Eger mint érsekségi központ – évszázados hitélet, vallási hagyományok és páratlan egyházi örökség

Eger történetét aligha lehet megérteni az egyház szerepe nélkül. A város arculatát meghatározó templomok, a Líceum, az Érseki Palota, a Főegyházmegyei Könyvtár és számos más épület nem egyszerűen műemlék: annak a több mint ezeréves folyamatnak az emlékei, amelynek során Eger Északkelet-Magyarország egyik legfontosabb egyházi, oktatási és kulturális központjává vált.

Az egri püspökséget Szent István király alapította a magyar egyházszervezet kiépítésének időszakában. A középkori püspöki központ a vár területén alakult ki, ahol az évszázadok során székesegyház, püspöki palota és egyházi intézmények álltak. A török hódoltság hatalmas törést jelentett, de Eger 1687-es visszafoglalása után megkezdődött az egyházi élet újjászervezése és vele együtt a város újjáépítése is.

A 18. század különösen nagy változást hozott. Telekessy István, Erdődy Gábor, Barkóczy Ferenc, majd mindenekelőtt Eszterházy Károly püspöksége alatt Eger olyan barokk egyházi és kulturális központtá fejlődött, amelynek öröksége ma is meghatározza a belváros képét. Eszterházy nemcsak templomokat és intézményeket támogatott: egyetemi rangú oktatási központot álmodott Egerbe, ennek monumentális emléke a Líceum.

A következő nagy fordulópont 1804. augusztus 9-én következett be. VII. Pius pápa átszervezte a hatalmas egri egyházmegyét, létrehozta belőle a kassai és szatmári püspökséget, Egert pedig érseki és metropolitai rangra emelte. Az első egri érsek Fuchs Xavér Ferenc lett. Ettől kezdve Eger már nemcsak püspöki székhely, hanem érseki központ volt.

A 19. században Pyrker János László érsek tovább formálta a várost. Nevéhez kötődik többek között a mai Bazilika felépítése, az érseki palota bővítése, az első magyar nyelvű tanítóképző létrehozása, valamint az egri várban kialakított Kálvária. Pyrker közel kétszáz darabos képgyűjteményét később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Egerben ezért a vallási örökség jóval többet jelent templomok sorozatánál. Az egykori főpásztorok oktatást, művészetet, könyvkultúrát, egészségügyet és városfejlesztést támogató munkája szinte mindenütt jelen van.

A belvárosban ma is egy rövid séta során számos templomot kereshetünk fel, közöttük Magyarország második legnagyobb templomát, a klasszicista Bazilikát és a magyarországi barokk templomépítészet egyik legkülönlegesebb alkotását, a Minorita templomot. Eger templomtornyokkal tagolt városképe nem véletlenül vált a város egyik legjellegzetesebb ismertetőjegyévé.

Főegyházmegyei Könyvtár

Az egri Főegyházmegyei Könyvtárat Eszterházy Károly püspök alapította. Eredetileg az általa megálmodott egri egyetem könyvtárának szánta, ám miután az universitas létrehozásához nem sikerült megszerezni a szükséges uralkodói engedélyt, az intézmény más szerepet kapott.

A könyvtár 1793-ban nyitotta meg kapuit, ráadásul Eszterházy szándéka szerint nyilvános könyvtárként. Ez önmagában is jól mutatja, milyen korszerű elképzelései voltak az egri püspöknek a tudás terjesztéséről.

Eger, 1956. július 24. Az Eszterházy Károly Főiskolának otthont adó Egri Érseki Líceum könyvtára, mennyezetén Kracker János Lukács festőművész „A tridenti zsinat” című, 1778-ban készült freskójával. MTI Fotó: Seidner Zoltán

A nyitást már az 1760-as évek második felétől tudatos könyvgyűjtés előzte meg. A professzoroktól listákat kértek az oktatáshoz szükséges művekről, majd Európa különböző részeiről szerezték be a köteteket.

