Ahol Eger megtanult úszni – a 101 éves Bárány uszoda története felülről nézve

Kevés olyan sportlétesítmény van Egerben, amelyhez annyi személyes emlék, sporttörténeti siker és városi legenda kapcsolódik, mint a Bárány uszodához. A mostani légifelvétel egészen szokatlan nézőpontból mutatja meg a Petőfi tér és a Frank Tivadar utca találkozásánál fekvő létesítményt. Felülről különösen jól látszik, milyen szorosan beépült Eger történelmi fürdőnegyedébe.

A medence azonban jóval több egy sportlétesítménynél. Eger úszó- és vízilabdaéletének egyik legfontosabb helyszíne, amely 2026-ban már a 101. évét éli.

Egerben már a Bárány előtt is úsztak és vízilabdáztak

Az egri úszósport története nem 1925-ben kezdődött. A város meleg vizű forrásai évszázadok óta meghatározzák ezt a környéket, a szervezett úszóélet pedig már a 20. század elején megjelent.

szeptember 24-én az egri Főreál diákjai úszóversenyt rendeztek, 1912-ben pedig az egri közönség már vízipóló-bemutatót is láthatott. Két évvel később, 1914. szeptember 6-án az Egri Torna Egylet és a Miskolci Atlétikai Klub találkozóját jegyezték fel az első olyan hivatalos mérkőzésként, amelyen egri csapat más város egyesületével játszott.

Az 1920-as évek elejére pedig valóságos úszó- és vízilabdaélet alakult ki Egerben. Az Egri Torna Egylet és a MOVE Eger SE rivalizálása különösen sokat jelentett a sportágak fejlődésében.

Az eredmények sem várattak sokáig magukra: 1924-ben az egriek megnyerték a vidéki vízilabda-bajnokságot.

1925 – megszületik Eger legendás versenyuszodája

Az igazi fordulópont 1925-ben következett.

Bárány Géza kezdeményezésére, Márkus Béla tervei alapján közadakozásból és állami támogatással megépült az új, 50 méteres versenyuszoda. A létesítményt 1925. május 25-én avatták fel.

A medence a maga korában rendkívül korszerű létesítménynek számított, és hamar az egri sportélet egyik központjává vált.

Volt azonban egy olyan tulajdonsága, amely igazán különlegessé tette: a medence természetes forrásra épült. A víz közvetlenül a medence alatt feltörő forrásokból érkezett.

Ez nem egyszerű érdekesség. A Bárány történetének egyik legfontosabb sajátossága éppen az, hogy Eger természeti adottságai és sporttörténete szó szerint ugyanazon a helyen találkoztak.

Egy csobogókút, amely ma már az Érsekkertben áll

A régi Bárány uszoda történetének van egy ma is látható emléke, csak éppen nem az uszodában kell keresni.

A Minden, ami Eger korábbi kutatásában már előkerült, hogy az Érsekkertben található szökőkút eredetileg a Versenyuszodához tartozott. A csobogókút 1925-től az uszodában állt, majd amikor később lelátókat alakítottak ki, elbontották és máshová került.

Így aki ma elsétál az Érsekkertben a kút mellett, tulajdonképpen a régi egri úszóélet egyik megmaradt darabját látja.

Bárány István és a világhír

Az uszoda ma dr. Bárány István nevét viseli, akinek pályafutása önmagában is Eger sporttörténetének egyik legizgalmasabb fejezete.

Az Egerben született úszó az 1920-as években Európa legjobbjai közé emelkedett. 1926-ban Budapesten Európa-bajnok lett 100 méteres gyorsúszásban.

Két évvel később következett az amszterdami olimpia.

Bárány a 100 méteres gyorsúszás döntőjében ezüstérmet szerzett. Egyetlen versenyző tudta megelőzni: az amerikai Johnny Weissmuller, akit később az egész világ a Tarzan-filmek főszereplőjeként ismert meg.

Bárány pályafutása során huszonhétszeres magyar bajnok, négyszeres Európa-bajnok, valamint olimpiai ezüst- és bronzérmes lett.

Nem véletlen tehát, hogy neve összeforrt azzal az uszodával, amelyben Eger egyik legerősebb sporthagyománya kialakult.

Az uszoda, ahol generációk nőttek fel

A Bárány jelentőségét azonban nem csak az olimpiai érmek és bajnoki címek mutatják.

Egriek generációi tanultak meg itt úszni.

