Kevés olyan köztéri alkotás van Egerben, amelynek alakjai annyira ismerősek lennének, mint a Végvári vitézek harcoló lovasai. Kisfaludi Strobl Zsigmond monumentális bronzkompozíciója közel fél évszázadon át a Dobó tér meghatározó látványossága volt. Ma a róla elnevezett téren látható, ahol a belvárosi házak és a háttérben magasodó minaret között idézi fel a végvári harcok világát.
A szoborcsoport története egyszerre szól egy kivételes technikai tudású művészről, egy évtizedekkel korábban megszületett elképzelés megvalósulásáról és Eger változó városképéről. Az alkotás helyéről folytatott vita pedig megmutatta, milyen szorosan összekapcsolódhat egy köztéri szobor az ott élők személyes emlékeivel.
Az alkotó, aki apró figurákban és monumentális szobrokban is otthon volt
Kisfaludi Strobl Zsigmond 1884. július 1-jén született a Zala vármegyei Alsórajkon. Tanulmányait az Iparművészeti Iskolában végezte, ahol Mátrai Lajos és Lóránfi Antal tanítványa volt. Fiatalon Stróbl Alajos műtermébe is eljutott: 1904 és 1905 nyarán a mester irányításával készített akttanulmányokat. Később Zala vármegye ösztöndíja révén Bécsben is tanulhatott.
Pályájának fontos állomása volt az 1911-ben készült Finale című hármas aktkompozíció. A művel 1912-ben elnyerte a Rudics-díjat, amelynek összegét itáliai, franciaországi és belgiumi tanulmányutakra fordította. Ezek az utazások lehetőséget adtak számára az európai művészet közvetlen megismerésére.
Művészetére Adolf von Hildebrand szobrászi és elméleti munkássága is hatott. A klasszikus fegyelemhez ugyanakkor Kisfaludi Strobl alkotásaiban oldottabb formálás, lendület és elegancia társult. Technikai tudását egészen különböző méretű művekben kamatoztatta: kis porcelánfigurákat, portrékat és az életnagyságot jelentősen meghaladó köztéri szobrokat egyaránt készített.
Az első világháború idején katonaként is mintázott portrékat, pályája pedig a két világháború közötti évtizedekben teljesedett ki. Az 1930-as években Nagy-Britanniában több mint félszáz arcképszobrot alkotott, és nemzetközi elismertséget szerzett. Munkásságát 1950-ben és 1953-ban Kossuth-díjjal, 1952-ben kiváló művészi címmel ismerték el.
Egy régi elképzelés egri megvalósulása
A Végvári vitézek előzménye jóval korábban született meg, mint ahogyan a szoborcsoport Egerbe került. Kisfaludi Strobl már 1930-ban elkészítette a Végvári harcok című kisplasztikát, amelynek monumentális változatát több mint három és fél évtizeddel később állították fel.
A művész ekkor már elmúlt nyolcvanéves. Hosszú pályájának késői alkotása lett tehát az a szobor, amelyet az egriek nemzedékei ismertek meg a főtéren.
A kisplasztika köztéri méretű változata részleteiben módosult, de megőrizte a három lovas küzdelmére épülő kompozíciót. A hatalmas bronzalkotás mintegy nyolc méter hosszú és négy méter magas: méretei önmagukban is jelzik, mekkora szerepet kapott a körülötte kialakuló városképben.
Az Egertörténeti Ismerettár idézett életrajzi részében 1968 szerepel, a szobor történetét ismertető bekezdés viszont 1967-et ad meg. Az egri felavatás időpontját a további források 1967. szeptember 29-ére teszik; a város történetében ezt tekinthetjük a szoborcsoport bemutatkozásának.
Egy élet a formák szolgálatában – Kisfaludi Strobl Zsigmond művészete és öröksége | Minden, ami Eger
Bronzba formált küzdelem
A kompozíció egy magyar végvári vitéz és két török katona összecsapását jeleníti meg. A jelenetben a lovak éppolyan fontosak, mint a harcosok: mozdulataik összekötik az alakokat, és meghatározzák az egész mű ritmusát.
Az egyik támadó már lehanyatlik térdre roskadó lováról, miközben a másik lovas újabb támadásra fordul. A testek csavarodása, a fegyverek iránya és a lovak megfeszülő mozdulatai egyetlen sűrű, drámai jelenetté állnak össze.
A szoborcsoportot érdemes több oldalról megnézni. Más szögből más alak kerül előtérbe, és olyan részletek is láthatóvá válnak, amelyeket szemből nézve eltakar a kompozíció. Ez a körbejárhatóság a mű egyik fontos sajátossága: a küzdelem képe a néző mozgásával folyamatosan változik.
Egerben mindehhez óhatatlanul hozzákapcsolódik a vár és az 1552-es ostrom emlékezete. A szobor azonban általánosabban a magyar–török végvári harcok világát eleveníti meg, nem egy név szerint azonosított várvédő történetét ábrázolja.
