind az eredeti egyetemi elképzelést tükrözik.
Az építkezés Eger városszerkezetére is jelentős hatást gyakorolt. Az egykori kisebb épületek helyén kialakuló monumentális intézmény a püspöki központ egyik meghatározó elemévé vált.
A Líceum ma a barokk Eger egyik legfontosabb építészeti emléke.
A csillagvizsgáló – tudomány a város fölött
Esterházy Károly terveiben a természettudományok oktatása is kiemelt szerepet kapott.
A püspök korszerű csillagvizsgálót kívánt létrehozni, amely nemcsak az oktatást, hanem a tudományos megfigyeléseket is szolgálhatta.
A csillagvizsgáló kialakításában jelentős szerepet játszott Hell Miksa, a korszak nemzetközileg elismert csillagásza.
A toronyban különleges műszereket helyeztek el, amelyek segítségével az égitestek mozgását és más csillagászati jelenségeket lehetett tanulmányozni.
A csillagvizsgáló egyik legismertebb különlegessége a Camera Obscura, amely optikai rendszer segítségével vetíti ki Eger élő látképét.
A berendezés ma is a Líceum egyik legérdekesebb látványossága. A Varázstoronyként ismert épületrész a tudománytörténeti örökség mellett a város különleges panorámáját is megmutatja.
A csillagvizsgáló annak bizonyítéka, hogy Esterházy Károly a kor legmodernebb tudományos eredményeit is szerette volna meghonosítani Egerben.
A Főegyházmegyei Könyvtár – a tudás különleges otthona
A Líceum egyik legértékesebb része a Főegyházmegyei Könyvtár.
Esterházy Károly eredetileg az általa tervezett egyetem könyvtárának szánta a gyűjteményt. A püspök nagy gondot fordított arra, hogy a korabeli tudományos élet jelentős művei rendelkezésre álljanak az oktatók és a hallgatók számára.
A könyvbeszerzések során külföldi kapcsolatokat is felhasználtak, így Európa különböző területeiről kerültek értékes kötetek Egerbe.
A könyvtár ünnepélyes megnyitására 1793. december 28-án került sor, mintegy húszezer kötetes állománnyal.
A gyűjtemény különlegessége nem csupán a könyvek értékében rejlik.
A könyvtárterem gazdagon faragott faberendezése, monumentális polcrendszere és mennyezeti freskója önmagában is kiemelkedő művészettörténeti érték.
A mennyezetképen a tridenti zsinat jelenete látható, amely Kracker János Lukács és Zach József munkájához kapcsolódik.
A gyűjteményben régi kódexek, ősnyomtatványok, történeti munkák és különleges kéziratok találhatók.
Az egyik legismertebb kincs a Budai Krónika 1473-ban nyomtatott példánya, amely a magyar könyvnyomtatás történetének kiemelkedő emléke.
Markhot Ferenc és az egri orvosképzés kezdete
Az egyetemalapítási elképzelések egyik legérdekesebb fejezete az orvosképzés megszervezése volt.
Esterházy Károly azt szerette volna, hogy Egerben az orvostudomány oktatása is meginduljon. Ebben fontos szerepet kapott Markhot Ferenc, a város egészségügyi életének meghatározó alakja.
Markhot 1767-ben részletes javaslatot dolgozott ki az orvosi iskola működésére.
Az egri orvosképzés 1769-ben indult meg, és a magyarországi intézményes orvosi oktatás egyik korai kísérletének számított.
A képzés azonban nem tudott tartósan fennmaradni. Az egyetemalapítás akadályai és a korabeli oktatáspolitikai döntések végül ezt a kezdeményezést is ellehetetlenítették.
Markhot Ferenc neve mégis összeforrt Eger egészségügyi történetével. A város kórháza ma is az ő nevét viseli.
Miért nem lett teljes jogú egyetem Egerben?
Esterházy Károly terveinek legnagyobb akadályát a korabeli állami oktatáspolitika jelentette.
Mária Terézia nem támogatta az önálló egri egyetem létrehozását. A királyi udvar a felsőoktatás központi irányítását részesítette előnyben.
Az 1777-ben kiadott Ratio Educationis rendelkezései tovább csökkentették annak lehetőségét, hogy Egerben teljes jogú egyetem működhessen.
A püspök azonban a kedvezőtlen döntések ellenére sem hagyta abba az építkezést és az oktatás fejlesztését.
A Líceum falai között már az épület teljes befejezése előtt megindult az oktatás. Esterházy 1774-ben rendelkezett arról, hogy a teológiai, bölcseleti és jogi előadásokat az új épületben tartsák.
Bár az eredeti cél nem teljesült, Eger továbbra is jelentős oktatási központ maradt.
A díszterem freskója őrzi a meg nem valósult egyetem emlékét
A Líceum egyik legszebb helyisége a díszterem, amelynek mennyezetét Franz Sigrist monumentális freskója díszíti.
A festmény a tervezett egyetem négy fakultását jeleníti meg.
A hittudomány, a jog, a bölcselet és az orvostudomány ábrázolása ma is Esterházy Károly eredeti elképzelésére emlékeztet.
A díszterem különleges jelentőségét éppen az adja, hogy egy olyan egyetem szellemi programját őrzi, amely végül nem kapta meg a kívánt uralkodói elismerést.
A freskó így nem csupán művészeti alkotás, hanem Eger oktatástörténetének egyik legfontosabb emléke is.
A Líceum Eger egyik legfontosabb jelképévé vált
A Líceum jelentősége messze túlmutat az oktatástörténeten.
Az épület meghatározta Eger belvárosának fejlődését, és ma is az Eszterházy tér egyik legfontosabb eleme.
A szomszédságában emelkedő bazilikával együtt olyan monumentális városképi együttest alkot, amely Eger egyik legismertebb látványa.
A Minden, ami Eger blog korábbi írásai is több alkalommal foglalkoztak a város építészeti és történelmi örökségével. A Líceum története szorosan kapcsolódik azokhoz a 18. századi fejlesztésekhez, amelyek Eger mai arculatának kialakulásában meghatározó szerepet játszottak.
Az épület az évszázadok során különböző oktatási intézményeknek adott otthont. A főiskolai, majd egyetemi képzés révén Esterházy Károly eredeti elképzelése sajátos módon tovább élt.
A Líceum napjainkban az Eszterházy Károly Katolikus Egyetem központja, így több mint két és fél évszázaddal az építkezés megkezdése után is a felsőoktatás szolgálatában áll.
Egy álom, amely évszázadokkal később is él
Esterházy Károly olyan intézményt kívánt létrehozni Egerben, amelyben a tudomány, az oktatás, a művészet és a hit egymást kiegészítve szolgálhatta volna a közösséget.
Az egyetemalapítási terv eredeti formájában nem teljesülhetett, de a püspök munkájának eredménye ma is látható.
Ott áll a Líceum az Eszterházy téren, falai között a történelmi könyvtárral, a csillagvizsgálóval, a művészeti alkotásokkal és az oktatás évszázados emlékeivel.
Az épület arra is emlékeztet, hogy egy város történetét nemcsak a megvalósult tervek alakítják. Néha azok az álmok hagyják a legmélyebb nyomot, amelyek eredeti céljukat nem érhették el.
Esterházy Károly több mint 260 évvel ezelőtt egyetemről álmodott Egerben. Az álomból pedig megszületett a város egyik legmaradandóbb öröksége.
Források
Eszterházy Károly Katolikus Egyetem – Hivatalos honlap
Egri Főegyházmegye – Hivatalos honlap
Magyar Katolikus Lexikon – Egri Líceum
Borítókép: Az egri Líceum. fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások