Egerből alig kell magunk mögött hagynunk a várost, és máris egészen más világ fogad bennünket. Az Eger-patak szűk völgyében, meredek, erdővel borított hegyoldalak között bújik meg Szarvaskő. A kis település nemcsak különleges fekvése miatt érdekes: középkori várának maradványai, régi vasútvonala és több mint százmillió éves vulkáni kőzetei miatt a Bükk egyik legizgalmasabb pontja.
Szarvaskő már a fekvésével különleges
Aki Eger felől a 25-ös főúton északnak indul, hamar észreveszi, hogy a táj fokozatosan összezárul körülötte. Az Eger-patak völgye egyre keskenyebb lesz, az út és a vasút pedig szinte egymás mellett keresi a helyét a hegyek között.
Ebben a természetes kapuban fekszik Szarvaskő.
A települést vulkáni eredetű kőzetekből felépülő meredek hegyoldalak veszik körül, és éppen ez adja azt a jellegzetes látványt, amelyet Molnár Angéla fotója is nagyszerűen megmutat.
A falu fölé emelkedő hegyekről nézve szinte makettként terül el alattunk Szarvaskő: házak, templomtorony, országút és vasút simul bele az erdős bükki tájba.
A Minden, ami Eger oldalán már többször jártunk erre
Szarvaskő több korábbi írásunkban is felbukkant, de többnyire egy-egy nagyobb kirándulás vagy történet részeként.
A Minden, ami Eger korábban bemutatta például a Bélapátfalváról Szarvaskőre vezető régi szekérutat, amelyen évszázadokon keresztül közlekedtek a környékbeliek. Az út ma különleges túraútvonal, ahonnan a szarvaskői bazaltszurdokra is egészen más szemszögből tekinthetünk.
Egy másik korábbi cikkünk Eger környékének várromjai között említette Szarvaskőt, míg vasúttörténeti írásainkban az Eger–Szilvásvárad–Putnok vonal egyik leglátványosabb szakaszaként szerepelt a település.
Most azonban maga Szarvaskő kerül a középpontba.
Egy falu, amelynek története a várhoz kötődik
A település történetét nem lehet elválasztani a fölötte magasodó középkori vártól.
A vár alatti falut egy 1295-ös határjáró oklevél említi. A vár építését a 13. század második felére teszik; az egri püspökség védelmi rendszerének részeként jött létre. Később a Bükkön keresztül vezető kereskedelmi út ellenőrzésében és a vámszedésben is szerepet kapott.
A 14–15. században a települést Szarvaskőváralja néven is említették.
A vár Eger egyik elővárának tekinthető: feladata nem feltétlenül az volt, hogy hosszú ostromokat álljon ki, hanem hogy ellenőrizze az észak felől érkező utat, és szükség esetén késleltesse az Eger felé tartó ellenséget.
1552-ben is volt szerepe
Az egri vár legendás 1552-es ostroma idején Szarvaskő sem maradt teljesen kívül az eseményeken.
A helytörténeti összefoglalók szerint a vár futárok, kémek és követek átmeneti pihenőhelyeként is szolgált.
1596-ban azonban Egerrel együtt a térség török uralom alá került. Szarvaskő csak 1687-ben szabadult fel.
A vár később elvesztette katonai jelentőségét. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának ismertetése szerint 1735-ig még lakható volt, később azonban fokozatosan pusztulásnak indult.
A vár kövei tovább élhetnek a faluban
Szarvaskő egyik kevésbé ismert története, hogy a romossá váló vár használható köveit később a helyiek építőanyagként hasznosították.
A helyi hagyomány szerint iskolába, templomba, lakóházakba és kerítések alapjába is kerülhettek az egykori vár kövei.
Vagyis miközben a vár nagy része eltűnt a hegytetőről, bizonyos értelemben tovább élhet a település épületeiben.
Ami azonban Szarvaskő alatt van, még a várnál is régebbi
És itt kezdődik Szarvaskő talán legkülönlegesebb története.
A környék sötét vulkáni kőzetei egy olyan világ emlékeit őrzik, amikor itt még nem Bükk, erdő és falu volt.
Hanem tenger.
A Bükki Nemzeti Park földtani ismertetése szerint a Szarvaskő környékén látható vulkáni kőzetek története mintegy 156 millió évvel ezelőttre, a jura időszakra vezethető vissza. Egy mélytengeri medence aljzatának repedéseiből bazaltos magma tört fel.
Ennek egyik leglátványosabb bizonyítéka a híres párnaláva.
Mi az a párnaláva?
Amikor a forró bazaltláva víz alatt tör a felszínre, külső része rendkívül gyorsan lehűl. Így egymásra rakódó, lekerekített, párnához hasonló kőzettestek jönnek létre.
Szarvaskő környékén ezek ma is megfigyelhetők.
