Az 1930-as években készült felvételen Eger egyik ma is könnyen felismerhető, mégis egészen más arcú utcája látható. A Deák Ferenc út keleti oldalán sorakozó villák, az előkertek, a fiatal fasor, a különleges utcai lámpák és az úton haladó konflis egy olyan korszakot idéznek, amikor ez a városrész Eger egyik legelegánsabb lakóövezetének számított. A Villasor története azonban jóval több néhány szép régi ház történeténél.
Amikor Eger terjeszkedni kezdett a vasút felé
A mai Deák Ferenc utca fontos tengelye Egernek: a belváros felől a vasútállomás irányába vezet. Ez a szerepe a város fejlődésében különösen fontossá vált a 19. század végétől és a 20. század elejétől.
A terület a történelmi Hatvani hóstyához tartozott. Az utca neve az idők során többször megváltozott: ismerték Hosszú utcaként és Hatvani útként, a szocializmus időszakában pedig Lenin út lett belőle.
Az igazi változás az 1910-es években következett be. A keleti oldalon sorra jelentek meg az előkertes, polgári villák. Ezzel olyan városképi egység alakult ki, amely Egerben ma is ritkaságnak számít.
A város településképi dokumentumai ma is külön értékként kezelik ezt az együttest: a Deák Ferenc út keleti oldalának villái nemcsak önmagukban értékesek, hanem azért is, mert egységes, zöld előkertes utcaképet alkotnak az Érsekkert szomszédságában.
A kép, amelyen még fiatalok voltak a Deák Ferenc utca fái
A mellékelt, az 1930-as évekből származó fényképet érdemes részletesen megnézni.
A mai, forgalmas Deák Ferenc úthoz képest feltűnő a nyugalom. Az úttesten egy lovas kocsi halad, az út mellett pedig fiatal, szabályos rendben ültetett fák állnak. A villasor épületei előtt kertek és alacsony kerítések húzódnak, az utcán gyalogosokat is látunk.
Különösen érdekesek a magas, ívelt végű közvilágítási oszlopok. A fénykép szinte átmenetet örökít meg két korszak között: a hagyományos, lovas közlekedés még jelen van, miközben a modern városi infrastruktúra már egyértelműen megjelent.
És ami talán a legfontosabb: a Villasor karaktere már ekkor pontosan felismerhető volt.
Nem egyszerűen villák voltak – ez volt a polgári Eger egyik reprezentatív negyede
Eger történeti településmorfológiájával foglalkozó kutatás külön is megemlíti a második világháború előtti vezető értelmiség és nagypolgárság villáit. Ezek egyik legjelentősebb csoportja éppen a református templom környékén és a Deák Ferenc utca egyik oldalán alakult ki.
Ez magyarázza az épületek méretét, az előkerteket, a nagy belmagasságú helyiségeket és az igényes homlokzatokat is.
A villák építésének kezdete az 1910-es évekre tehető, és az utcakép kialakulásában erősen megjelent a korszak egyik divatos építészeti irányzata, a szecesszió.
Az egyik villa mögött egy név is fennmaradt: dr. Csutorás László
A Villasor egyik különösen érdekes épülete a Deák Ferenc út 3. szám alatti Csutorás-villa.
Az épület 1914-ben készült dr. Csutorás László megbízásából, tervezője Wind István építész volt. Szabálytalan alaprajza, aszimmetrikus homlokzata, erkélyei és szecessziós részletei miatt a Villasor egyik legértékesebb háza.
Az épület jelentőségét mutatja, hogy országos műemléki nyilvántartásban is szerepel.
Van azonban egy apró történelmi részlet, amelyről valószínűleg sok egri sem hallott.
1932-ben már egyszerűen azt írták a hirdetésben: „A VILLASORON”
Egy korabeli egri újság 1932-es apróhirdetése rendkívül érdekes bizonyíték arra, mennyire közismert volt a Villasor elnevezés.
A hirdetésben nem kellett külön magyarázni, melyik városrészről van szó. A szöveg így kezdődött:
„A VILLASORON Deák Ferenc út 3. számú házban…”
A házban akkor egy háromszobás földszinti és egy négyszobás emeleti lakást kínáltak kiadásra.
Ugyanennek az újságoldalnak egy másik hirdetésében a Deák Ferenc út 25/a alatt „modern parkettás villalakásokat” hirdettek.
Ez apróságnak tűnhet, valójában azonban sokat elmond az akkori utcáról. A „Villasor” Egerben olyan ismert helymegjelölés lehetett, amelyet az újság olvasóinak nem kellett bemutatni.
Parketta, nagy szobák és polgári élet
A régi hirdetésekből néha többet megtudhatunk egy város életéről, mint egy hivatalos leírásból.
A három- és négyszobás lakások, a parkettás villalakások, a nagy belmagasságú helyiségek és a kertek mind arra utalnak, hogy a Deák Ferenc út új házai a korabeli Eger magasabb életszínvonalú polgári lakókörnyezetéhez tartoztak.
