Eger nemcsak történelmi emlékeiről, barokk épületeiről és híres tereiről ismert. A lakótelepek, parkok és kisebb közterek között járva is találhatunk olyan alkotásokat, amelyek mellett érdemes megállni néhány percre. Ilyen a Fára mászó gyerekek című bronzszobor is: egy lendületes, játékos kompozíció, amely a gyermekkor szabadságát idézi.
Gyerekek egy bronzfán
A szobor első pillantásra is különleges. Nem ünnepélyes emlékmű, nem történelmi személyt ábrázol, hanem egy teljesen hétköznapi, mégis sokak számára ismerős jelenetet: gyerekek kapaszkodnak és egyensúlyoznak egy fa ágain.
Az alkotás három gyermekalakja szinte folyamatos mozgásban van. Egyikük felfelé igyekszik, másikuk már magasabban egyensúlyoz, miközben a figurák mozdulatai egymáshoz kapcsolódnak. A bronzból formált „fa” maga is a kompozíció része, nem pusztán tartószerkezet.
A jelenet azért is szerethető, mert nem akar többnek látszani annál, amit megmutat: a játék, a kíváncsiság, a mozgás és a gyermeki szabadság pillanatát őrzi meg.
Csontos László alkotása
A Köztérkép adatbázisa szerint a Fára mászó gyerekek Csontos László szobrászművész alkotása, anyaga bronz, felállítását pedig 1968-ra teszik. A művet a Hadnagy úti lakótelep területén helyezték el, három magas lakóépület által határolt kisebb téren, az Érsekkert felől is jól látható helyen.
Fára mászó gyerekek – Köztérkép
Érdekesség, hogy a szobor pontos történetének feltárása sem volt teljesen egyszerű. A Köztérkép műlapjának készítője szerint Csontos László egyes, az 1960-as és 1970-es években készült munkái nem szerepeltek a könnyen hozzáférhető művészeti műjegyzékekben. Az alkotó azonosításában végül egy korábbi egri fényképfelvétel is segítséget jelentett.
1968 – egy lakótelep és egy újfajta köztéri világ
A szobor korát érdemes a környezetével együtt nézni. Az 1960-as és 1970-es évek magyarországi lakótelepein számos olyan köztéri műalkotás jelent meg, amelynek nem az emlékezés, hanem elsősorban a környezet emberibbé, barátságosabbá tétele volt a feladata.
A Fára mászó gyerekek tökéletesen beleillik ebbe a világba. Nem hatalmas, nem monumentális és nem akarja uralni környezetét. Inkább együtt él vele.
Talán éppen ezért működik ma is.
A mögötte álló valódi fák és a bronzból megformált ágak különös kapcsolatot teremtenek egymással. Nyáron a zöld lomb szinte körülöleli az alakokat, így bizonyos nézőpontból olyan, mintha a bronzgyerekek valóban a park fái között játszanának.
Érdekesség: valódi gyerekek is megmászták
A szobor történetének egyik legkedvesebb részlete a Köztérképen olvasható visszaemlékezés.
A műlap szerzője a szobor fényképezése közben beszélgetésbe elegyedett egy édesanyával, aki arról mesélt, hogy a fia kisgyermekkora óta felmászott erre a szoborra. A történet egyben segítséget adott az alkotás korának meghatározásához is. A rendelkezésre álló adatok szerint 1975-ben már biztosan a helyén állt, felállítását pedig 1968-ra datálják.
Ez különösen érdekes egy olyan alkotás esetében, amely maga is fára mászó gyermekeket ábrázol.
A szobor tehát bizonyos értelemben kilépett a műalkotás hagyományos szerepéből: nemcsak megmutatta a játékot, hanem évtizedeken keresztül maga is része lett a környék gyermekeinek világának.
Nem az egyetlen játékos gyermekalak a környéken
Van még egy érdekes egri kapcsolódás.
A közelben található Bolgár Judit Sárkányt eregető fiú című bronzszobra, amelyet 1973. március 21-én állítottak fel a Kodály Zoltán utca 24. környékén. A Köztérkép leírása kifejezetten párhuzamot von a két alkotás között: mindkettő a mozdulattal és az egyensúllyal játszik.
Sárkányt eregető fiú – Köztérkép
Így Egernek ezen a részén tulajdonképpen egy kisebb, szabadtéri művészeti világ alakult ki, amelynek alkotásai nem királyokról, hadvezérekről vagy történelmi eseményekről mesélnek, hanem a hétköznapi emberről és a gyermekkorról.
Egy szobor, amelyhez könnyű személyes emléket kapcsolni
A Fára mászó gyerekek több mint fél évszázada része Eger városképének. Generációk nőttek fel körülötte, és valószínűleg sok egykori környékbeli gyermek számára nem is elsősorban képzőművészeti alkotás, hanem egy ismerős találkozási pont vagy gyermekkori emlék.
Talán éppen ez adja az ilyen köztéri szobrok valódi értékét.
Nem feltétlenül szerepelnek az útikönyvek első oldalain, mégis hozzátartoznak egy város személyiségéhez.
A Fára mászó gyerekek pedig különösen kedves példája ennek: mozdulat, játék és egyensúly bronzba öntve – egy olyan pillanat, amelyet minden gyermek ismer, és amelyre sok felnőtt szívesen emlékszik vissza.
Források
Köztérkép – Fára mászó gyerekekKöztérkép – Sárkányt eregető fiú
Fotó: Anna Emese Kissné Fatrai – Facebook
Legutóbbi hozzászólások