A Mátra déli lábánál, Gyöngyöstől keletre találjuk Markazt, amely első pillantásra csendes hegyaljai falunak tűnik. Ha azonban közelebbről is megismerjük, középkori várromot, régi szőlőkultúrát, különleges tájházat, patkolt tojásokat és egy hatalmas víztározót is találunk. Markaz azok közé a Heves vármegyei települések közé tartozik, amelyek jóval több érdekességet rejtenek, mint amennyit az átutazó elsőre gondolna.
A Mátra és az Alföld találkozásánál
Markaz fekvése önmagában is különleges. A település közvetlenül a Mátra déli lejtői alatt húzódik, fölötte erdős hegyoldalak emelkednek, dél felé pedig egyre nyitottabbá válik a táj.
A falu története évszázadokra nyúlik vissza. A Gyöngyös–Mátra turisztikai oldal ismertetése szerint a terület egykor az Aba nemzetség birtokához tartozott. A település nevének eredetére több magyarázat is született; az egyik feltételezés Aba Sámuel Márk nevű rokonával hozza összefüggésbe.
Markaz már a középkorban létezett: az 1332–1337 között készült pápai tizedjegyzék templomát és papját is említi.
A török hódoltság időszaka azonban a települést sem kímélte. Markaz elnéptelenedett, és hosszú időn át lakatlan maradt. A 18. században felvidéki szlovák telepesek érkeztek a faluba, akik újra művelés alá vonták a környező földeket és szőlőket.
Egy rejtélyes vár a falu fölött
Markaz egyik legérdekesebb látnivalója kétségtelenül a Markazi várrom.
A rom a településtől északra, a Mátra oldalában, a Várbérc mintegy 460 méteres gerincén található. A helyhez vezető kirándulás már önmagában is élmény, odafentről pedig nagyszerű panoráma nyílik Markazra és a víztározóra.
A vár történetének van egy különös része: nem maradt fenn olyan középkori oklevél, amely egyértelműen megnevezné a várat. Emiatt a szakirodalom az úgynevezett „történelem nélküli várak” közé sorolja.
A régészeti leletek alapján építését a 13. század második felére teszik, és valószínűleg az Aba nemzetség Kompolti–visontai ágához kapcsolódhatott.
Érdekes az is, hogy miközben a középkori oklevelek Markaz falut többször említik, magáról a várról hallgatnak. A kutatók szerint ezért elképzelhető, hogy az erősség már az Árpád-ház kihalását követő belháborús időszakban elpusztult.
A vár legendája: amit nappal felépítettek, éjjel lerombolták
A romhoz természetesen legenda is kapcsolódik.
Bél Mátyás a 18. században már feljegyezte azt a helyi történetet, amely szerint a vár soha nem készült el teljesen, mert amit nappal felépítettek, azt éjszaka ismeretlen erők lerombolták.
A történet természetesen legenda, de jól mutatja, hogy a várrom már évszázadokkal ezelőtt is foglalkoztatta a környéken élők fantáziáját.
Ma a várból csupán falmaradványok láthatók, de a hely hangulata és a panoráma miatt Markaz egyik legjobb kirándulási célpontja.
A Markazi-víztározó – ma már a táj része
Ha Markaz nevét halljuk, sokaknak elsőként a tó jut eszébe.
A Markazi-víztározót az 1960-as évek végén alakították ki, és azóta annyira hozzátartozik a település látképéhez, mintha mindig is ott lett volna.
A tó különösen népszerű a horgászok körében, de tájképi szempontból is figyelemre méltó. A víz fölött háttérként emelkedő Mátra egészen sajátos látványt nyújt.
Napkeltekor és napnyugtakor különösen szép arcát mutatja a táj, ezért a tó környéke a természetfotósok számára is érdekes helyszín.
Kevesen gondolnak bele, hogy a mai vízfelület alatt és közvetlen környezetében egy jóval régebbi kultúrtáj emlékei rejtőznek. A település helyi építési szabályzatában régészeti lelőhelyként szerepel például a pusztatemplom területe a Markazi-tó északnyugati szélén.
Szőlő és bor évszázadokon át
Markaz életében évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott a szőlőtermesztés.