A belvárosi barokk házak világával szemben itt már egy másik életforma jelent meg: különálló vagy lazábban kapcsolódó házak, kertek, levegő és nagyobb magánterület.
Tulajdonképpen Eger egyik korai modern kertvárosias utcája született meg.
Sok villa később elvesztette eredeti funkcióját
A második világháborút követő társadalmi és tulajdonviszony-változások a Villasort sem hagyták érintetlenül.
Az eredetileg jellemzően egy család számára kialakított nagy házak közül több épületet később kisebb lakásokra osztottak. Emiatt a belső alaprajzok sok helyen jelentősen átalakultak, miközben kívülről több villa megőrizte századelős karakterét.
Akadt olyan épület is, amely teljesen új közösségi szerepet kapott. A Deák Ferenc utca 17. számú villa például egy időben úttörőházként működött, majd az 1980-as évektől óvodának adott helyet.
Így ezek a házak nem pusztán építészeti emlékek: több egri generáció személyes emlékei is kapcsolódnak hozzájuk.
Tudta? Nem néhány házról van szó
A Villasor értékét jól mutatja egy 2012-es egri önkormányzati döntés is.
A helyi védelem alá vont épületek felsorolásában a Deák Ferenc út keleti oldaláról hosszú házszámsor szerepel: többek között az 1., 7., 9., 11., 15., 17., 19., 21–23., 25., 27–29., 31., 33., 37., 39., 41., 45. és 47. számú épület.
Vagyis amikor Villasorról beszélünk, nem egy-két fennmaradt régi villáról van szó, hanem egy egész történeti utcaképről.
Ez az egyik oka annak, hogy Eger településképi arculati kézikönyve külön felhívja a figyelmet arra: felújításuknál törekedni kell a 20. század eleji állapot és az ahhoz illő anyaghasználat megőrzésére.
A Deák Ferenc utca különös kettőssége
Van még egy érdekesség, amelyet talán naponta látunk, mégsem feltétlenül tudatosul bennünk.
A Deák Ferenc út két oldala ma két különböző városfejlődési korszakot mutat.
A keleti oldalon fennmaradt a lazább, előkertes Villasor. A másik oldalon viszont az évtizedek során sűrűbb, tömbösebb beépítés jelent meg, és később emeletes, illetve többszintes lakóépületek is épültek.
Egy városépítészeti vizsgálat éppen ezt a kettősséget emeli ki: az egyik oldalon a századelő polgári villasora, a másikon a későbbi, intenzívebb városi beépítés áll egymással szemben.
Kevés egri utcában olvasható ilyen látványosan egymás mellett a 20. század várostörténete.
És ott van a közelben az 1930-ban épült református templom is
A Villasor környezetének meghatározó épülete az egri református templom, amely 1930-ban épült.
Ez azért is érdekes, mert a mellékelt fénykép éppen abból az időszakból származik, amikor a Villasor már nagyrészt kialakult, miközben a környék modern városrészi karaktere még viszonylag frissnek számított.
A kép tehát nem egy évszázadok óta változatlan Egert mutat.
Éppen ellenkezőleg: egy akkoriban modernizálódó Egert látunk rajta.
Ami a régi fényképen még feltűnő
Nézzük meg újra az 1930-as évekbeli felvételt.
Nincsenek parkoló autók. Nincs tömött gépkocsiforgalom. A járda és az úttest közötti tér sokkal levegősebb. A villák homlokzata jóval hangsúlyosabban érvényesül, a fiatal fasor pedig még nem takarja el az épületeket.
A Deák Ferenc út akkor egyszerre volt reprezentatív lakóutca és a város egyik fontos déli kapuja.
Ma sok ezren haladnak végig rajta naponta úgy, hogy talán észre sem veszik: a forgalmas út egyik oldalán Eger több mint százéves polgári városképe maradt fenn.
Ezért különösen értékesek az olyan régi felvételek, mint ez az 1930-as évekből származó fotó. Nemcsak azt mutatják meg, milyen volt egy utca, hanem azt is, hogyan képzelték el elődeink a modern, élhető Egert.
És ha legközelebb a Deák Ferenc úton járunk, érdemes egy pillanatra nem az autókat nézni, hanem a kerítések mögé pillantani.
A régi Villasor jelentős része ugyanis még mindig ott van.
Források
Eger város – Hetedik séta: a Hatvani hóstya felé
Eger Megyei Jogú Város – a Deák Ferenc úti villasor helyi védelme
Eger Településképi Arculati Kézikönyve
Eger történeti földrajza és településmorfológiája
Hungaricana – Eger, 1932: korabeli hirdetések a Villasorról
Magyar Elektronikus Könyvtár – szecessziós építészet, Csutorás-villa
Diafilm / OSA Archívum – a cikkhez mellékelt történeti fénykép forrása
Borítókép: Eger, Deák Ferenc utca – Villasor, 1930-as évek
Fotó: Diafilm / OSA Archívum
Legutóbbi hozzászólások