Az egri városháza – a közélet színtere a kezdetektől napjainkig

Eger főterén, a Minorita templom mellett álló Városháza annyira hozzátartozik a Dobó tér képéhez, hogy nehéz elképzelni nélküle a város szívét. Pedig a ma ismert épület csak 1900-ban készült el, és az egri városi igazgatás története ennél jóval régebbre vezethető vissza. Volt városháza a mai Széchenyi utcában, majd egy egészen más külsejű épület a Piac téren, amelynek helyére a 19. század végén emelték a ma is álló reprezentatív székházat. Több mint három évszázad története sűrűsödik össze ezen a helyen.

Az első ismert egri városháza még nem a Dobó téren állt

Az egri városháza történetével kapcsolatban érdemes rögtön egy kevésbé ismert részlettel kezdeni.

A jelenlegi ismeretek szerint Eger legrégebbi városházája, amelyről írásos adatunk van, a 18. század legelején még a Hosszú utcában állt. Ez a mai Széchenyi István utca keleti oldala, nagyjából a jelenlegi 12. szám környéke.

Nem véletlenül itt működött a város igazgatásának központja. A Hosszú utca akkoriban Eger egyik legjelentősebb útvonala volt, és a püspöki rezidencia is ezen a környéken helyezkedett el.

A városháza azonban még a 18. század első felében átkerült arra a helyre, amelyet ma minden egri ismer: az akkori Piac térre, vagyis a mai Dobó István térre.

Ettől kezdve a városi közigazgatás története több mint három évszázadon keresztül ehhez a térhez kötődik.

1712 – megjelenik a Dobó téri városháza

A Dobó téri városháza építésére vonatkozó első ismert adatok Eger 1712-es számadáskönyvében találhatók.

Az iratokból még az is kiderül, honnan szerezték be az építkezéshez szükséges anyagokat. A zsindely Rimaszombatból, a deszka Murányból, a vas Csetnekről, a kályhák pedig Pestről érkeztek. Ezek az apró részletek különösen értékessé teszik a forrást, hiszen segítségükkel szinte beleláthatunk egy több mint háromszáz évvel ezelőtti egri építkezés mindennapjaiba.

Az épület természetesen nem maradt változatlan.

A város növekedésével újabb és újabb helyiségekre volt szükség. Egy 1807-es dokumentum például arról tanúskodik, hogy a városházán található egyes szobákat kislányok számára létesítendő iskolává alakították át. Az átépítés munkálataiban Povolni János kőműves, Plitzner János kőfaragó és Steinhauser Illés asztalos neve is felbukkan.

1825-ben Zwenger József újabb helyiségek tervét készítette el. A régi városháza egy 1825-ből fennmaradt alaprajza is segíti annak rekonstruálását, hogyan működhetett egykor Eger városi igazgatásának központja.

A régi városháza utolsó napjai

A 19. század végére Eger városa már kinőtte a régi épületet.

A városi közigazgatás feladatai megsokszorozódtak, több hivatalnoknak, nagyobb tanácskozóhelyiségeknek és korszerűbb ügyintézési tereknek kellett helyet biztosítani.

A döntés végül megszületett: a régi városházát lebontják, helyére pedig új épület kerül.

Az egyik legérdekesebb fennmaradt dokumentum éppen ezt a pillanatot örökíti meg. A Dobó István Vármúzeum gyűjteményében szerepel ifj. Ringelhann Imre 1898. május 23-án készült felvétele a régi Városházáról. A fotó azért különleges, mert az épületet közvetlenül eltűnése idején mutatja meg.

A bontást 1898 májusában kezdték meg.

📷 Múltidéző fotó

A régi egri Városháza – 1898. május 23.
Dobó István Vármúzeum gyűjteménye, ifj. Ringelhann Imre felvétele:
A történelmi fénykép adatlapja a Dobó István Vármúzeum gyűjteményében

Megjegyzés: a múzeumi fotó további felhasználása engedélyhez kötött.

Wind István és az új egri Városháza

Az új épület megtervezését Wind István egri építészre bízták, aki 1881-ben nyitotta meg építészirodáját Egerben. Az építkezést Benedek Béla budapesti építész irányította.

A munkálatok gyorsan haladtak: 1900 januárjára elkészült az új városháza, amelynek építési költségét egy korabeli összefoglaló 99 000 koronában adja meg.

A ma látható épületegyüttes azonban két történetet őriz.

A Bajcsy-Zsilinszky utcai szárny már 1895-ben elkészült városi bérházként, és ezt később kapcsolták össze a Dobó tér felőli, kifejezetten városházi célokra emelt épületrésszel.

Így alakult ki lényegében az a városháza, amelyet ma ismerünk.

Mit mesél a homlokzat?

Az egyemeletes, reprezentatív épületet a források leggyakrabban eklektikus, illetve neoreneszánsz jellegűként írják le.

Középső, előreugró homlokzati részét gazdag építészeti díszítés emeli ki. A homlokzaton Eger város címere és a Szent Korona is megjelenik.

Különösen érdekesek a homlokzat allegorikus díszei. Az ívelt ablakok felett a város életének és fejlődésének fontos területeire utaló jelképes ábrázolások láthatók: többek között a tudomány, a földművelés, a kereskedelem, az igazság, az ipar és a művészet jelenik meg rajtuk.

