A Foglár utcán végigsétálva kevesen gondolnak arra, hogy a környék gyalogútjainak története egy régi plébániához, a városfalhoz és a mai Bazilika elődjéhez vezet vissza. Hevesy Sándor 1971-es írása egy akkor tervezett lépcsős sétány kapcsán idézte fel ezt az eltűnt világot. Ötvenöt évvel később ismét a lépcsők jövője került napirendre: 2026 szeptemberében a Foglár utcai lépcsősor felújításának előkészítéséről érkezett hír.
A rövid belvárosi utcák története gyakran jóval messzebbre vezet, mint ameddig a házsorok között ellátunk. A Foglár utca esetében néhány száz méteren belül találkozik az egyházi intézmények múltja, a régi város védelmi rendszere, az oktatás története és a mindennapi közlekedés.
A Minden, ami Eger korábbi, Foglár György utca története és látnivalói című írása már bemutatta az utca értékeit, és megemlítette az autóbusz-pályaudvarhoz vezető, balra kiágazó lépcsős gyalogutat, a Pori sétányt is. Hevesy Sándor visszatekintése ennek a környezetnek egy régebbi rétegét tárja fel: azt az időszakot, amikor még egészen más célból kapaszkodtak fel itt az emberek a magasabban fekvő városrészbe.
Egy új sétány terve indította el a múlt felidézését
Hevesy Sándor 1971-ben arról írt, hogy elhatározás született egy, az egri autóbusz-állomás felé vezető lépcsős sétány kialakításáról. A tervezett útvonal a Foglár utca középső részéről indult volna, majd az akkori Petőfi Sándor Kollégium épületétől délre haladva érte volna el az állomást és a közelmúltban kialakított közparkot.
A terv kézenfekvő közlekedési igényre válaszolt: rövidebb, közvetlenebb kapcsolatot kívánt teremteni a belváros és az autóbuszok indulóhelye között. A szerző azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy a terület Eger védett, műemléki belvárosához tartozik. Egy új gyalogút megtervezésekor ezért a környezet múltját is ismerni kell.
Az 1971-es írás egy tervezett sétányról szól, nem a Foglár utca valamennyi lépcsőjének keletkezését magyarázza. Az 1968-ra datált, Foglár utcai lépcsősort ábrázoló archív felvételt sem szabad az évekkel később felvetett terv megvalósulásának bizonyítékaként értelmezni. A környék különböző feljárói és azok történeti előzményei összefüggnek, de nem minden szakaszuk azonos.
Amikor még városfal húzódott a közelben
A mai utcák és épületek között nehéz elképzelni azt az Egert, amelyet még falak határoltak. Hevesy leírása szerint a középkori városfal a török uralom után is jelentős részben állt.
Az érintett nyugati városrésznél a fal a mai Városfal utca vonalát követte. A szerző ennek tanújaként említette a nyomdaépülettel szemben megmaradt, kiugró védőbástyát. Innen a fal dél felé, a Hatvani kapuhoz vezetett, amelyet Eger egyik legfontosabb városkapujaként tartottak számon.
A fal belső, keleti oldalán, a mai Bazilika helyének közelében állt a Szent Mihály-plébániatemplom. A környék közlekedését tehát akkor még a városfal, a kapu és a régi templom elhelyezkedése határozta meg.
A templomhoz vezető út megértéséhez azonban egy másik, mára eltűnt helyszínt is meg kell keresnünk: a Foglár utcai plébániát.
A plébánia, amelyhez egy befalazott kapu vezetett
Hevesy az általa ismertetett okiratok alapján a jelenlegi Foglár utcába helyezte Eger első plébániaházát. Mellette a kántor lakása állt.
A hely pontosabb meghatározását kétféle nyom segítette. Az egyik egy 1753-ban készült részletes telekösszeírás volt, a másik pedig egy régi, befalazott kapu két pillére az utca déli oldalán. Ezeket a szerző 1971-ben még meglévő, bár rossz állapotú maradványként írta le.
Ez a részlet jól mutatja, milyen apró jelekből állhat össze egy város korábbi képe. Egy kapupillér önmagában alig mond valamit az arra járónak. Egy korabeli összeírással együtt azonban már egy eltűnt intézmény helyére utalhat.
A Foglár utca egyházi és oktatási kötődéseiről a blog Büdös-közből Foglár György utca – egy rövid egri utca, amely mögött meglepően nagy történet áll című cikke is mesél. A plébánia története ezt egészíti ki azzal, hogyan kapcsolódtak egymáshoz a környék épületei a mindennapi használatban.
Kétszáz lépés a templomig
A Foglár utcai plébániáról a Szent Mihály-templomhoz kellett eljutni. A mai Széchenyi utca, az akkori Püspök utca felé kerülve ez hosszabb utat jelentett volna.
A rövidebb gyalogút ezért nyugat felé kapaszkodott fel a közeli városfalig, majd annak belső oldalán délnek fordult. Hevesy leírása szerint innen alig kétszáz lépés választotta el a járókelőt a templom kapuzatától.
A nyomvonalat nem pusztán a terepviszonyok alapján következtette ki. Hazael Hugó szervita szerzetes és földmérő XVIII. század közepén készített, a falakon belüli Egert részletesen ábrázoló térképére is hivatkozott.