A Dobó tér megszokott látványa
A Végvári vitézeket 1967-ben a városháza előtt állították fel. Az avatáson az alkotó is jelen volt, a szoborcsoport pedig hamar beépült Eger mindennapi látványába.
Régi képeslapokon, turistafotókon és családi felvételeken egyaránt feltűnik. Sokak emlékezetében ma is elválaszthatatlan a Dobó tértől, hiszen évtizedeken át ugyanott találkoztak vele.
A főtéren ekkor már hatvan éve állt Stróbl Alajos 1907-ben felavatott Dobó-emlékműve. A két szoborcsoport közös történelmi témája ellenére eltérő módon hatott a térre: a Dobó-emlékmű a várkapitány és társai köré szervezett emlékmű, a Végvári vitézek pedig nagy kiterjedésű, mozgalmas lovas kompozíció.
A Minden, ami Eger 2014-es, a Dobó tér történetét bemutató írása már foglalkozott azzal, hogy a két alkotás térbeli viszonya és a városháza láthatósága az átépítési elképzelések fontos kérdésévé vált.
Már avatásakor is vitáztak a Végvári Vitézek elhelyezéséről | Minden, ami Eger
Amikor még így ismertük a Dobó teret | Minden, ami Eger
Miért költöztették át?
Az áthelyezésről 2011-ben született döntés. A belvárosi térrekonstrukcióhoz kapcsolódó szakértői álláspont szerint a Végvári vitézek mérete és elhelyezése gyengítette a Dobó-emlékmű központi szerepét, emellett kedvezőtlenül takarta a városháza eklektikus épületét.
Ez városképi és műemlékvédelmi érvelés volt, amelyet nem mindenki fogadott el. A szobor régi helyének megőrzéséért civil kezdeményezés és aláírásgyűjtés is indult.
A vita érthetővé teszi, miért több egy köztéri alkotás a méreteinél és az elhelyezési tervénél. A megszokott környezethez találkozások, fényképek, gyerekkori élmények kötődnek. A szobor elmozdítása ezeknek az emlékeknek a helyszínét is megváltoztatta.
A bronzkompozíciót végül 2014 februárjában szállították el restaurálásra. A felújítás során kijavították a hibákat, és védő viaszréteggel kezelték a felületeket.
Tér, amely a szoborról kapta a nevét
Az új helyszín az egykori Szúnyog köz átalakításával jött létre. Az építkezést régészeti feltárások is kísérték, amelyek során megőrzendő falmaradványok és lábazati kövek kerültek elő. Ezek miatt a terveken is változtatni kellett.
A szoborcsoport 2015-ben került új helyére, a Végvári vitézek terét pedig ugyanazon év szeptember 9-én adták át.
Az Eger-patak a tér mellett folyik, a szobor azonban a közterület belső részén, külön kőtalapzaton áll. Körülötte padok, fák és belvárosi épületek alakítják a környezetet. A csatolt fényképen a lombok között a minaret is feltűnik mögötte: ebből a nézőpontból Eger két jól ismert látnivalója kapcsolódik össze.
A Minden, ami Eger korábban a Meszes–közi híd történetén, majd a mai tér bemutatásán keresztül is foglalkozott ezzel a városrésszel. A Végvári vitézek története mindehhez újabb réteget ad: egy 1930-ban megfogalmazott művészi elképzelésből lett egri jelkép, amelynek saját történetéhez immár két belvárosi helyszín is hozzátartozik.
Végvári vitézek tere a fiatalok kedvenc helye | Minden, ami Eger
Források
- Minden, ami Eger – Dobó István tér elnevezés és története – fotók. mindenamieger.blogspot.com
- Minden, ami Eger – Végvári vitézek tere – Meszes–közi híd.
- Minden, ami Eger – Végvári vitézek tere – ahol az Eger-patak, a vár és a történelem találkozik. mindenamieger.blogspot.com
- Egertörténeti Ismerettár – Végvári vitézek – a rendelkezésre bocsátott szöveg alapján.
- Magyar Elektronikus Könyvtár – Kisfaludi Strobl Zsigmond – az 1930-as előzmény és a kompozíció leírása. mek.oszk.hu
- Turizmus Online – Új helyükre kerültek a Végvári vitézek Egerben – az avatás, a restaurálás és az áthelyezés adatai. turizmusonline.hu
- Eger város – Alakul a Végvári vitézek tere. eger.hu
- Híradó.hu / MTI – Átadták Egerben a Végvári vitézek terét. hirado.hu
Borítókép: Kisfaludi Strobl Zsigmond Végvári vitézek című szoborcsoportja Egerben, háttérben a minarettel. Fotó: Szinok Gábor.
Legutóbbi hozzászólások