Van Egernek egy helye, ahol már az első lépések után ösztönösen halkabbra fogjuk a szavunkat. Az Egri Bazilika, hivatalos nevén a Szent János Apostol és Evangelista Főszékesegyház nem egyszerűen a város egyik legismertebb műemléke. Olyan tér, ahol az építészet, a történelem, a művészet és a hit különleges egységet alkot.
A hatalmas templomba belépve először talán a méretek lepik meg az embert. A tekintetet a hosszú főhajó vezeti a szentély felé, miközben kétoldalt monumentális oszlopok és pillérek emelkednek. Fölöttünk gazdagon díszített boltozatok és freskók húzódnak, a természetes fény pedig folyamatosan változtatja a belső tér hangulatát.
A bazilika mégis különös módon nemcsak monumentális, hanem nyugodt is.
Pyrker érsek nagy álma
A ma látható főszékesegyház története a 19. század első feléig vezet vissza. Építtetője Pyrker János László érsek volt, aki korábban velencei pátriárkaként szolgált. Műveltsége, utazásai és művészetpártoló szemlélete jelentősen meghatározták azt, milyen templomot képzelt el Eger számára.
A terveket a magyar klasszicista építészet egyik legjelentősebb mestere, Hild József készítette.
Az Egri Főegyházmegye adatai szerint a bazilika 1831 és 1837 között épült, Pyrker érsek megrendelésére. Eger városának történeti ismertetője szerint az építkezés 1831 februárjában kezdődött, 1836 májusára lényegében befejeződött, a templom ünnepélyes felszentelésére pedig 1837. május 6–7-én került sor.
Méreteivel ma is lenyűgöző: az Egri Főegyházmegye a bazilikát Magyarország második legnagyobb templomaként tartja számon.
Egy tér, amely felfelé irányítja a tekintetet
A bazilika belsejében sétálva szinte lehetetlen csak előre nézni.
A monumentális oszlopok, a korinthoszi oszlopfők, a boltívek és a mennyezeti festmények újra és újra felfelé vonzzák a tekintetet. A hatalmas épületben az ember egyszerre érzi a tér erejét és saját léptékének kicsinységét.
A főhajó középtengelyéből különösen szép a látvány. A padló szabályos geometriai mintázata egyenesen a szentély felé vezeti a szemet, miközben a két oldalon sorakozó padsorok és oszlopok szinte tökéletes szimmetriát teremtenek.
Éppen ezt a hangulatot örökíti meg a cikkhez készült fénykép is.
Nem egyetlen díszítőelem teszi különlegessé a látványt, hanem az egész tér összhangja: a fehér és vöröses márványhatású felületek, az aranyozások, a sötét fapadok, a freskók és a szentély meleg tónusai.
A fény is része a bazilika hangulatának
Más arcát mutatja a templom egy napsütéses délelőttön, és mást egy borús délutánon.
Amikor a külső fény bejut a magas ablakokon, egyes oszlopok és freskórészletek hirtelen előtérbe kerülnek, míg más területek félhomályban maradnak. Néhány perc alatt is megváltozhat a belső tér karaktere.
Talán ezért lehet újra és újra lefényképezni ugyanarról a helyről.
Mindig akad egy új fény, egy eddig észre nem vett részlet vagy egy másként kirajzolódó boltív.
A nagy orgona hangja
A bazilika egyik különleges értéke az orgona. Az Egri Főegyházmegye ismertetője szerint a hangszert a 19. század végén a salzburgi Moser cég szállította. A bazilika nemcsak liturgikus térként, hanem az orgonazene különleges helyszíneként is ismert.
A hatalmas templomtérben megszólaló orgona egészen más élményt nyújt, mint amikor az ember pusztán végigsétál a főhajón.
A hang betölti a boltozatokat, visszaverődik a falakról és szinte az egész épületet „megszólaltatja”.
Az Egri Főegyházmegye tájékoztatója szerint a május 15. és október 15. közötti főszezonban déli orgonabemutatókat is tartanak. Az aktuális időpontokat indulás előtt érdemes ellenőrizni.
Régi pompájában, mégis megújulva
Aki évekkel ezelőtt járt a bazilikában, majd most tér vissza, jelentős változásokat fedezhet fel.
A nagyszabású rekonstrukció során a templom külső és belső részei egyaránt megújultak. A hivatalos beszámoló szerint többek között új kőburkolat készült a főhajóban, a kereszthajókban és a szentélyben, restaurálták az oldalfalakat, valamint az oszlopok és pillérek műmárvány felületeit is helyreállították.
A munkálatok során a freskók, aranyozások és más művészeti részletek restaurálására ugyancsak nagy figyelmet fordítottak. A felújítás különlegessége volt, hogy közben a bazilika továbbra is működő templom maradt.
A megújult főszékesegyházat öt év intenzív munka után ünnepélyesen meg is áldották.
Pyrker szíve ma is Egerben van
A bazilika történetéhez egy különösen szép történet is kapcsolódik.
Pyrker János László érsek végakaratának megfelelően szívét az egri főszékesegyház kriptájában őrzik. Az Egri Főegyházmegye az érsek kívánságát így idézi: „A szív, mely Egerért dobogott, legyen az egrieké.”
Kevés történelmi emlék fejezi ki ennél szebben egy ember és egy város kapcsolatát.
Az érsek által megálmodott templom közel két évszázaddal később is Eger egyik meghatározó jelképe.
Nem csak turistalátványosság
Könnyű lenne az egri bazilikára egyszerűen látványosságként tekinteni. Monumentális építészete, freskói, orgonája és történelme önmagukban is indokolják, hogy az Egerbe érkező turisták felkeressék.
Mégis érdemes néhány percre elfelejteni a fényképezőgépet és a telefont.
Leülni az egyik padba.
Végignézni a főhajón.
Figyelni, hogyan változik a fény a márványhatású oszlopokon, hogyan emelkednek egymás fölé a boltívek, és milyen különös csend tud kialakulni egy ekkora épületben.
Talán éppen ebben rejlik az egri bazilika igazi hangulata.
Kívülről monumentális városi jelkép. Belülről viszont sokkal személyesebb élmény: csend, fény, történelem és közel kétszáz év emlékezete egyetlen hatalmas térben.
Források
Egri Főegyházmegye – Egri Bazilika
Eger város – Bazilika, történeti ismertető
Legutóbbi hozzászólások