A Vár-hegy és a szurdok éppen ezért nem csupán szép kirándulóhely: földtani szempontból is kiemelkedő terület. A szarvaskői Vár-hegy és szurdoka a Szarvaskői Bazalt Formáció földtani alapszelvénye.
Vagyis aki itt kirándul, bizonyos értelemben egy ősi tengerfenék maradványain jár.
Az Eger-patak is nagy munkát végzett
A mai tájat természetesen nemcsak a vulkanizmus formálta.
A Bükki Nemzeti Park szerint az Eger-patak által kialakított, bazalttestekkel szegélyezett szurdok mintegy 2–3 millió évvel ezelőtt alakulhatott ki. Egyes szakaszain a sziklafalak 5–20 méter magasak.
Így Szarvaskő környékén több földtörténeti korszak emlékei találkoznak egymással.
Vár-hegy – az egyik legszebb panoráma
A középkori várból mára kevés maradt, de a Szarvaskői romvár környéke önmagában is megéri a kapaszkodást.
A Vár-hegy mintegy 293 méteres magasságából gyönyörű panoráma nyílik az Eger-patak völgyére, a falura és a szemközti Major-tetőre.
Innen válik igazán érthetővé, miért éppen ezen a helyen épült vár: a szűk völgy és az azon keresztülhaladó út kiválóan ellenőrizhető volt a magasból.
Major-tető – Szarvaskő madártávlatból
A település másik látványos pontja a Major-tető.
A magaslatról szinte az egész falu belátható. Innen különösen jól kirajzolódik Szarvaskő sajátos szerkezete: az Eger-patak völgye, a házak, az út és a vasút szinte ugyanabban a keskeny folyosóban haladnak.
A Szarvaskői kilátópont ezért a környék egyik legjobb panorámapontja.
Egy vasútvonal, amely maga is látványosság
Szarvaskőn keresztül vezet az Eger–Szilvásvárad vasútvonal is, amelynek történetével korábban részletesen foglalkoztunk.
A vonal építőinek itt rendkívül nehéz tereppel kellett megküzdeniük. A szarvaskői szurdokban hidakra és alagutakra is szükség volt.
Különlegesség, hogy az egyik szarvaskői vasúti alagút olyan szilárd kőzetben halad, hogy a falazat kialakítása sem volt mindenütt szükséges. A vasútvonal ezen szakasza ma is az Eger és Szilvásvárad közötti utazás egyik leglátványosabb része.
Akasztó-hegy – egy név, amely nem véletlen
Szarvaskőnek vannak komorabb történetei is.
A vár mellett található Akasztó-hegy neve a helyi hagyomány szerint arra utal, hogy itt egykor kivégzéseket hajtottak végre. A várban börtön is működött, amelyben később súlyosabb bűncselekmények elkövetőit is fogva tartották.
Ma ugyaninnen már egészen békésebb látvány fogadja a kirándulót: az Akasztó-hegyről különösen jól tanulmányozhatók a környék párnalávás képződményei.
Egy település, ahol néhány kilométeren belül évszázadok és évmilliók találkoznak
Szarvaskő különlegességét éppen ez adja.
Egyetlen kirándulás során találkozhatunk középkori várrommal, török kori történetekkel, régi kereskedelmi utak nyomaival, különleges vasúti műtárgyakkal, szurdokvölggyel és egy több mint százmillió éves tenger alatti vulkanizmus emlékeivel.
És mindehhez nem kell messzire utaznunk Egertől.
Szarvaskő sokak számára csak az a gyönyörű kis falu, amelyen Szilvásvárad felé áthaladunk. Pedig érdemes egyszer nem továbbmenni.
Megállni, felsétálni a hegyre, lenézni a házakra, megkeresni a vár köveit, közelről megnézni a sötét vulkáni sziklákat – és belegondolni, hogy ahol ma az Eger-patak folyik és vonatok kanyarognak a hegyek között, ott valamikor egy ősi tenger mélyén izzó láva tört elő.
Talán ettől igazán különleges Szarvaskő.
Eger szomszédságában van, mégis egy egészen más világ.
Források, kapcsolódó cikkek
Minden, ami Eger – korábbi kapcsolódó írásaink:
A régi egri szekérút nyomában – Minden, ami Eger
Szerelmi drámákról és barátságos sárkányokról regélnek az Eger körüli várromok – Minden, ami Eger
Egy kis vasúttörténet – Eger–Szilvásvárad–Putnok – Minden, ami Eger
5 bakancslistás látnivaló és kirándulás Eger környékén – Minden, ami Eger
További források:
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvaskő, Vár-hegy
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvaskői-szurdok
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Szarvaskői vár
Szarvaskőért Alapítvány – Településtörténet
Szarvaskőért Alapítvány – A vár története
Borítókép: Molnár Angéla
Legutóbbi hozzászólások