Augusztus 19-én már részletesen bemutattuk a Tarna 2026-os kiszáradását. Azóta egyre több helyen foglalkoznak a történettel, amely már jóval többről szól egyetlen Heves vármegyei folyó vízhiányánál.
Néhány nappal ezelőtt a Minden, ami Eger oldalán már megmutattuk azt a szinte hihetetlen látványt, amely 2026 nyarán a Tarna mentén fogadja az embert: ahol víznek kellene folynia, ott helyenként száraz meder húzódik. Azóta a folyó állapota egyre nagyobb országos visszhangot kapott. A Hírmagazin augusztus 23-i összeállítása már egyenesen ökológiai katasztrófaként ír a történtekről.
Erről már beszámoltunk: kiszáradt a Tarna. Megint.
Augusztus 19-én jelent meg a Minden, ami Eger részletes összeállítása:
Akkori cikkünkben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság adatai alapján bemutattuk, hogy a probléma már nem kizárólag a Tarna alsó szakaszát érinti. Kápolnánál, Verpelétnél és Szajlánál is súlyos vízhiány alakult ki, miközben Sirok térségében is drámai állapotot mutatott a folyómeder.
A Tarna körülbelül 105 kilométer hosszú, vízgyűjtője 2116 négyzetkilométer. A folyóban végzett kutatások 41 halfajt mutattak ki, közülük 12 védett, egy pedig fokozottan védett.
Vagyis nem egy jelentéktelen patakról beszélünk, hanem Heves vármegye és Észak-Magyarország egyik fontos vízrendszeréről.
Azóta országos visszhangot kapott a történet
Az elmúlt napokban sorra jelentek meg az országos beszámolók a Tarna állapotáról.
Augusztus 23-án a Hírmagazin „Ökológiai katasztrófa! Kiszáradt a Tarna” címmel foglalkozott a történettel. A lap arra hívta fel a figyelmet, hogy hosszú szakaszokon teljesen kiszáradt a meder, és csupán mélyebb részeken, illetve egyes hódgátaknál maradhatott valamennyi víz.
Hírmagazin – Ökológiai katasztrófa! Kiszáradt a Tarna
A Portfolio augusztus 19-én ugyancsak arról írt, hogy gyakorlatilag teljesen kiszáradt a Tarna több szakasza, és kiemelte: Magyarország kis és közepes vízfolyásainak legalább egyharmada időszakossá vált.
A HelloVidék augusztus 21-i összefoglalója pedig arra figyelmeztetett, hogy nem pusztán a folyó látványa változott meg: a teljes vízi élővilág került rendkívül nehéz helyzetbe.
Heves vármegye számára ez nem távoli környezetvédelmi probléma
A Tarna Heves vármegye számos településének tájához szervesen hozzátartozik.
Sirok, Verpelét, Feldebrő, Aldebrő, Tófalu, Kápolna, Kompolt és Kál térségében a folyó nem csupán egy térképen jelölt vízfolyás. Évszázadok óta része a tájnak, hatással van az élővilágra, a talaj vízháztartására és közvetve a mezőgazdaságra is.
Július 8-án Kálnál már száraz lábbal lehetett átkelni a Tarna medrén. Augusztusra Kápolna, Verpelét és Szajla térségében is súlyossá vált a helyzet, míg Siroknál csak kevés víz maradt.
Ez azért is figyelmeztető, mert a vízhiány nem kizárólag a Tarnát érinti. Július végén az Eger-patak és Heves vármegye több más vízfolyása is rendkívül alacsony vízállást mutatott.
Nem ugyanaz a történet, mint 2022-ben
A Tarna kiszáradásának van egy különösen fájdalmas előzménye.
2022-ben Aldebrő és Kompolt között több hétre teljesen kiszáradt a vízfolyás, a halállomány jelentős része elpusztult, a megmaradt vízfoltokból pedig civilek próbálták menteni a halakat. Az akkori ügyben egy engedély nélküli vízkivétel is komoly szerepet kapott.
A két történetet azonban nem szabad automatikusan összemosni.
A 2026-os helyzettel kapcsolatban az Észak-magyarországi Vízügyi Igazgatóság júliusban azt közölte, hogy nem volt tudomásuk illegális mederelzárásról vagy jogellenes vízkivételről. A kiszáradás elsődleges okaként a hosszú ideje tartó csapadékhiányt és a rendkívül magas hőmérsékletet jelölték meg.
Ez fontos különbség.
2026-ban ugyanis maga a vízhiány vált a főszereplővé.
Ami a mederben látszik, csak a probléma egyik része
Korábbi cikkünkben már arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a felszíni vízfolyások kiszáradása a felszín alatti vízkészletek állapotáról is árulkodhat.
A Bükki Nemzeti Park közlése szerint Magyarország településeinek ivóvízellátása körülbelül 95 százalékban felszín alatti vízkészletekre támaszkodik. Ezért egy folyó eltűnése nem pusztán természetvédelmi vagy tájképi kérdés.
A kiszáradt meder tulajdonképpen annak a folyamatnak a felszínen látható jele, amely a táj teljes vízháztartását érinti.
A vízmegtartás lehet az egyik kulcskérdés
A Hírmagazin mostani írása is ugyanahhoz a kérdéshez jut el, amelyet a Bükki Nemzeti Park és korábbi saját összeállításunk is hangsúlyozott:
mit kezdünk azzal a vízzel, amikor végre megérkezik?
Ha a csapadékot minél gyorsabban elvezetjük, miközben egyre hosszabb száraz időszakok követik egymást, a táj víztartalékai tovább csökkenhetnek.
A BNPI szerint ezért alapvető szemléletváltásra van szükség: ahol erre lehetőség van, a vizet helyben kell megtartani, lassítani kell az elfolyását, és javítani kell a táj természetes vízmegtartó képességét.
Öt nappal később még súlyosabb az üzenet
Augusztus 19-i cikkünk végén azt írtuk: „A Tarna most nem csobog. De üzen.”
Néhány nappal később már országos lapok sora beszél ugyanerről.
Ez önmagában nem változtat a Tarna állapotán, de talán segít abban, hogy a kiszáradt folyómedret ne egyszerű nyári érdekességként kezeljük.
Mert 2022 után 2026-ban ismét megtörtént az, aminek néhány évtizeddel ezelőtt még rendkívüli eseménynek kellett volna számítania.
Kiszáradt a Tarna. Megint.
És talán már nem az a legfontosabb kérdés, mikor jön annyi eső, hogy ismét víz jelenjen meg a mederben.
Hanem az, hogy mit lehet tenni azért, hogy néhány év múlva ne kelljen újra ugyanezt a cikket megírnunk.
Források, előzmények
Minden, ami Eger – elsődleges előzmény:
Kiszáradt a Tarna. Megint. – Néma segélykiáltás Heves vármegye egyik legfontosabb vízfolyásának medréből
Külső források:
Hírmagazin – Ökológiai katasztrófa! Kiszáradt a Tarna
Portfolio – Teljesen kiszáradt egy egész folyó Magyarországon
HelloVidék – Kiszáradt a Tarna is: az egész vízi élővilág óriási bajban van
Heol – Kiszáradt a Tarna: alig maradt víz a mederben
Heol – Újabb ökológiai katasztrófa történt a Tarnamentén
Szabad Európa – A Tarna 2022-es kiszáradásának és vízkivételének előzményei
Legutóbbi hozzászólások