A 18. századi újratelepülés után az elvadult szőlőterületeket ismét művelni kezdték, és a borászat fokozatosan a helyi gazdálkodás egyik fontos elemévé vált.
Az 1885 körül jelentkező filoxéravész azonban itt is súlyos pusztítást okozott. A markaziak nem mondtak le a szőlőről: az 1890-es évektől új fajtákkal telepítették újra az ültetvényeket.
Ennek nyomai ma is ott vannak a tájban. A szőlősorok, présházak és pincék ugyanúgy hozzátartoznak Markaz karakteréhez, mint a fölé magasodó Mátra.
Egy 150 éves ház őrzi a régi Markaz emlékét
A település egyik értékes épülete a Markazi Tájház.
Az épületet az 1870-es évek elején Valkó Vendel helyi mester építette. Nem egyszerűen egy régi parasztházról van szó: maga az épület is sokat elárul arról, hogyan éltek egykor a markaziak.
Falait durván faragott patakkőből, agyagos földbe építették. Tetejét nád fedi, korábban pedig rozsszalmából kötött zsúpot is használtak tetőfedésre.
A házban szabadkéményes konyha és kemencés szoba is volt. A berendezési és használati tárgyak összegyűjtésében a falu idősebb lakói is részt vettek, így nem mesterségesen összeállított enteriőrt látunk, hanem valóban Markaz múltjából megmaradt emlékeket.
Patkó egy tojás héján
Markaz talán legszokatlanabb látnivalója a Patkolt Tojás Kiállítás.
László Gyula tojáspatkoló 2009-ben költözött Markazra, majd 2013-ban nyitotta meg állandó kiállítását. A mesterség már önmagában elképesztő türelmet és kézügyességet kíván: apró fémdíszeket, patkókat rögzítenek a rendkívül sérülékeny tojáshéjra.
A gyűjtemény egyik különlegessége egy úgynevezett templomtojás. Ennek főhajója strucctojásból, tornya japán tyúktojásból, oldalhajója pedig lúdtojásból készült. Még a belsejét is berendezték: oltár, padsorok, szószék és harang is helyet kapott benne.
Ez már önmagában olyan különlegesség, amelyért érdemes felkeresni Markazt.
Szent Korona-emlékmű és más apró látnivalók
A faluban járva nem érdemes csak a legismertebb helyeket keresni.
A település látnivalói között találjuk a Szent Korona-emlékművet, a faluszéli kápolnát és a Kézműves Házat is. A Markazi Kincsek Házában pedig a település szőlészeti, vadászati és helytörténeti értékei jelennek meg.
Markaz érdekessége éppen abban rejlik, hogy a látnivalók nem egyetlen nagy turisztikai központba sűrűsödnek. Érdemes végigsétálni a falun, majd külön időt szánni a tóra és a várromra.
Markaz egy napra is remek úti cél
Egerből is könnyen elérhető, így Markaz jó választás lehet egy egynapos Heves vármegyei kiránduláshoz.
Délelőtt felfedezhetjük a falu régi épületeit és a tájházat, ezt követheti a várromhoz vezető túra, délután pedig a Markazi-víztározó környékén fejezhetjük be a napot.
Aki pedig nemcsak a legismertebb mátrai célpontokat keresi, annak Markaz különösen érdekes lehet.
Itt ugyanis egyetlen tájban találkozik a Mátra erdős hegyoldala, a több száz éves szőlőkultúra, egy titokzatos középkori vár és a hatalmas víztározó.
Talán éppen ez Markaz legnagyobb értéke: nem akar látványosan turistaközpont lenni. Megmaradt egy csendes mátraaljai településnek, ahol még mindig érdemes lassan végigsétálni az utcákon, felkapaszkodni a várhoz, majd leülni a tó partján.
Források
Markaz – Gyöngyös–Mátra Turisztikai Közhasznú EgyesületMarkazi vár – Magyar várak, kastélyok, templomok leírásaiMarkaz látnivalói – KirándulástervezőPatkolt Tojás Kiállítás – KirándulástervezőMarkazi Tájház – MátrahegyMarkaz Község Önkormányzata
Legutóbbi hozzászólások