Augusztus 20. Magyarország egyik legősibb és legfontosabb ünnepe. Ezen a napon államalapító királyunkra, Szent Istvánra, a keresztény magyar állam megszületésére és az ország több mint ezeréves történelmi folytonosságára emlékezünk. Eger számára az ünnep különösen fontos: a hagyomány és a történeti források szerint az egri püspökség alapítása is Szent István nevéhez kötődik. A várban pedig ma is ott áll a király alakja, emlékeztetve arra, hogy Eger történetének kezdetei szorosan összefonódnak az államalapítás korával.

Miért éppen augusztus 20.?

Szent István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony ünnepén halt meg. A magyar történelem egyik legjelentősebb uralkodójaként olyan államszervezet alapjait teremtette meg, amely Magyarország későbbi fejlődését évszázadokra meghatározta.

Augusztus 20. azonban nem István halálának napja.

A dátum 1083-hoz és Szent László király uralkodásához kapcsolódik. Ekkor emelték ki István király földi maradványait székesfehérvári sírjából, és oltárra helyezésével szentként kezdték tisztelni. A Magyar Elektronikus Könyvtárban elérhető történeti munka szerint az eseményt Nagyboldogasszony nyolcadának vasárnapjára, 1083. augusztus 20-ra tűzték ki.

Istvánnal együtt az 1083-as szentté avatások sorában fia, Imre herceg, valamint Gellért püspök tisztelete is hivatalossá vált.

Innen ered augusztus 20. különleges jelentősége.

Egy király, aki nemcsak országot, hanem intézményrendszert is épített

Szent István történelmi jelentősége jóval túlmutat azon, hogy ő volt Magyarország első királya. Uralkodása idején kiépült a keresztény királyság világi és egyházi szervezete, létrejöttek az egyházmegyék, templomok épültek, és Magyarország szervesen bekapcsolódott a keresztény Európa politikai és kulturális rendszerébe.

És itt kapcsolódik Eger közvetlenül Szent István történetéhez.

EGRI KÖTŐDÉS – Szent István alapította az egri püspökséget

Eger történetének egyik legfontosabb fejezete egészen az államalapítás koráig vezethető vissza.

Az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója szerint az egri püspökség alapítása Szent István királyhoz köthető, és egy későbbi, IV. Béla korából származó okleveles adat is a szent királyt nevezi meg alapítóként. Az egyházmegye 1009-ben már bizonyosan létezett.

Ez különösen jelentőssé teszi Eger helyét a magyar államalapítás történetében.

A város ugyanis nem egyszerűen évszázadokkal később kapcsolódott Szent István kultuszához: Eger egyházi központtá válásának gyökerei magához az államalapítás időszakához nyúlnak vissza.

Minden a várdombon kezdődhetett

A mai Eger középkori történetének legkorábbi emlékeit éppen azon a várdombon kell keresnünk, amely később az 1552-es várvédelem révén vált országosan ismertté.

Az Egri Főegyházmegye történeti ismertetése szerint a vár területén egy Árpád-kori település nyomaira is rábukkantak. A várdomb földrajzi helyzete kedvező volt, mert magasabban feküdt, így kevésbé fenyegették az Eger-patak áradásai és a környék egykor mocsaras területei.

Az itt feltárt legkorábbi egyházi építmény egy 10–11. század fordulójára keltezhető körtemplom, rotunda alapja.

Vagyis amikor ma végigsétálunk az egri vár területén, olyan helyen járunk, amelynek története az államalapítás koráig vezet bennünket vissza.

A Királyszéke legendája

Eger egyik érdekes Szent István-hagyománya a Királyszéke nevű helyhez kapcsolódik.

A helyi hagyomány szerint Szent István király a várral szemközti Királyszéke nevű dombról figyelte az egri székesegyház építését.

Szép történet, amely hosszú ideje része Eger hagyományvilágának – történeti bizonyíték azonban jelenleg nem támasztja alá. Erre maga az Egri Főegyházmegye történeti összefoglalója is felhívja a figyelmet.

