A rendkívül száraz nyár és az ősz első hónapjainak súlyos vízhiánya után újabb fontos döntések előtt áll a Tisza-tó vízgazdálkodása. A Közép-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság szakemberei arra készülnek, hogy a következő hónapokban a lehető legtöbb érkező vizet visszatartsák a tározóban. A helyzet különlegessége, hogy szükség esetén még a megszokottnál magasabb téli vízszint fenntartása is indokolttá válhat. A legfrissebb adatok már javulást mutatnak, de a 2026-os aszály következményei továbbra is meghatározzák a Tisza-tó jövőjét.

Október 22-én egyeztettek a Tisza-tó téli vízszintjéről

A KÖTIVIZIG október 22-én tartotta meg hagyományos téli vízszintegyeztető tárgyalását a Kiskörei szakaszmérnökségen. Az eseményen részt vettek a tározó hasznosításában érdekelt szervezetek képviselői is.

A tanácskozást Lovas Attila igazgató nyitotta meg, majd Takács Attila kiskörei szakaszmérnök ismertette az elmúlt időszak üzemeltetési tapasztalatait.

A szakemberek értékelése szerint a mögöttünk álló hónapokat szélsőséges csapadékhiány jellemezte. A rendkívüli aszály következtében a Tisza-tó vízszintje már augusztus 28-án elérte a téli üzemi szintet, jóval korábban, mint amikor a szokásos őszi vízszintcsökkentésre sor kerülne.

Ez a körülmény alapvetően megváltoztatta a vízgazdálkodási feladatokat.

A vízügynek ugyanis most nem a nyári víztöbblet fokozatos leeresztésére, hanem a rendelkezésre álló készletek megőrzésére és az érkező víz visszatartására kell összpontosítania.

Már 643 centiméterre emelkedett a vízállás

A KÖTIVIZIG friss tájékoztatása szerint a Kisköre-felső vízmércén 643 centiméteres vízállást mértek.

A Tisza-tóban, valamint a Kisköre és Tiszalök közötti folyószakaszon együttesen megközelítőleg 138,7 millió köbméter vizet tároztak.

Ebből a 610 centiméteres viszonyítási szint felett számított hasznosítható vízkészlet 25,2 millió köbméter volt.

A számok különösen annak ismeretében figyelemre méltók, hogy október elején még egészen más helyzetről számolhattunk be.

Október 9-én a Kisköre-felső vízmércén mindössze 607 centimétert mértek. A tározóban és az érintett folyószakaszon akkor 110,35 millió köbméter víz volt, a 610 centiméter felett számított hasznosítható készlet pedig nulla.

A két állapot összehasonlítása alapján:

  • A vízállás 607 centiméterről 643 centiméterre emelkedett.

  • A tározott vízmennyiség 110,35 millió köbméterről 138,7 millió köbméterre nőtt.

  • A hasznosítható vízkészlet nulláról 25,2 millió köbméterre emelkedett.

Ez 36 centiméteres vízszintemelkedést és mintegy 28,35 millió köbméteres növekedést jelent a nyilvántartott teljes vízmennyiségben.

Fontos azonban hangsúlyozni, hogy ezek az adatok nem kizárólag a Tisza-tó medencéjére, hanem a Kisköre és Tiszalök közötti érintett folyószakaszra is vonatkoznak.

A javulás tehát jelentős, de önmagában még nem jelenti a tartós vízhiány megszűnését.

Akár magasabb téli vízszintet is fenntarthatnak

Az októberi egyeztetés egyik legfontosabb megállapítása, hogy a csapadékviszonyok jövőbeni alakulása továbbra is bizonytalan.

A KÖTIVIZIG ezért arra törekszik, hogy az érkező többletvizeket lehetőség szerint visszatartsa a Tisza-tóban.

A szakemberek szerint szükség esetén az üzemeltetési szabályzatban meghatározottaktól eltérő, rendkívüli üzemállapot alkalmazása is indokolttá válhat.

Ez azt jelentheti, hogy a téli időszakban a szokásosnál magasabb vízszintet tartanak fenn.

A döntés azonban nem kizárólag a rendelkezésre álló vízmennyiségtől függ.

Figyelembe kell venni a téli jegesedés lehetséges hatásait, a tározó biztonságát, az esetleges árhullámokat és a következő tavaszi feltöltés feltételeit is.

