Van egy pont Egerben, ahol egyetlen pillantással több különböző arcát is megmutatja a város. A Viadukton haladva egyszerre jelenik meg előttünk a modern közlekedési útvonal, a régi Rác hóstya emléke, a házak fölé magasodó Rác templom, a háttérben pedig az Eged-hegy. A fotó éppen ezt a sajátos találkozást örökíti meg.
A Viadukt talán ritkábban kerül az egri képeslapokra, mint a Dobó tér, a vár vagy a minaret, pedig a város egyik jellegzetes közlekedési és városképi pontja. A Ráckapu tér környezetében húzódó felüljáróról különleges perspektívából látható Eger északi és északkeleti része.
A képen az út vonalai vezetik a tekintetet a város felé. Jobbra a régi házsor fölött emelkedik a Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom, közismert nevén a Rác templom, míg távolabb Eger egyik legismertebb természeti jelképe, a Nagy-Eged határozza meg a tájat.
A Viadukt – több mint egy közlekedési műtárgy
Az egriek számára egyszerűen csak „Viaduktként” ismert útszakasz a 25-ös főút városon átvezető vonalának része. A városi közlemények hivatalosan is Ráckapu téri felüljáróként (Viadukt) említik.
A hely különlegességét azonban nem pusztán közlekedési szerepe adja. A magasabban futó út miatt innen olyan városi panoráma tárul fel, amelyben Eger történelmi és újabb kori rétegei szinte egymásra épülnek.
2026 különösen érdekes év ebből a szempontból. A 25. számú főút Egeren átvezető szakaszán nagyszabású rekonstrukció kezdődött. A város márciusban arról számolt be, hogy a munkálatok első nagy szakasza Felnémettől a Viadukt térségéig terjed.
A nyár folyamán a felújítás tovább haladt: júniusban már a Ráckapu téri Viadukt alsó végétől az Eger-patak hídjáig tartó terület munkálatairól is beszámolt a város.
Eger.hu – a 25-ös főút 2026-os felújításáról
A Ráckapu neve évszázadokat őriz
A Viadukt környékének története jóval régebbi magánál a felüljárónál.
A mai Ráckapu tér közelében állt Eger egyik egykori városkapuja. A város történeti ismertetője szerint ezt először Szent Miklós-kapunak, később Martalóc-kapunak, majd Rác-kapunak nevezték.
Ehhez a helyhez egy jelentős történelmi esemény is kapcsolódik: Telekessy István püspök 1705. február 28-án itt fogadta II. Rákóczi Ferencet.
Vagyis amikor ma autók ezrei haladnak át ezen a környéken, olyan területen járnak, amely évszázadokon át Eger egyik fontos bejárata volt.
Innen ered a Ráckapu elnevezés is, amely máig őrzi az egykor Egerben élő szerb – korabeli szóhasználattal rác – közösség emlékét.
Eger.hu – séta a Rác hóstya felé
A házak fölött feltűnik a Rác templom
A fotó jobb oldalának igazi ékköve a háztetők fölé emelkedő Rác templom tornya.
Hivatalos neve Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom, de az egriek többsége egyszerűen Rác templomként ismeri.
A jelenlegi templomot 1785 és 1799 között építették Povolni János városi főépítész tervei alapján. Az építkezéshez II. József személyes engedélye is kellett.
Ennek hátterében Eger egy kevésbé ismert története áll.
A török uralom idején már görögök és szerbek is éltek a városban, számuk pedig Eger 1687-es visszafoglalása után jelentősen növekedett. A 18. századra a görög és szerb kereskedők között több vagyonos egri polgár is akadt, akik egy nagyobb és reprezentatívabb templomot szerettek volna.
Végül II. József engedélye nyitotta meg az utat az új templom felépítéséhez.
Egy kincs, amely kívülről nem látható
A Viaduktról elsősorban a templom tornya ragadja meg a tekintetet, a Rác templom legnagyobb művészeti kincse azonban odabent található.
Ez a monumentális ikonosztáz.
A városi ismertető szerint a körülbelül 10 × 12,5 méteres képfalat Jankovics Miklós faragta 1789–1791 között, festményeit pedig Anton Kuchelmeister bécsi festő készítette. Az ikonosztázon mintegy 60 táblakép található.
