Augusztus 15-e a katolikus egyház egyik legjelentősebb Mária-ünnepe, Nagyboldogasszony napja. Ezen a napon Szűz Mária mennybevételére emlékeznek. Az ünnep Magyarország történetében is különleges jelentőséget kapott: a hagyomány Szent István királyhoz, hazánk Szűz Mária oltalmába ajánlásához és a Patrona Hungariae eszméjéhez is szorosan kapcsolja.
Mit ünneplünk Nagyboldogasszony napján?
A katolikus egyház minden év augusztus 15-én Szűz Mária mennybevételét ünnepli. A Magyar Katolikus Lexikon szerint a Nagyboldogasszony elnevezés a magyar katolikus szóhasználatban a Boldogságos Szűz Máriára vonatkozó „Nagyasszony” névváltozathoz kapcsolódik.
Az ünnep középpontjában az a katolikus hittétel áll, hogy Mária földi életének befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.
Érdemes megkülönböztetni Krisztus mennybemenetelét és Mária mennybevételét is. A keresztény szóhasználat Krisztus esetében mennybemenetelről, Mária esetében pedig mennybevételről beszél.
Több mint másfél évezredes ünnep
Nagyboldogasszony ünnepének gyökerei egészen az ókeresztény korig nyúlnak vissza. Jeruzsálemben már az V. században megemlékeztek Mária földi életének befejezéséről, amelyet elszenderedésként – Dormitio sanctae Mariae – is emlegettek. A VI. században az ünnep Keleten széles körben elterjedt, Rómában pedig a VII. században honosodott meg. A VIII. századtól az Assumptio beatae Mariae, vagyis a Boldogságos Szűz mennybevételének elnevezése vált használatossá.
Az évszázadok során Mária mennybevételének hite egyre mélyebben beépült a keresztény vallási hagyományba, jóval azelőtt, hogy hivatalosan dogmaként kihirdették volna.
XII. Piusz pápa 1950-ben hirdette ki a dogmát
A Mária mennybevételéről szóló hittételt XII. Piusz pápa 1950. november 1-jén, a Munificentissimus Deus apostoli konstitúcióban hirdette ki dogmaként.
A hittétel lényege szerint Szűz Mária földi életének befejezése után testével és lelkével együtt felvétetett a mennyei dicsőségbe.
Ez egyben pontosítás a régebbi forrásokban olykor megjelenő adatokhoz: nem 1951-ben, és nem a Fulgens corona kezdetű dokumentummal történt a mennybevétel dogmájának kihirdetése. A hivatalos dátum 1950. november 1., a dokumentum pedig a Munificentissimus Deus.
Szent István és Nagyboldogasszony
Magyarországon augusztus 15-ének különösen nagy történelmi és vallási jelentősége alakult ki.
A Magyar Katolikus Egyház összefoglalója szerint Szent István király Nagyboldogasszony ünnepén ajánlotta Magyarországot Szűz Mária oltalmába. Innen ered a magyar Mária-tisztelet egyik legismertebb gondolata, a Patrona Hungariae, vagyis Magyarország Nagyasszonya, égi pártfogója.
A nap jelentőségét tovább erősíti, hogy Szent István király 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján hunyt el.
A Mária-tisztelet így nem csupán vallási hagyománnyá vált Magyarországon, hanem évszázadokon keresztül összekapcsolódott az ország történetével, a királyság eszméjével és a magyarság keresztény kultúrájával is.
Magyarország Nagyasszonya
A magyar vallásos hagyományban Szűz Mária különleges helyet foglal el. A Patrona Hungariae ábrázolásokon gyakran koronával, a gyermek Jézussal, illetve magyar királyi jelképekkel jelenik meg.
Nagyboldogasszony ünnepe ezért hazánkban jóval több egyszerű naptári megemlékezésnél. Templomok, búcsújáróhelyek és évszázados vallási szokások őrzik emlékét.
Magyarországon Nagyboldogasszony kötelező katolikus ünnep, vagyis azon ünnepek közé tartozik, amikor a hívek számára az egyház szentmisén való részvételt ír elő akkor is, ha augusztus 15. nem vasárnapra esik.
Számos magyar templom és székesegyház Nagyboldogasszony tiszteletére van felszentelve, így augusztus 15-e sok helyen egyben templombúcsú napja is.
Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony
A két régi magyar elnevezést ma is sokan összekeverik.
Nagyboldogasszony napja augusztus 15., Szűz Mária mennybevételének ünnepe.
Kisboldogasszony napja szeptember 8., Szűz Mária születésének ünnepe. A Magyar Katolikus Egyház liturgikus naptára is ezen a két külön napon tartja számon az ünnepeket.
A két jeles nap közötti időszakot a magyar népi vallásosság különösen jelentős időszakként őrizte meg.
A remény ünnepe
Nagyboldogasszony napjának üzenete túlmutat egy történelmi vagy egyháztörténeti esemény felidézésén. A katolikus értelmezés szerint Mária mennybevétele annak reményét fejezi ki, hogy az ember végső rendeltetése nem a halál és az elmúlás.
Ezért Mária alakja a keresztény hagyományban egyszerre kapcsolódik az anyasághoz, az oltalomhoz, a hithez és a reményhez.
Magyarországon ehhez még egy különleges történelmi jelentés társul: Nagyboldogasszony egyben Magyarország égi pártfogójának ünnepe is, amely Szent István korától kezdve mély nyomot hagyott a magyar vallási és kulturális örökségben.
Augusztus 15-e így egyszerre Mária ünnepe, a remény ünnepe és a magyar keresztény hagyomány egyik legősibb jeles napja.
Források
Magyar Katolikus Lexikon – Nagyboldogasszony
Magyar Katolikus Egyház – Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony
Magyar Katolikus Egyház – Augusztus 15-én Mária mennybevételét ünnepeljük
Tábori Püspökség – Szűz Mária mennybevétele, Nagyboldogasszony
Legutóbbi hozzászólások