Gyerekekből versenyzők lettek, versenyzőkből bajnokok, mások pedig egyszerűen egész életükben megőrizték az első úszóleckék, a nyári strandolások vagy egy-egy emlékezetes vízilabda-mérkőzés emlékét.

Bitskey Aladár, Bitskey Zoltán, Szigritz Géza és Bárány István után újabb és újabb egri sportolónemzedékek következtek. Az évtizedek során olimpikonok, világ- és Európa-bajnokok egész sora kötődött Egerhez.

A vízilabda pedig lassan ugyanúgy a város identitásának részévé vált, mint a vár vagy az egri bor.

Amikor már nem lehetett tovább halogatni a felújítást

A régi uszoda rendkívül hosszú ideig szolgálta Egert. Az 1925-ben megépült létesítmény alapvető szerkezete évtizedeken keresztül megmaradt, miközben természetesen számos változtatást végeztek rajta.

Az idő azonban megtette a hatását.

A 21. századra az épületek és a kiszolgáló létesítmények állapota annyira leromlott, hogy teljes rekonstrukcióra volt szükség. A régi Bárány 2015 februárjáig működött, majd megkezdődött az újjáépítés.

A cél nem egyszerűen egy új sportuszoda létrehozása volt. Meg kellett őrizni az 1925-ben kialakult helyszín történeti értékeit, miközben a létesítményt alkalmassá kellett tenni a modern verseny- és utánpótlássport kiszolgálására.

2018-ban visszakapta Eger a Bárányt

A felújított Dr. Bárány István Sportuszodát 2018 szeptemberében adták át.

A rekonstrukció után egy korszerű sportlétesítmény született, de megmaradt az a különleges szabadtéri karakter, amely miatt az egriek számára a Bárány mindig is más volt, mint egy hagyományos fedett uszoda.

A mostani légifelvétel ezt különösen jól érzékelteti.

A medence körül szinte összeér Eger múltja és jelene. Néhány percnyi sétára található a Török Fürdő, az Egri Termálfürdő, az Érsekkert és a Bitskey Aladár Uszoda. Kevés magyar városban koncentrálódik ilyen kis területen ennyi évszázad fürdő-, építészeti és sporttörténete.

Felülről egy másik érdekesség is látszik

A légifelvételen azonnal feltűnik a tető jelentős részét elfoglaló napelemes rendszer és a zöldtető.

Ez már a 21. századi Bárány.

Különös kontrasztot alkot azzal a történettel, amely több mint száz évvel korábban kezdődött ezen a helyen. Lent továbbra is ugyanaz a sportág él, amelyért az 1920-as években egriek tömegei lelkesedtek, fölötte viszont már egy modern sportlétesítmény műszaki rendszerei láthatók.

A fotó ezért nemcsak látványos, hanem szinte időmetszetként is értelmezhető: egyetlen képen jelenik meg Eger több mint százéves úszóhagyománya és a mai város.

A Bárány és az egri vízilabda elválaszthatatlan

Az egri vízilabdát sem lehet a Bárány nélkül elmesélni.

Az első komoly sikerek már az 1920-as években megszülettek, később pedig Eger a magyar vízilabda egyik meghatározó vidéki központjává vált.

Bajnoki címek, kupagyőzelmek, nemzetközi mérkőzések és olimpiai bajnok játékosok kapcsolják a várost a sportághoz.

De talán ennél is fontosabb az utánpótlás.

A Bárányban ma is ugyanaz történik, ami évtizedek óta: gyerekek tanulnak úszni, fiatal vízilabdázók edzenek, és újabb nemzedékek ismerkednek meg azzal a sporttal, amely Egerben már több mint egy évszázados hagyománnyal rendelkezik.

Több mint egy uszoda

Ha csak felülről nézzük a képet, egy 50 méteres medencét, épületeket, tetőket és napelemeket látunk.

Ha azonban ismerjük a történetét, egészen mást jelent.

Itt úsztak Eger első nagy bajnokai. Itt fejlődött országos jelentőségűvé a város úszó- és vízilabdasportja. Itt tanultak úszni egri gyerekek generációi, és itt születtek olyan sportélmények, amelyekből családi történetek lettek.

A Bárány uszoda 101 év után ezért nem egyszerűen Eger egyik sportlétesítménye.

Egy darab a város történetéből – amelyben még mindig ugyanúgy csobban a víz.