A legenda mégis sokat elárul arról, milyen mélyen összekapcsolódott a város emlékezetében Eger megszületése és az államalapító király alakja.

Szent István alakja ma is ott magasodik az egri várban

Ennek az ezeréves kapcsolatnak ma is látványos jelképe az egri várban található Szent István-ábrázolás.

A várfalak fölött álló király alakja különösen szép szimbólum: azon a helyen idézi meg az államalapítót, ahol Eger legkorábbi egyházi központja kialakult.

A cikkhez mellékelt fotón is ez az egri várban található Szent István-alak látható.

Az egri várat elsősorban Dobó Istvánnal és az 1552-es ostrommal kapcsoljuk össze, pedig a hely története több mint fél évezreddel korábban kezdődött. A várdomb ezért nemcsak a török kori Eger, hanem az Árpád-kori város történetének egyik legfontosabb helyszíne is.

Tudtad? – Szent István jobbjának története sem teljesen tisztázott

Augusztus 20. egyik legismertebb jelképe a Szent Jobb.

A történet azonban izgalmasabb annál, mint amit az ünnepi megemlékezéseken általában hallunk.

A történeti források szerint István sírjának 1083-as felnyitásakor jobbját nem találták a többi maradvány között. A későbbi hagyomány Mercurius – más formában Merkur – nevű őrhöz kapcsolta az ereklye történetét. A részleteket azonban a történészek sem tudják teljes bizonyossággal rekonstruálni.

A Szent Jobb később hosszú utat járt be, és a magyar Szent István-kultusz egyik legfontosabb ereklyéjévé vált.

Mária Teréziától napjainkig

Augusztus 20. jelentése az évszázadok során többször változott.

A Nemzeti Archívum összefoglalója szerint Mária Terézia 1771-ben tette országos ünneppé Szent István napját, és ekkor került a Szent Jobb Budára. A szabadságharc leverését követően az ünneplést egy időre korlátozták, később azonban ismét megerősödött Szent István napjának nemzeti jellege.

A 20. században újabb jelentésrétegek kapcsolódtak augusztus 20-ához. 1950-től az államszocialista rendszer az alkotmány ünnepeként tartotta számon, miközben az „új kenyér ünnepe” elnevezés is széles körben elterjedt.

A rendszerváltozás után visszatért az eredeti történelmi hangsúly: 1991-ben az Országgyűlés augusztus 20-át hivatalosan is állami ünneppé nyilvánította.

2026. augusztus 20. Egerben

Az államalapítás ünnepe Egerben ma is egyszerre egyházi, történelmi és közösségi esemény.

2026. augusztus 20-án 10 órakor ünnepi szentmisével kezdődik a városi programsorozat az Egri Bazilikában. Este a Dobó tér válik az ünneplés központjává: 19 órától a városi díszünnepség közvetítését lehet követni a téren felállított kivetítőn, az ünnepi beszédet Vágner Ákos polgármester mondja, és ezen az eseményen adják át a városi kitüntetéseket és díjakat.

20 órakor a Pély Barna Duó koncertje kezdődik, 21 órakor tűzijáték, majd 21:10-től a Lóci Játszik koncertje zárja az egri ünnepi estét.

Egerben tehát 2026-ban is együtt jelenik meg augusztus 20. két arca: a történelmi és egyházi megemlékezés, valamint a közösségi ünneplés.

Több mint kilenc évszázada augusztus 20.

augusztus 20. óta 943 év telt el.

Kevés olyan nap van a magyar naptárban, amely mögött ilyen hosszú történelmi folytonosság húzódik.

Szent István öröksége pedig Egerben különösen kézzelfogható. Nem csupán szobrokban és ünnepi megemlékezésekben találkozhatunk vele. Az általa létrehozott egyházszervezet egyik meghatározó központja lett Eger, és az egri püspökség évszázadokon keresztül döntő szerepet játszott a város fejlődésében.

Ha augusztus 20-án felnézünk az egri várban Szent István alakjára, ezért érdemes arra is gondolnunk:

Eger történetének egyik legmélyebb gyökere egészen az államalapítás koráig ér.