Az intézmény 16 ezer kötettel nyílt meg. Görög, latin és héber nyelvű Bibliák, bibliamagyarázatok, teológiai, filozófiai, orvostudományi és jogi munkák, földrajzi művek és útleírások egyaránt helyet kaptak a gyűjteményben. Eszterházy végrendeletében saját könyvtárából további mintegy négyezer kötetet hagyott az intézményre.

A könyvtár terme önmagában is műalkotás. Copf stílusú faburkolatát Lotter Tamás egri asztalosmester készítette Fellner Jakab tervei alapján. Mennyezetét a tridenti zsinatot megörökítő monumentális freskó uralja, amely Kracker János Lukács és Zach József nevéhez kötődik.

A gyűjtemény különleges kincseket is őriz. Itt található többek között az 1473-ban nyomtatott Budai Krónika, Mikes Kelemen Törökországi leveleinek kézirata, valamint egy Magyarországon őrzött eredeti Mozart-levél is.

A könyvtár tehát nem egyszerűen az egri egyháztörténet emléke, hanem a magyar művelődéstörténet egyik különleges gyűjteménye.

Egri Bazilika

Az Egri Bazilika, hivatalosan Szent János apostol és evangélista főszékesegyház, az Egri Főegyházmegye főtemploma. A katedrális elnevezés arra utal, hogy itt található az érsek széke, a cathedra, vagyis a templom az egri érsek főtemploma.

A mai épületet Pyrker János László érsek emeltette. Pyrkert 1827-ben iktatták be Egerben, és hamarosan hozzálátott egyik legnagyobb tervének, egy méltó új székesegyház megépítésének megvalósításához.

A terveket Hild József készítette. Az építkezés 1831-ben kezdődött, a monumentális klasszicista templom felszentelésére pedig 1837. május 7-én került sor.

Eger, 1951. augusztus 12. Turisták az egri Főszékesegyház épülete előtt. MTI Fotó/Magyar Fotó: Járai Rudolf

Az egri bazilika 1831 és 1836 között, Hild József tervei alapján klasszicista stílusban épült, római katolikus székesegyház, az egri érsekség főtemploma. Előtérben Marco Casagrande alkotása, Szent László király szobra látható.

Az épület méretei ma is lenyűgözőek. Magyarország második legnagyobb templomaként tartják számon, és Eger egyetlen igazán monumentális klasszicista épülete.

A főhomlokzat előtti hatalmas lépcsősor és a korinthoszi oszlopok már messziről uralják az Eszterházy tér képét. A bejárathoz vezető szobrok Marco Casagrande olasz szobrászművész alkotásai.

Érdekesség, hogy a székesegyház művészi kialakítása nem ért véget a felszenteléssel. A díszítés még évtizedeken keresztül folytatódott, a szentély kialakítása például csak a 20. század elején készült el.

Pyrker különleges módon halála után is Egerben maradt. Kívánsága szerint szívét az egri székesegyház kriptájában helyezték el, miközben földi maradványai az ausztriai Lilienfeldben nyugszanak.

A Bazilika ma egyszerre működő főszékesegyház, zarándokhely, műemlék és Eger egyik legismertebb turisztikai látványossága.

Szép bástya

Az Egri vár Szép bástyája, illetve Kálvária-dombja a vár egyik legmagasabb pontja. Innen különleges panoráma nyílik Eger történelmi belvárosára, a templomtornyokra, a környező dombokra és tiszta időben a távolabbi hegyvidékre is.

A hely azonban nem csupán kilátópont.

Pyrker János László érsek az 1820-as évek végén kezdte meg a vár területének rendezését. A török kor után részben romossá vált erődítmény ekkor már elveszítette egykori katonai jelentőségét, Pyrker azonban felismerte történelmi értékét.

A várban Kálváriát alakíttatott ki, és a területet vallási, történelmi emlékhellyé kívánta formálni. Pyrker nevéhez kapcsolódik Dobó István síremlékének várba helyezése is.

