Egy régi, 1958. február 1-jén megjelent írás különleges alakot őrzött meg Eger múltjából. Szentpéteri János 1891 óta dolgozott borbélyként, és 78 évesen még mindig ott állt Jókai utcai műhelyében a borbélyszék mögött. Története nemcsak egy mesteremberé: rajta keresztül egy eltűnt egri világba is bepillanthatunk.
A régi újság fényképén szemüveges, ősz hajú férfi látható munka közben. A képaláírás szerint ő „Szentpéteri bácsi”, Eger idős borbélya.
A korabeli riport pedig olyan részletességgel mutatja be a műhelyét és mindennapjait, hogy szinte hallani lehet a borotva fenését és a vendégek beszélgetését.
1891 óta állt a borbélyszék mögött
Szentpéteri János pályája egészen a 19. század végéig vezet vissza.
A korabeli beszámoló szerint 1891-ben kezdte a mesterséget. Üzlete egy ideig a Csiky Sándor utcában működött, később a Jókai utca egyik oldalán, majd 1932-től egy másik Jókai utcai műhelyben dolgozott.
Ez azt jelenti, hogy amikor 1958-ban meglátogatta az újságíró, már 67 éve gyakorolta mesterségét.
És még mindig dolgozott.
A riport egyik legjobb története szerint egyszer egy orvos is felkereste. Borotválkozást kért, valójában azonban arra volt kíváncsi, vajon remeg-e már az idős mester keze. A művelet végén meggyőződhetett róla: Szentpéteri János 78 évesen is ugyanolyan biztos kézzel használta a borotvát, mint fiatalabb kollégái.
Egy borbélyüzlet, ahol fél Eger megfordulhatott
A régi borbélyműhely jóval több volt egyszerű szolgáltatóhelynél.
Az emberek várakoztak, beszélgettek, vitatkoztak. Szóba került politika, sport, a város ügyei és természetesen más emberek történetei is.
Szentpéteri János 67 év alatt szinte felbecsülhetetlen mennyiségű történetet hallhatott.
A cikk szerzője találóan kérdezte: vajon hány ember szakállát borotválta le, hány frizurát készített, és mekkora halmot alkotna az a haj, amelyet csaknem hét évtized alatt levágott?
A választ természetesen senki sem tudta.
Műhelye olyan volt, mint „a múlt egy itt felejtett darabja”
Az 1958-as leírás szerint a Jókai utcai üzlet már akkor régimódinak számított.
Nem volt benne különösebb pompa. Egyszerű, célszerű berendezés fogadta a vendégeket. Az üzlet fölött pedig még ott függött a régi borbélymesterség egyik jellegzetes kelléke, a réztányér.
A vendégkör is évtizedeken át kitartott.
Az egyik férfi például 1918 óta járt hozzá. Egy idős tanár pedig továbbra is „Szentpéteri uramnak” szólította, ahogyan évtizedekkel korábban.
A mester pedig megőrizte a régi udvariasságot is: elköszönéskor felsegítette vendégére a kabátot, majd kikísérte az ajtóhoz.
Amikor a borbélynál még fogat is húztak
Szentpéteri János történetének talán legmeglepőbb része azonban nem a hajvágáshoz kapcsolódik.
Tanítómestere a riport szerint Generál Rudolf volt, aki a borbélymesterség mellett a sebészet bizonyos fogásaihoz is értett.
Szentpéteri is megtanult ezekből valamennyit.
Így egykor nemcsak hajvágásért és borotválásért keresték fel, hanem köpölyözött, fogat húzott, eret vágott, és más, ma már kizárólag egészségügyi szakemberhez kötött beavatkozásokat is végzett.
Ez első hallásra meghökkentő, történelmileg azonban egyáltalán nem példa nélküli. A borbélyok évszázadokon keresztül kisebb sebészeti és fogászati beavatkozásokat is végeztek; innen származik a borbélysebész elnevezés is.
Később az orvosok ezeket a tevékenységeket megtiltották Szentpéterinek.