A későbbi sétány történeti elődje így egy célszerű, mindennapi használatú út volt: a plébániát kötötte össze a templommal. Ugyanaz az igény hívta életre, amely évszázadokkal később az autóbusz-állomás felé vezető kapcsolatot is fontossá tette: minél rövidebben áthidalni a városrészek közötti távolságot és szintkülönbséget.
Nagypréposti lakóházból idős papok otthona
A feljáró kialakulásához a szomszédos épület története is hozzátartozik.
Hevesy szerint az 1971-ben Petőfi Sándor Kollégiumként ismert épület elődje helyén Kiss János nagyprépost 1727-ben új lakóházat építtetett. Haláláig, 1746-ig itt élt, majd végrendelete alapján az épület idős papok otthonává vált. A következő években bővítették és szépítették.
A szerző feltételezése szerint az épület déli végfala befolyásolhatta a dombra vezető gyalogút végleges vonalát. A feljáró létesítésének pontos időpontját ugyanakkor ő sem ismerte.
Érdemes megőrizni ezt a különbséget: a lakóház építéséhez és későbbi rendeltetéséhez évszámokat közölt, az út kialakulásával való kapcsolatot viszont valószínű magyarázatként vetette fel.
Eszterházy Károly idején átalakult a környék
A XVIII. század második felében jelentősen megváltozott a terület.
Az 1762-ben egri püspökké kinevezett Eszterházy Károly Hevesy ismertetése szerint 1768-ban elrendelte a városfal lebontását a szeminárium kertje és a Hatvani kapu között. Ezzel párhuzamosan a püspöki épületek magánkertjét nyugat felé bővítette.
A kertet 1769 és 1771 között kőkerítéssel vették körül. A szerző szerint ez a kerítés egészen 1965-ig állt.
A telekhatárok megváltozásával a korábbi gyalogút eredeti nyomvonalát már nem lehetett végig megtartani. Addigra azonban a régi feladatát is elveszítette: a plébánia az 1740-es években elköltözött a Foglár utcából a Barátok utcájára, a főtemplom közelébe.
A város átalakulásával tehát nemcsak egy fal tűnt el. Megváltozott az is, hogy honnan hová kellett eljutni, és melyik átjárónak maradt gyakorlati jelentősége.
A vásártér felé még tovább élhetett az út
A régi feljáró nem szűnt meg azonnal teljes egészében.
Hevesy egy Sartory mérnök által 1787-ben készített, majd 1806-ban megjelent térképre hivatkozott, amely még jelölte a gyalogút alsó szakaszát. Ennek továbbra is volt szerepe: ezen keresztül lehetett kijutni a belvárosból a vásártérre, a térképen Carl Platzként szereplő területre.
A Foglár utca ma természetesnek tűnő, egyenes felső folytatása ugyanis a XIX. század elején még nem volt megnyitva.
A korábbi sétány teljes lezárását Hevesy 1852 környékére tette. Ekkor az idős papok otthonának helyére diák-konviktus került, és leírása szerint elkészült a Foglár utca felső, egyenes szakasza is. A lezárás időpontját azonban feltételezésként fogalmazta meg.
2026-ban ismét a lépcsősor jövője a kérdés
A történetnek most újabb fejezete készül.
A TV Eger 2026. szeptember 23-i beszámolója szerint elindult a Foglár utcai lépcső felújításának előkészítése. A közlés alapján a beruházás szükségességéről már 2014-ben döntött az akkori közgyűlés, a rekonstrukció azonban azóta sem valósult meg.
A szeptemberi tájékoztatás 55 millió forintos kerettel számol. A tervezéshez szükséges feltárásokat már végzik, ezek eredményeire épülhet a végleges kiviteli terv. A közlemény a lépcső műszaki állapota mellett a közvilágítást és a vízelvezetést is problémaként említi.
A szeptember 23-i hír tehát az előkészítés megindulásáról számol be; elkészült felújításról vagy biztos átadási időpontról még nem.
Hevesy Sándor 1971-es gondolata közben ma is érvényes: ezen a helyen a közlekedés rendezése egy történeti városrész alakítását is jelenti. A Foglár utca környékének feljárói olyan környezetben vezetnek, ahol egykor plébánia, városfal, papi otthon és vásártér határozta meg az emberek útját. Ennek ismeretében a megszokott lépcsőfokok is többet mondanak Egerről.
Források
- Minden, ami Eger: Foglár György utca története és látnivalói – a környék bemutatása, a Pori sétány említése. Minden, ami Eger
- Minden, ami Eger: Büdös-közből Foglár György utca – egy rövid egri utca, amely mögött meglepően nagy történet áll – kapcsolódó utcatörténeti előzmény. Minden, ami Eger
- Eger történeti ismerettára: Lépcsők – Hevesy Sándor 1971-es írása, a történeti rész alapja a rendelkezésre bocsátott szöveg alapján.
- TV Eger: Felújítják a Foglár utcai lépcsősort – 2026. szeptember 23. – a felújítás előkészítéséről szóló aktuális tájékoztatás. Eger Városi Televízió
Borítókép: Eger, Foglár György utca, az egykori Papnövelde utca lépcsősora. Fotó: Molnár István Géza fotóművész (1936–).
Legutóbbi hozzászólások