A Kálvária-domb tetején álló három kereszt máig a vár jellegzetes látványához tartozik. A hely egyszerre őrzi az egri vár katonai múltjának, a keresztény hagyománynak és a 19. századi műemléki gondolkodás kezdeteinek emlékét.

Ma innen nyílik az egyik legszebb panoráma Egerre. Különösen látványos innen a Bazilika, a Líceum, a Minorita templom és a belváros templomtornyokkal tagolt látképe.

Egri Érseki Palota

Eger egyik legfontosabb egyházi épületegyüttese a Széchenyi utcai Érseki Palota. Története több évszázadot fog át, hiszen az épületet az egymást követő egri püspökök és érsekek folyamatosan alakították és bővítették.

A török uralom után Telekessy István kezdte meg a püspöki rezidencia kiépítését. Erdődy Gábor püspök idején Giovanni Battista Carlone közreműködésével folytatódott az építkezés, majd Eszterházy Károly is jelentősen bővítette a palotát.

Eger, 1951. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: az érseki palota kapuja. Fotó: fortepan.hu

Pyrker János László újabb déli szárnnyal egészítette ki az épületegyüttest. Itt helyezte el Itáliában gyűjtött festményeit, amelyek jelentős részét később a Nemzeti Múzeumnak ajándékozta.

Az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont 2016 februárjában nyitotta meg kapuit a nagyközönség előtt.

A látogatók az egyházi vezetők mindennapjaiba, az érsekek és püspökök reprezentációjába, magánéletébe és vallásgyakorlatába egyaránt betekinthetnek. Liturgikus tárgyak, műalkotások, történeti enteriőrök és az egyházművészet emlékei mutatják meg, milyen sokrétű szerepet töltöttek be az egri főpásztorok.

A palota történetéhez egy másik különleges egri világ is kapcsolódik: az érseki pincerendszer. A török uralom után a palota építéséhez szükséges kő kitermelésével hatalmas föld alatti járatrendszer alakult ki a város alatt. A pincerendszer évszázadokon keresztül szorosan kapcsolódott az érsekség gazdálkodásához.

Minorita templom

A Dobó tér meghatározó épülete a Páduai Szent Antal-templom, amelyet az egriek és a városba érkező turisták leginkább Minorita templomként ismernek.

A magyarországi barokk egyházi építészet egyik legkülönlegesebb alkotása. Tervezőjeként hagyományosan Kilian Ignaz Dientzenhofert említik, ugyanakkor a kutatás Gerl Mátyás szerepét is felveti. Az építkezést egri mesterek, Falk János és Nietschmann János vezették.

A homlokzaton az 1771-es évszám szerepel, ám a belső kialakítása még hosszú ideig folytatódott, és csak 1792 körül tekinthető teljesen befejezettnek.

Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: a Minorita templom a Dobó téren. Helyreállítására az idén 500 ezer forintot költenek. MTI Fotó: Lajos György

Különlegessége már kívülről feltűnik. A két torony között a homlokzat nem egyenes, hanem enyhén ívelt, ami szokatlan megoldás a magyar barokk templomépítészetben.

A templombelső legalább ennyire gazdag. A főoltár hatalmas képe Szent Antal látomását ábrázolja, alkotója Kracker János Lukács. A művész életének jelentős részét Egerben töltötte, és a templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.

A mennyezet freskói Páduai Szent Antal életének jeleneteit mutatják be.

A Minorita templom nemcsak Eger vallási örökségének egyik legértékesebb darabja: a Dobó térrel és a várral együtt a történelmi belváros egyik meghatározó építészeti jelképe.

Rác templom

Eger vallási örökségének különleges színfoltja a Rác templom, amely azt is megmutatja, hogy a város egyháztörténete nem kizárólag a római katolikus hagyományból áll.

A török kiűzése után Egerben jelentős görögkeleti közösség alakult ki. A szerb és görög kereskedők fontos szerepet játszottak a város gazdasági életének újjászervezésében.

