A vulkáni kúpon álló, a tájat messziről uraló vár. Kép forrása
„…Inség bilincsejét kerölő magyarság,
Egy Munkács várában szorult a szabadság,
Kit egy Zrínyi szívű tartott meg asszonyság,
Hol vagy s hálát nem adsz, az egész magyarság!”
(A gyermek II. Rákóczi Ferenc névnapi verse édesanyjához, Zrínyi Ilonához)
350 éve, 1676. március 27-én született II. Rákóczi Ferenc. A jeles évforduló alkalmából indított sorozatunk első részében természetesen a szülőházat, vagyis a közelmúltban újjászületett borsi kastélyt mutattuk be. Következzen a regényes életút következő állomása, a munkácsi vár!
A síkságot uraló vár, háttérben a város és a Kárpátok első vonulatai. Kép forrása
A munkácsi vár kiemelkedő stratégiai helyzete azonnal látható: ahol a Latorca-folyó kiér a Kárpátokból a síkságra, kissé távolabb egy egy vulkáni tanúhegy emelkedik ki a rónaságból, ahonnan az egész környék szemmel tartható. Nem csoda, hogy már az őskorban erődítmény állt ezen a helyen. A tatárok is itt törtek be az országba, de a várat nem tudták elfoglalni. A török korban a vár a királyi Magyarország és az Erdélyi fejedelemség határán feküdt, így állandóan változtak urai. I. Ferdinánd Dobó Istvánnak adományozta, de akkor épp erdélyi kézen volt, így az egri hős nem tudott birtokba kerülni. Később a Mágócsy-családon keresztül került a Rákócziak birtokába, majd az Esterházyaké lett. Bethlen Gábor idején vált az erdélyi fejedelmek tulajdonává, így került a Rákócziakhoz. I. Rákóczi Ferenc halála után az özvegy, Zrínyi Ilona újból férjhez ment, az új birtokos így Thököly Imre lett, aki gazdag udvart tartott itt.
Az 1686-os ostromot bemutató rézmetszet. Kép forrása
1685-ben Thökölyt elfogta a török, így Zrínyi Ilona két gyermekével, Juliannával és Ferenccel a várban rekedt. Hamarosan megérkezett a híres-hírhedt császári hadvezér, Aeneas Caprara, aki ostrom alá vette a Habsburgokat el nem ismerő fejedelemasszony várát. Az első ostomkísérletek elbuktak, az állapotos asszony (!) oroszlánként szervezi a védekezést, lányával együtt ápolják a betegeket, míg a beszámolók szerint a kilenc éves Ferenc továbbra is szigorú napirend szerint végzi tanulmányait. Végül – mondhatjuk, hogy szerencsére – összeomlott a magyarországi török uralom, az egész ország felszabadult, igaz, ezzel a Habsburgok kezére került. Így 26 hónapos ostrom után 1688. január 14-én egy másik olasz császári tábornok, Antonio Caraffa bevonult a várba.
Az alsó várudvar a fellegvár bejáratával. Kép forrása
A vár elfoglalása után a családot őrizetbe vették és Bécsbe szállították. A Rákóczi és a Habsburg-család egyfajta „se veled, se nélküled” kapcsolatban volt, ugyanis I. Rákóczi Ferenc végrendelete szerint fia gyámja az uralkodó, I. Lipót lett. A császár ezt érvényesítette is, viszont Zrínyi Ilonát örökre elszakította fiától. Ilona és Júlia Bécsben maradt gyakorlatilag házi őrizetben, míg Ferenc a dél-csehországi Neuhaus (ma Jindřichův Hradec) jezsuita kolostorába került, hogy megzabolázzák rebellis szellemét. Mint ismert ez nem sikerült, II. Rákóczi Ferenc viszont már sosem találkozott édesanyjával.
előzmény: Rákóczi 350: a szülőház
Folytatjuk!
A kiemelt kép forrása: oroksegnapok.gov.hu
Szerző: Szende András
Legutóbbi hozzászólások