55 éve hagyta el Magyarországot Mindszenty József – Eger történetében is nyomot hagyott a korszaka

1971. szeptember 28-án, éppen 55 évvel ezelőtt hagyta el Magyarországot Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek. Tizenöt évet töltött az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén, mielőtt hosszú diplomáciai tárgyalások után külföldre távozott. Története elsősorban Esztergomhoz és Budapesthez kötődik, ám az a korszak, amelynek egyik meghatározó alakja volt, Eger történetét is alapvetően átformálta. Az egri érsekség, a Líceum, az egyházi iskolák és maga Czapik Gyula egri érsek is részese lett az állam és a katolikus egyház között kialakult súlyos konfliktusnak.

1948 – fordulópont Eger életében is

A második világháború után néhány év alatt gyökeresen megváltozott a magyar katolikus egyház helyzete. A kommunista hatalom kiépülésével párhuzamosan egyre erősebb állami nyomás nehezedett az egyházi intézményekre.

A konfliktus egyik központi kérdése az egyházi iskolák sorsa volt.

Mindszenty József határozottan ellenezte az államosítást. Az események azonban nemcsak országos egyházpolitikai vitát jelentettek. Egerben nagyon is kézzelfogható következményeik lettek.

A város évszázadok óta püspöki, majd érseki központ volt, ahol az egyház nem csupán a hitéletben játszott meghatározó szerepet. Iskolákat, kulturális intézményeket, könyvtárat, nyomdát és szociális intézményeket működtetett.

A rendszer ezért Egert különösen fontos helyszínnek tekintette.

Czapik Gyula más utat keresett, mint Mindszenty

Az egri történet központi alakja Czapik Gyula.

1943-ban került az egri érseki székbe, így neki kellett végigvezetnie az egyházmegyét a háború utolsó évein, majd az azt követő politikai átalakuláson.

Mindszenty és Czapik egyaránt a katolikus egyház érdekeit képviselte, módszereik azonban nem mindenben egyeztek.

Mindszenty következetesen és nyíltan szembeszállt a kommunista hatalom egyházpolitikai intézkedéseivel. Czapik inkább tárgyalásokkal próbált olyan mozgásteret keresni, amelyben az egyház legalább intézményeinek és működésének egy részét megőrizhette.

1948 februárjában Czapik Rákosi Mátyással és Révai Józseffel is tárgyalt. A találkozóra Mindszenty tudtával és jóváhagyásával került sor.

Az álláspontok azonban egyre távolabb kerültek egymástól.

Az egyházi iskolák államosításának kérdésében Mindszenty nem kívánt engedni, miközben Czapik a kialakuló új politikai rendszerben valamiféle működőképes megállapodás lehetőségét kereste.

Utólag könnyű lenne egyszerű ellentétként bemutatni a két főpap magatartását, a helyzet azonban ennél jóval összetettebb volt. Más eszközökkel próbáltak választ találni ugyanarra a mind súlyosabb problémára.

Egerben egész intézményrendszer került veszélybe

A konfliktus következményeit Eger gyorsan megtapasztalta.

Az egyházi oktatási intézmények államosítása alapjaiban változtatta meg a város addigi iskolarendszerét. Megszűnt az Érseki Tanítóképző és az évszázados múltra visszatekintő Egri Érseki Jogakadémia.

Különösen jelképes volt a Líceum sorsa.

Az Eszterházy Károly püspök által a 18. században emelt épület Eger tudományos és oktatási életének egyik központja volt. Az államosítás után az egyházi intézményeknek távozniuk kellett, az épület pedig új funkciót kapott.

1949-ben ide költöztették Debrecenből a Pedagógiai Főiskolát.

Így kezdődött el a Líceum történetének egy egészen új fejezete.

Az egyházi tulajdonban lévő nyomda és múzeum állami kezelésbe került, az értékes Főegyházmegyei Könyvtárat pedig hosszú időre bezárták.

A változás tehát nem valahol távol, Budapesten történt.

Eger belvárosának évszázados intézményrendszere alakult át néhány év alatt.

Mindszentyt letartóztatták, Czapik szerepe pedig felértékelődött

december 26-án Mindszenty Józsefet letartóztatták.

1949 februárjában életfogytiglani fegyházbüntetésre ítélték. A pert a rendszerváltozás után semmissé nyilvánították; a történeti kutatás koncepciós perként tartja számon.

Mindszenty kiesésével a magyar katolikus egyház vezetésében is új helyzet alakult ki.

Czapik Gyula szerepe különösen fontossá vált.

1951-től az egri érsek vezette a püspöki kar munkáját. Ez azt jelentette, hogy néhány évre Eger érseke a magyar katolikus egyház egyik legfontosabb tárgyaló szereplőjévé vált.

A korszak különös helyzetet teremtett: miközben Eger egyházi intézményeit súlyos veszteségek érték, az egri érsek országos jelentőségű feladatokat látott el.

Czapiknak olyan államhatalommal kellett tárgyalnia, amely közben folyamatosan szűkítette az egyház működési lehetőségeit.