A ma látható templom a 18. század végén épült, Povolni János tervei alapján, késő barokk, illetve copf stílusban. A templom 1799-re készült el.

Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk kapu. MTI Fotó: Lajos György

Legnagyobb művészeti értéke a monumentális ikonosztáz. A gazdagon faragott és festett képfal Jézust, Máriát, apostolokat, prófétákat és szenteket ábrázoló ikonjaival egészen más világot képvisel, mint Eger katolikus barokk templomainak oltárai.

A belső térben baldachinos oltár, copf stílusú szószék és vörösfenyőből készült padsorok is fennmaradtak.

A Rác templom így nem csupán építészeti különlegesség. Annak az egykor virágzó ortodox közösségnek is emléket állít, amely évszázadokkal ezelőtt szerves része volt Eger kereskedelmi és társadalmi életének.

Ferences templom

A Kossuth Lajos utca egyik meghatározó műemléke a Szeplőtelen Fogantatás Nagyboldogasszony ferences templom, amelyet az egriek gyakran egyszerűen Barátok templomaként emlegetnek.

A ferencesek egri jelenléte régi múltra tekint vissza. A ma látható barokk templom szentélye 1736 és 1746 között, hajója 1750 és 1753 között épült, a teljes épület pedig 1755-re készült el.

A templom mestere Giovanni Battista Carlone volt, homlokzatának és két tornyának kialakítása pedig Nitsmann János nevéhez kapcsolódik.

Eger, 1967. március 28. Egri látkép a Specula csillagvizsgáló teraszáról. Az Eszterházy Károly Főiskola az 1948-ban alapított állami pedagógiai főiskola hagyományaihoz kötődő intézmény. Nevezetes része a líceum épületének a keleti szárny fölött épített, 11 emeletnyi magas torony. A csillagda a torony 6. emeletének két termében működött, bennük 1776-tól egy évszázadon át végeztek megfigyeléseket. A templom az egri ferences templom. A barokk stílusú templom alapkövét 1736-ban tették le, mestere Giovanni Battista Carlone. Homlokzata és két tornya Nitsman János tervei szerint készült. Kapuját és Mater dolorosa szobrát Giovanni Adami faragta. MTI Fotó: Bereth Ferenc

Méretében is Eger jelentős templomai közé tartozik. Kéttornyos homlokzata a Kossuth Lajos utca egyik jellegzetes látványa, különösen akkor, amikor a vár felől vagy a Líceum magasabb pontjairól tekintünk a történelmi városrészre.

A templom belső tere az évszázadok során többször változott. Falképeit 1927-ben Unghváry Sándor készítette, főoltárképének alkotója Kronewetter Pál volt.

A templom és a mellette álló rendház ma is fontos része annak az összefüggő barokk városképnek, amely Eger történelmi központját Magyarország egyik legszebb műemléki együttesévé teszi.

Ciszterci templom

A Széchenyi István utca egyik legszebb egyházi épülete a Szent Bernát-templom, közismert nevén a Ciszterci templom.

Története különösen érdekes, mert eredetileg nem a ciszterciek, hanem a jezsuiták számára épült. A jezsuita rend már a 17. században megjelent Egerben, majd a török uralom megszűnése után rendházat és templomot kezdett építeni.

Eger, 1962. május 22. Nagy gondot fordítanak a műemlékekben gazdag Eger értékes, régi épületeinek megóvására. Az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőség és a Városi Tanács évenként 1.2 millió forintot fordít a vár és ugyanennyi összeget a műemlék lakóépületek restaurálására. Az idén 10-12 lakóház és az ország legszebb barokk templomának, a Minorita templomnak restaurálását kezdik meg. A képen: barokk szobrok a Cisztercita templom kapuján. MTI Fotó: Lajos György

A templom alapkövét 1700-ban helyezték el, a tényleges építkezés azonban csak az 1730-as évek elején gyorsult fel. Pethő István jezsuita építész tervei alapján 1743-ra készült el az épület jelentős része, belső díszítése pedig még évtizedeken át folytatódott.