Az épület előcsarnokában az 1848–49-es szabadságharc egri honvédeinek nevét megörökítő emléktábla is helyet kapott.

Régi képeslapokon is fennmaradt

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár helyismereti gyűjteménye több történelmi egri képeslapot őriz.

Az egyik különösen érdekes darab az 1915–1919 közötti időszakból származó színes képeslap, amelyen már a ma ismert városháza látható. A lapot valamikor 1922-ben vagy 1923-ban adták postára, címzettje pedig egy egri angolkisasszony, Alexy Borbála volt.

📷 Régi képeslap

Eger – Városháza, 1915–1919

Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár, Helyismereti Gyűjtemény:

A digitalizált városházi képeslap adatlapja

Ez már az az épület, amelyet egy mai egri is azonnal felismerne.

A Városháza 1956-ban

A Nemzeti Archívum egy 1956. július 24-én készült felvételt is őriz a Dobó térről.

Seidner Zoltán fotójának központi témája a Minorita templom, de jobb oldalán jól látható a Városháza is. A kép különösen értékes kordokumentum arról, milyen volt Eger főtere több mint hetven évvel ezelőtt.

📷 Archív fénykép

Dobó tér, Minorita templom és Városháza – 1956

Fotó: Seidner Zoltán / MTI–MTVA:

A felvétel a Nemzeti Archívumban

A díszterem – az épület szíve

A Városháza azonban sohasem csupán irodaház volt.

Az épület egyik legfontosabb helyisége a Díszterem, amely napjainkban is Eger közéletének egyik meghatározó helyszíne.

Itt ülésezik Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése, de a terem ünnepségeknek, fogadásoknak, kulturális eseményeknek és a város szempontjából fontos találkozóknak is helyet ad. Az Egri Települési Értéktár éppen ezért nem pusztán építészeti emlékként tekint a Városházára, hanem „az egri közélet színtereként” tartja számon.

Ugyanott születnek a város döntései 2026-ban is

Több mint három évszázaddal azután, hogy a városháza megjelent az egykori Piac téren, Eger közgyűlése 2026-ban is a Dobó tér 2. szám alatti Városháza Dísztermében ülésezik.

A 15 tagú közgyűlés általában havonta egyszer tart ülést. A zárt ülések kivételével a tanácskozások nyilvánosak, azokon bárki részt vehet. A város honlapján az előterjesztések, jegyzőkönyvek és egyéb közgyűlési dokumentumok is elérhetők.

A hagyományos városházi nyilvánosság időközben digitális nyilvánossággal egészült ki: a közgyűléseket a Városi Televízió közvetítéseiben is követni lehet. A 2026. június 25-i ülésnek például szintén a Városháza Díszterme adott otthont, és az ülés televíziós közvetítése is elérhetővé vált.

Eger közgyűlésének hivatalos oldala

A Dobó tér változott – a Városháza maradt

A Városháza környezete közben rengeteget változott.

Az egykori Piac térből előbb Városház tér, majd más elnevezéseken keresztül Dobó István tér lett. Megjelent a Stróbl Alajos alkotta Dobó-szoborcsoport, átalakultak az üzletek, eltűntek és újak születtek, változott a közlekedés, majd a főtér egyre inkább gyalogos közösségi térré alakult.

A Dobó tér mai formája a 2012–2014 között végrehajtott rehabilitáció nyomán alakult ki; a megújult teret 2014 szeptemberében adták át.

A Városháza azonban továbbra is ugyanott áll.

📷 A Városháza napjainkban – szabadon felhasználható fotó

A Wikimedia Commons gyűjteményében több nagy felbontású fénykép található az épületről.

Egri városháza – nagy felbontású Wikimedia Commons-fotó

A fényképet Pásztörperc készítette 2009. november 13-án. A kép Creative Commons BY-SA 2.5 licenc alatt használható a megfelelő szerzői és licencmegjelöléssel.

Egy másik, 2015-ben készült nagy felbontású felvétel:

City Hall, Eger – Wikimedia Commons, 2015

A Rakás által készített kép CC BY-SA 4.0 licenc alatt érhető el.

Egy épület, amely több mint egy hivatal

Az egri Városháza története valójában Eger polgárosodásának története is.

A 18. század eleji egyszerűbb városi igazgatási központból fokozatosan olyan intézmény alakult ki, amelynek már külön pénztára, hivatali helyiségei, tanácskozótermei és reprezentatív terei voltak. Amikor a régi épület a 19. század végére szűkössé vált, Eger egy olyan új városházát épített, amely megjelenésével is jelezte a város fejlődését.

Azóta rendszerek, polgármesterek, képviselő-testületek és generációk váltották egymást falai között.

A funkció alapja azonban nem változott.

Ez az a ház, ahol Eger közügyeit intézik.

Ahol a közgyűlés döntéseket hoz, ahol ünnepi alkalmakon kitüntetéseket adnak át, ahol vendégeket fogadnak, és amelynek erkélye, díszterme, címere és homlokzata mára ugyanúgy Eger történelmi városképének része, mint a szomszédos Minorita templom vagy a tér közepén álló Dobó-szobor.

A mai Városháza 1900 óta áll a Dobó tér oldalán, de a hely városházi múltja több mint háromszáz évre nyúlik vissza.

Talán éppen ezért találó az Egri Települési Értéktár elnevezése:

„Az egri városháza a közélet színtere.”