Szerzetesrendek nélkül maradt a város

1950 újabb nagy változást hozott.

A szerzetesrendek működésének állami korlátozása, illetve feloszlatása Egerben különösen látványos következményekkel járt, hiszen a város vallási és társadalmi életében több rend évszázadok óta jelen volt.

Ferencesek, minoriták, szerviták és más közösségek tartoztak Eger mindennapjaihoz.

Nemcsak templomokat tartottak fenn. Tanítottak, betegeket ápoltak, szegényeket segítettek és részt vettek a város szociális életében.

Az egri kórházak történetében is jelentős szerepet játszottak szerzetesi közösségek. A Széchenyi utcai intézményben vincés nővérek, a mai Markhot Ferenc utca környezetében működő egykori irgalmasrendi kórházban pedig az irgalmasok végeztek szolgálatot.

Ezek az intézmények ugyancsak állami kézbe kerültek.

Eger társadalmi szerkezete néhány év alatt olyan mértékben változott meg, amelyhez hasonlót a város hosszú ideje nem tapasztalt.

1956-ban rövid időre ismét szabad lett Mindszenty

Czapik Gyula 1956. április 25-én meghalt.

Néhány hónappal később kitört a forradalom.

október 30-án Mindszenty József kiszabadult felsőpetényi fogságából, és ismét átvette prímási feladatait. November 3-án este rádióbeszédet mondott.

A szabadság azonban csak néhány napig tartott.

November 4-én megindult a szovjet katonai támadás. Mindszenty az Egyesült Államok budapesti követségére ment, ahol menedéket kapott.

Ezzel életének egyik legkülönösebb időszaka kezdődött.

Tizenöt éven keresztül élt a követség épületében.

Egerben közben üres maradt az érseki szék

Czapik halála után Egerben is rendkívüli helyzet alakult ki.

Az érseki szék hosszú időn keresztül nem kapott olyan új főpásztort, aki a korábbi módon tölthette volna be az érseki tisztséget. Az egyházmegye irányításában Brezanóczy Pál kapott meghatározó szerepet: előbb apostoli kormányzóként, később címzetes püspökként vezette az egyházmegyét.

Ez is jól mutatja, mennyire összefonódott ekkor az egyházi kinevezések kérdése az állam és a Vatikán közötti kapcsolatokkal.

Mindszenty helyzete ugyancsak ennek a rendezetlen viszonynak az egyik legfontosabb kérdése maradt.

Az 1960-as évekre ugyan változott az állam egyházpolitikájának módszere, a szoros ellenőrzés azonban megmaradt.

1964-ben részleges megállapodás született a magyar állam és a Szentszék között. A rendezés egyik legnehezebb kérdése továbbra is Mindszenty személye volt.

1971. szeptember 28.

Hosszú diplomáciai egyeztetések után végül 1971-ben született meg az a megállapodás, amely lehetővé tette Mindszenty távozását.

1971. szeptember 28-án elhagyta az amerikai nagykövetséget és Magyarországot.

Távozását nem egyszerű önkéntes emigrációként kell értelmezni. Mindszenty sokáig nem akarta elhagyni az országot, végül VI. Pál pápa kérésének engedelmeskedett.

Először Rómába utazott.

Néhány héttel később Bécsben telepedett le, ahol a Pázmáneumban élt. Külföldön jelentős lelkipásztori tevékenységet folytatott, és számos ország magyar közösségét kereste fel.

Az esztergomi érseki szék körüli vita azonban még ekkor sem ért véget. Mindszenty nem mondott le tisztségéről. A Szentszék végül 1974-ben nyilvánította megüresedettnek az esztergomi érseki széket.

Mindszenty József 1975. május 6-án halt meg Bécsben.

Miért egri történet is mindez?

Mindszenty József nem volt egri érsek, és életének legfontosabb helyszínei sem Egerben voltak.

Mégis nehéz megérteni az 1940-es és 1950-es évek Egerét az ő története nélkül.

Amikor Mindszentyt eltávolították az egyház vezetéséből, Czapik Gyula egri érsek országos jelentőségű szerepet kapott. Amikor az állam és az egyház közötti konfliktus kiéleződött, annak következményei Egerben egész intézményeket tüntettek el vagy alakítottak át.

Megszűnt az Érseki Jogakadémia és az Érseki Tanítóképző, megváltozott a Líceum szerepe, állami kezelésbe kerültek egyházi intézmények, megszakadt a szerzetesrendek évszázados egri működése.

A város arculata ugyan nem változott meg egyik napról a másikra – a Bazilika, az Érseki Palota, a Líceum és a szerzetesi templomok továbbra is álltak –, de mögöttük egy teljes intézményi világ alakult át.

Amikor tehát 55 évvel később Mindszenty József 1971. szeptember 28-i távozására emlékezünk, Egerben egy egész korszak történetére is emlékezünk. Arra az időszakra, amikor az országos egyházpolitikai küzdelmek közvetlenül belenyúltak a város évszázados intézményeinek életébe, és olyan változásokat indítottak el, amelyek nyomai Eger történetében ma is felismerhetők.