Eger neve szinte egyet jelent az 1552-es ostrommal és a várral, ám a város földje alatt jóval több történet rejtőzik, mint amit még a legtöbb helyi is ismer. Az 1960-as évektől kezdve egymást követték azok a régészeti kutatások, amelyek nemcsak a vár múltját írták újra, hanem a középkori püspöki központ, a török kori város és az Árpád-kori Eger történetéről is új képet rajzoltak.
1. A középkori székesegyház újjászületése a vár mélyén
Az 1960-as évek egyik legjelentősebb kutatása az egri vár egykori hatalmas püspöki székesegyházának feltárása volt. A régészek ekkor tudták először pontosan meghatározni a XI. századi alapítású templom méreteit és fejlődésének szakaszait.
Fotó. Sz. Kovács Éva: A Székesegyház feltárási munkái a várban, a Palota felől | Dobó István Vármúzeum
A feltárások bizonyították, hogy az egykori székesegyház a középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb temploma volt, méreteiben vetekedett az esztergomi és székesfehérvári egyházi központokkal is. A ma látható romkert csupán töredéke annak az épületnek, amely évszázadokon át az egri püspökség központja volt.
2. Imre király elveszett sírja – Eger egyik legnagyobb történelmi rejtélye
Talán még sok egri sem tudja, hogy a történeti források szerint itt temették el Magyarország egyik uralkodóját, Imre király.
A kutatások során sikerült azonosítani azt a területet, ahol a király sírja lehetett, ám magát a temetkezést soha nem találták meg. A történészek szerint a török kori pusztítások vagy a későbbi átépítések során semmisülhetett meg vagy válhatott felismerhetetlenné.
Ez ma is az egri régészet egyik legizgalmasabb nyitott kérdése. 2025-ben külön régészeti sétát is szerveztek „Imre király nyomában” címmel az ásatások századik évfordulója alkalmából.
3. A püspöki palota alatt megbújó középkori Eger
Kevésbé ismert, hogy az egri vár nem egyszerű végvár volt, hanem évszázadokon át püspöki központként működött.
Az 1970-es évektől zajló feltárások során előkerültek középkori lakóépületek, műhelyek, pincék és gazdasági épületek maradványai, amelyek bizonyították, hogy a várdomb valójában egy nyüzsgő egyházi városközpont volt.
A leletek között import kerámiák, velencei üvegtárgyak és távoli vidékekről származó használati eszközök is előkerültek, amelyek az egri püspökség gazdagságáról árulkodnak.
4. A kazamaták titkai: nem minden alagutat a törökök elől építettek
Az egri legendák jelentős része a föld alatti járatrendszerhez kapcsolódik.
A modern feltárások során kiderült, hogy a kazamaták jelentős része nem menekülőút volt, hanem katonai logisztikai rendszer: lőporraktárak, összekötő folyosók és védelmi állások hálózata.
A régészek több olyan falszakaszt és járatot is feltártak, amelyek eredetileg a püspöki vár középkori építési periódusához tartoztak, és csak később építették át őket végvári célokra. Ez alapjaiban változtatta meg a vár fejlődéséről alkotott képet.
5. A kevéssé ismert szenzáció: Árpád-kori temető a város alatt
Az egyik legkevésbé ismert egri felfedezés az a kora középkori temető, amelynek sírjai a város több pontján, különböző beruházások során kerültek elő.
A leletek arra utalnak, hogy a mai belváros területén már a honfoglalás utáni első évszázadokban jelentős település állt, vagyis Eger története jóval korábbra nyúlik vissza annál, mint amit sokáig feltételeztek.
A sírokból előkerült ékszerek, övveretek és használati tárgyak ma a régészeti gyűjtemények féltett darabjai közé tartoznak.
6. Az érseki központ rejtett maradványai
A 2000-es évektől kezdődő városi rekonstrukciók és közműépítések során újabb középkori objektumok kerültek elő az érsekség környezetében.
Falmaradványok, pinceboltozatok és egykori gazdasági épületek bizonyították, hogy a püspöki központ sokkal nagyobb kiterjedésű volt, mint korábban gondolták. Ezek közül több ma is rejtve marad a föld alatt, mivel a modern városszövet megőrzése elsőbbséget élvezett.
7. A jelen kutatásai: új korszak kezdődik az egri várban
Az egri vár régészeti kutatásai ma sem álltak le. A 2025-ben elfogadott hosszú távú fejlesztési program újabb feltárásokat és műemléki kutatásokat készít elő, különösen a Földbástya és az északnyugati falszakasz térségében. Az ásatások célja nemcsak az állagmegóvás, hanem a még feltáratlan épületrészek megismerése is.
Források és további olvasmányok
Dobó István Vármúzeum hivatalos oldala
Az egri vár régészeti feltárásának 100 éve konferenciaanyaga
Egri vár fejlesztési program 2025–2035
Régészet Napja az Egri várban 2025
Egri Érseki Palota Látogatóközpont
Érdekesség, amely még sok egrit is meglep:
A legtöbben azt gondolják, hogy Eger története a várral kezdődik és végződik. A régészeti kutatások azonban egyre inkább azt mutatják, hogy a középkori püspöki város mérete, gazdagsága és nemzetközi kapcsolatai alapján Eger a XIII–XV. században az ország egyik legfontosabb egyházi és kulturális központja volt — jelentősége messze túlmutatott a későbbi végvári szerepen.
Legutóbbi hozzászólások