A jezsuita rend 1773-as feloszlatása után az épület később a ciszterciekhez került.

A templomot a történelem sem kímélte. Tűzvész, földrengések és villámcsapás is károsította, ezért többször helyre kellett állítani. A rendházat 1900 és 1902 között Alpár Ignác tervei alapján jelentősen átépítették.

A templom homlokzatán ma is láthatók a jezsuita hagyomány emlékei: a rokokó falfülkékben Loyolai Szent Ignác, Xavéri Szent Ferenc, Kosztka Szent Szaniszló és Régis Szent Ferenc szobra áll.

A Ciszterci templom és rendház együttese a Széchenyi utca egyik legfontosabb műemléke, és jól példázza, hogy Eger egyházi épületeinek történetében gyakran több szerzetesrend öröksége kapcsolódik össze.

Servita templom

A Servita utcában álló Szent János apostol és Fájdalmas Anya-templom Eger egyik legfontosabb búcsújáró helye.

A Szűz Mária Szolgái, vagyis a szerviták 1689-ben telepedtek meg Egerben, tehát közvetlenül a török uralom megszűnése után. Templomuk a 18. század első felében épült barokk stílusban, tornya pedig 1754-re készült el.

Eger, Szervita Szent János apostol és Fájdalmas Anya templom, a Szaicz Leó u. 7. – 1950-es évek , Fotó: pinterest.co.uk

Az építkezés különleges történelmi kapcsolatot is őriz a török korral: a munkákhoz a hagyomány szerint egykori török építmények anyagát is felhasználták.

A templom igazi jelentőségét azonban a Fájdalmas Anya tisztelete adta.

Preiner Ferenc egri várkapitány gyógyulásának története után egyre többen keresték fel a Bécsből Egerbe került, fából faragott Piéta-szobrot. A Fájdalmas Anya tisztelete gyorsan elterjedt, a Servita búcsú pedig Eger egyik legjelentősebb vallási eseményévé vált.

A 18. századi pestisjárványok idején sokan kerestek itt lelki vigaszt és oltalmat, később pedig a háborúkban elesettek hozzátartozói is gyakran zarándokoltak a kegyhelyhez. A templomhoz kapcsolódó régi fogadalmi emlékek ennek a több évszázados vallási hagyománynak a tanúi.

A Fájdalmas Anya búcsú hagyománya napjainkban is él, így a Servita templom különösen jól példázza, hogy Eger vallási öröksége nem pusztán múzeumi emlék.

Több mint műemlékek városa

Eger templomai és egyházi épületei különleges történetet mesélnek el. A vár középkori püspöki központjától a barokk újjászületésen és az 1804-es érseki rangra emelésen át egészen napjainkig szinte folyamatosan jelen van az egyház a város történetében.

Az örökség ráadásul jóval túlmutat a hitéleten. Eszterházy Károly egyetemi terve, a Líceum, a Főegyházmegyei Könyvtár, Pyrker tanítóképzője, az egyházi művészet pártolása vagy éppen az egri főpásztorok városépítő tevékenysége mind azt mutatja, hogy az egyháztörténet egyben Eger oktatás-, kultúra- és várostörténete is.

A Bazilika, a Minorita templom, a Barátok temploma, a Ciszterci és Servita templom, a Rác templom, az Érseki Palota, a Líceum és a vár Kálváriája együtt olyan örökséget alkotnak, amely Magyarországon is különleges.

És ezek az épületek nem csupán a múltról beszélnek. Sokukban ma is szentmiséket tartanak, közösségek működnek, búcsúkat és egyházi ünnepeket rendeznek. Az Egri Főegyházmegye élén 2007 óta Ternyák Csaba érsek áll. Így Eger több mint két évszázaddal az érsekség 1804-es létrejötte után ma is élő érseki központ.

Címlapfotó: Kossuth Lajos utca, Ferences templom, 1940 – Fortepan