A régi felszerelések egy része azonban fennmaradt. A mester 1958-ban arról beszélt, hogy köpölyöző készüléke az egri múzeumba került, néhány apró vérfelfogó edényt pedig emlékül megtartott.
Ez különösen érdekes egri helytörténeti szál, amely további kutatást is megérdemelne.
Csiky Sándor utca, Jókai utca – Szentpéteri bácsi nyomában
A történet azért is izgalmas, mert Szentpéteri életét ma is létező egri utcákhoz tudjuk kötni.
Pályája során a Csiky Sándor utcában is működött. Ennek az utcának a történetével nemrég részletesen foglalkoztunk a Minden, ami Eger oldalán: egy olyan belvárosi utca ez, amelynek helyén a 18. század elején még vízmosás húzódott.
Később Szentpéteri a Jókai utcába költözött, ahol 1932-től működött az 1958-as riportban bemutatott műhelye.
Így amikor ma ezeken az utcákon sétálunk, egy olyan mester nyomában is járunk, aki évtizedeken keresztül Eger hétköznapi életének ismert alakja lehetett.
A régi borbély és a mai barber
Különösen érdekes összehasonlítani Szentpéteri bácsi műhelyét a mai egri férfifodrászatokkal.
A borbélymesterség ugyanis nem tűnt el – inkább átalakult, sőt az elmúlt években látványosan újjászületett.
Egerben ma több hagyományos férfifodrászat és modern barber shop működik. A szolgáltatások között a klasszikus hajvágás mellett szakálligazítás, borotválás, különböző modern frizurák és akár meleg törölközős borotválás is megtalálható. Az online időpontfoglalás pedig ma már teljesen természetes.
A környezet és az eszközök rengeteget változtak.
Valami azonban meglepően ismerős maradt.
A jó borbélyüzlet ma is találkozóhely. A vendég leül, beszélget a mesterrel, közben szóba kerül munka, sport, család, politika vagy éppen a város.
Ebben Szentpéteri bácsi valószínűleg ma is otthon érezné magát.
Mi lehetett a hosszú élet titka?
A riport végén az újságíró ezt is megkérdezte tőle.
Szentpéteri János válasza egyszerű volt.
Elmondása szerint nem ivott, nem járt mulatozni, szeretett otthon lenni a feleségével, és mindenekelőtt szerette a munkáját.
1958-ban már 54 éve élt házasságban, feleségéről pedig az újságíró szerint még mindig úgy beszélt, mintha fiatal házasok lennének.
Dolgozott, amíg ereje engedte, és elégedett volt azzal, amije volt.
Talán éppen ezért maradt meg ennyire emberinek ez a több mint hat évtizeddel ezelőtti történet.
Egy ember – és vele együtt egy darabka régi Eger
Szentpéteri János története első pillantásra egy öreg borbélymester portréja.
Valójában azonban ennél jóval több.
Ott van benne a századforduló Egere, a Csiky Sándor utca és a Jókai utca világa, a réztányéros borbélyüzletek hangulata, a régi mesterek tudása, a törzsvendégek évtizedeken át tartó hűsége – és egy olyan korszak, amikor a borbély nemcsak hajat vágott, hanem ismerte az embereket és velük együtt a várost is.
A régi fényképen egy idős ember dolgozik.
De mögötte ott van csaknem hetven év egri története.
Kapcsolódó cikkünk
Csiky Sándor utca – egy egri utca, amely egy vízmosás helyén született | Minden, ami Eger
Források
- Korabeli sajtóanyag: „A legöregebb egri borbélymester!” – Eger, 1958. február 1., a rendelkezésünkre álló újságkivágás alapján.
- Minden, ami Eger – Csiky Sándor utca, amely a 18. század elején egy vízmosás helyén épült
- A borbély szakma története – Borbély Barber Shop
- BB Cuts Hair Studio – Barber Shop Eger
- THE NEXT LEVEL – Haircut Salon Eger
Legutóbbi hozzászólások