A templom belső tere azért is különleges Egerben, mert az ortodox liturgikus hagyományokat követi, így egészen más térélményt ad, mint a város jól ismert római katolikus barokk templomai.
Eger.hu – Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom
A háttérben Eger „házi hegye”, a Nagy-Eged
A kép másik meghatározó szereplője nem épület, hanem maga a táj.
A háttérben feltűnő Nagy-Eged-hegy annyira hozzátartozik Eger látképéhez, hogy a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága egyenesen a város „házi hegyének” nevezi, amelynek látványa ugyanúgy összeforrt Egerrel, mint a minaret vagy a templomtornyok.
A Nagy-Eged csúcsa 536 méter magas, és különleges földtani, botanikai és tájképi értékeket őriz. A hegy kisebb részben eocén, nagyobbrészt triász korú mészkőből épül fel.
A hegyen 4 kilométeres természetismereti tanösvény vezet végig, amely többek között a pusztafüves lejtők, a karsztbokorerdők, a melegkedvelő tölgyesek, a mészkősziklagyepek és az Eged déli oldalán magasra felkapaszkodó szőlők élővilágát mutatja be.
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Nagy-Egedi tanösvény
2026-ban új fejezet kezdődött az Eged történetében is
Érdekesség, hogy miközben Egerben a Viadukt környékét is érintő jelentős útfelújítások zajlanak, a fényképen távolabb látható Nagy-Egeden szintén komoly változás kezdődött.
2026 júliusában megkezdődött a Nagy-Eged-hegyi Dobó István-kilátó felújítása. A csaknem 64 éves szerkezetet megerősítik és korszerűsítik, hogy ismét biztonságosan használható legyen.
A kilátó története önmagában is érdekes: több mint hat évtizeddel ezelőtt társadalmi összefogással építették, és egy olajfúró torony szerkezetét használták fel hozzá.
A tervek szerint a megújult kilátó 2027 nyarára készülhet el.
Eger.hu – megújul az Eged-hegyi kilátó
Még egy titok az Eged-hegyről
Kevesen tudják, hogy az Eged nemcsak kirándulóhely és szőlőhegy, hanem régészeti lelőhely is.
A csúcs közelében az egykori Szent Kereszt-kápolna maradványait kutatják. A Dobó István Vármúzeum régészei az elmúlt évek ásatásain már feltárták a templom alaprajzi szerkezetét, szentélyét és félköríves apszisát.
2026 májusában újabb eredmény született: megtalálták a kápolna nyugati bejáratának küszöbét, amelynek segítségével az egykori külső járószint magasságát is meg lehetett határozni.
Ez különös történelmi kapcsolatot teremt a fotó két hangsúlyos pontja között: a jobb oldalon egy ma is álló, több mint kétszáz éves templom tornya látható, a távoli hegy pedig egy régen eltűnt szakrális épület maradványait rejti.
Egyetlen képben Eger több évszázada
Talán ezért különleges ez a látvány.
Előtérben ott húzódik a Viadukt és a 25-ös főút, a mai Eger egyik legfontosabb közlekedési tengelye. Mellette a régi Rác hóstya házai sorakoznak. Fölöttük a Rác templom tornya idézi a város egykori görög és szerb polgárainak világát, távolabb pedig a Nagy-Eged zárja le a horizontot.
Út, város, templom és hegy.
Modern közlekedés, több évszázados épített örökség és évmilliók alatt kialakult természeti táj fér el ugyanabban a képben.
Ez is Eger: ahol egy hétköznapinak tűnő útszakaszról is évszázadokra lehet ellátni.
Fotó: Erzsébet Ibolya Bódi
Források
Eger.hu – Szent Miklós Görögkeleti Szerb Templom
Eger.hu – Harmadik séta: A Rác hóstya felé
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Eger–Nagy-Egedi tanösvény
Bükki Nemzeti Park Igazgatóság – Tanösvény újult meg Eger határában
Eger.hu – Megújul az Eged-hegyi kilátó
Eger.hu – Elkezdődött a Nagy-Eged-hegyi kilátó felújítása
Eger.hu – A 25. számú főút felújítása
Legutóbbi hozzászólások