A magasabb téli vízszint tehát egyelőre mérlegelt lehetőség, nem pedig véglegesen bejelentett üzemrend.

Miért nem lehet egyszerűen egész télen magasan tartani a vizet?

A Tisza-tó sajátossága, hogy mesterségesen szabályozott, sekély síkvidéki tározó.

A nyári és téli vízszint közötti különbség nem véletlen. A téli üzemrend kialakításánál az árvízvédelmi és jégvédelmi szempontok meghatározó szerepet játszanak.

Magasabb vízszint mellett a kialakuló jégtakaró egy esetleges árhullám során felszakadhat és megindulhat. A mozgó jégtömeg veszélyeztetheti a part menti növényzetet, az árvízvédelmi létesítményeket, a turisztikai infrastruktúrát és a Kiskörei Vízlépcsőt is.

Ezért a vízvisszatartás és a téli biztonság között megfelelő egyensúlyt kell találni.

A vízügyi igazgatóság külön hangsúlyozta, hogy a téli üzemeltetés során a tározó terének védelmét és a tavaszi feltöltés biztonságos megvalósítását egyaránt biztosítani kell.

Egy esetlegesen kialakuló árhullám a téli vízszint beállításának ütemét is módosíthatja.

Tavaly még egészen más volt a helyzet

Érdemes összehasonlítani az idei terveket a 2025-ös téli vízszintegyeztetés eredményeivel.

A KÖTIVIZIG 2025. szeptember 30-án tartott egyeztetésén arról tájékoztatott, hogy október 23. után a Kisköre-felső vízmércén mért 735 ± 5 centiméteres vízszintet a vízjárás függvényében egy ütemben 620 ± 5 centiméteres tartományba kívánják csökkenteni.

A tavaszi visszatöltést március 1. után tervezték.

A 2026-os év azonban gyökeresen eltér a megszokottól.

A rendkívüli szárazság miatt a tározó már augusztus végén elérte a téli vízszintet. A vízügyi szakembereknek ezért most az a legfontosabb feladatuk, hogy az esetlegesen érkező víztöbbletet megőrizzék.

A két év közötti különbség jól mutatja, milyen mértékben befolyásolhatják a szélsőséges időjárási körülmények a Tisza-tó üzemeltetését.

A 2026-os aszály már nyáron rendkívüli helyzetet teremtett

A Minden, ami Eger oldalán az elmúlt hónapokban folyamatosan beszámoltunk a Tisza-tó vízhiányáról.

A rendkívüli helyzet már a nyár elején kialakult.

A vízügyi szakemberek a tavaszi időszakban a megszokottnál korábban feltöltötték a tározót, majd júniusban a vízkészletek megőrzése érdekében rendkívüli üzemrendet alkalmaztak.

A vízszintet átmenetileg 750 centiméterre emelték.

A tartós csapadékhiány, a Tisza alacsony vízhozama és a fokozott párolgás azonban gyorsan csökkentette a rendelkezésre álló vízkészletet.

Augusztus elején a vízszint naponta akár 2–4 centiméterrel is apadt.

A hónap végére már a téli üzemi szint közelébe került a tározó.

Szeptemberben pedig több alkalommal is olyan alacsony vízállást mértek, amely mellett a meghatározott 610 centiméteres szint feletti hasznosítható vízkészlet elfogyott.

A KÖTIVIZIG október 9-i tájékoztatása szerint a Bodrog, a Sajó–Hernád, a Közép-Tisza és a Zagyva–Tarna vízgyűjtőjén az év addigi részében az adatgyűjtés kezdete óta nem tapasztalt csapadékhiány alakult ki.

A vízhiány tehát nem csupán a Tisza-tó közvetlen környezetét érintette, hanem a folyó vízgyűjtőjének jelentős részét.

Poroszlónál, Sarudnál és Dinnyésháton is megmutatkozott a vízhiány

Heves megye számára különösen fontos a Tisza-tó állapota.

Poroszló, Sarud és Tiszanána-Dinnyéshát térségében a 2026-os nyár és ősz során rendkívül látványos változások következtek be.

A víz visszahúzódásával hatalmas mederrészek kerültek felszínre, amelyek normális nyári vízállás mellett víz alatt találhatók.

Poroszlónál a híd környezetében régi fatörzsek, tuskók és iszapos mederformák váltak láthatóvá.

Dinnyésháton az Álompart előtti vízfelület jelentősen visszahúzódott.

Sarudon az alacsony vízállás a turisztikai szolgáltatásokat is érintette. Augusztus 22-én a vízmélység csökkenése miatt bezárt az Élményfalu Vízijátszótér és az Aquaglide Vízi Élménypark.

A Tisza-tó más részein, így Abádszalók és Kisköre térségében is szokatlan látvány fogadta az érdeklődőket.

A szeptemberben készült drónfelvételeken szárazon álló stégek, iszapos mederrészek és jelentősen beszűkült vízfelületek láthatók.

A Minden, ami Eger korábbi beszámolóiban ezeket a változásokat több helyszínen, különböző időpontokban készült felvételekkel mutattuk be.

A mostani vízszintemelkedés ezért különösen fontos fejlemény.

Mit jelent a vízvisszatartás a Tisza-tó jövője szempontjából?

A Tisza-tó egyszerre vízgazdálkodási létesítmény, természeti élőhely és jelentős turisztikai térség.

A tározó vízkészlete szerepet játszik a vízellátásban, az öntözésben, az ökológiai állapot fenntartásában, a horgászatban és a vízi turizmusban.

A vízvisszatartás ezért nem csupán azt jelenti, hogy magasabb vízállást szeretnének elérni.

A cél az is, hogy a következő száraz időszakra megfelelő tartalék álljon rendelkezésre.

A 2026-os év egyik legfontosabb tanulsága, hogy még a tudatosan kialakított víztartalékok is gyorsan csökkenhetnek, ha hosszú hónapokon keresztül kevés víz érkezik a folyón.

A tározóban megtartott többletvíz javíthatja a következő időszak kiinduló feltételeit, ugyanakkor nem helyettesítheti a vízgyűjtő egészére kiterjedő, tartós csapadékos időjárást.

A Tisza-tó állapotát továbbra is alapvetően meghatározza a folyó vízhozama, az időjárás és a vízügyi üzemeltetés összehangolása.

Biztató változás, de a vízhiány veszélye nem múlt el

Az október végére kialakult helyzet mindenképpen kedvezőbb a néhány héttel korábbinál.

A 643 centiméteres vízállás és a 25,2 millió köbméteres hasznosítható vízkészlet már számottevő tartalékot jelent a korábbi állapothoz képest.

A következő hónapok azonban továbbra is bizonytalanok.

A téli csapadék mennyisége, a Tiszán érkező vízhozam, az esetleges árhullámok és a jegesedés egyaránt befolyásolhatják, hogy mennyi vizet sikerül biztonságosan megtartani.

A KÖTIVIZIG október 22-i egyeztetése ezért fontos fordulópontot jelent a 2026-os rendkívüli vízhiány kezelésében.

A hangsúly most a vízkészletek megőrzésén van.

A Tisza-tó számára a következő hónapok legfontosabb kérdése már nem csupán az, hogy mennyi víz érkezik, hanem az is, hogy ebből mennyit lehet biztonságosan visszatartani a következő tavaszra.

Források

Minden, ami Eger – Eltűnő vízfelületek Heves megyében – egyre súlyosabb az aszály következménye

Minden, ami Eger – A Tisza-tó „bukása” a magasból – drámai drónfotókon Abádszalók és Kisköre rendkívüli ősze

Minden, ami Eger – Drámai látvány a magasból: drónfotókon a kiszáradó Tisza-tó – elfogyott a hasznosítható vízkészlet

Minden, ami Eger – Megdöbbentő arcát mutatja a Tisza-tó – a poroszlói híd alatt már a meder titkai kerülnek felszínre

Minden, ami Eger – Extrém kisvíz a Közép-Tiszán – már kilométerenként mérik, hogyan változtatják meg a gázlók a folyót

Minden, ami Eger – „In memoriam Tisza-tó” – amikor a kiszáradt meder már nemcsak vízügyi adat, hanem közös veszteségélmény

KÖTIVIZIG – Vízvisszatartás a Tisza-tóban, 2026. októberi Facebook-tájékoztatás

KÖTIVIZIG – Hivatalos vízügyi hírek és tájékoztatók

KÖTIVIZIG – Egylépcsős téli vízszint a Tisza-tóban, 2025. október 2.

Borítókép: A KÖTIVIZIG októberi vízszintegyeztetéséhez közzétett felvétel. Fotó: Tóth Gábor / KÖTIVIZIG.