Sokan sokféle legendát gyűjtöttek össze Vidróczki Mártonról, a mátrai betyárról, – nekem a legkedvesebb történetem az, ami a halálát szépíti meg. 

A halálával kapcsolatos puszta tényeket egy korabeli újsághírből ismerjük: Vidróczkival egyik társa, Pintér Pista végzett 1873. február 8-án este Mátraverebély határában. A betyár holttestét Egerbe hozták azonosítás céljából, és itt is temették el a Rókus temetőbe. 

Eddig tartanak a hivatalos adatok, de a tények után mindig jönnek a pletykák, a szóbeszédek, a történetek,  a legendák, amelyekkel a kortásak (vagy épp az utókor) megpróbál igazságot szolgáltatni, vagy éppen enyhíteni a tragikumot. 

Hát egy ilyen történetet mondott el néhányszor egy 1903-ban született felsőtárkányi mészégető: „Vidróczki nem halt meg, Görbe Jóskát, a barátátját ütötték agyon helytette. Ő meg szabó lett Egerben. Pápaszembe, meg úri ruhába ment Marci a vármegye házára a saját holttestyit megnézni.” Aztán mindezt nyomatékosította azzal, hogy „Az én pincémben volt a betyárok szállása. 


Ott vót egy kandalló, ott süttek, főztek. A kormos lyuk még most is megvan. Itt van a pince, a templomtól száz méterre.” Arról nem szól a fáma, hogy valaki valaha elhitte-e ezt a történetet, de abban biztosak lehetünk, hogy az Eger környéki hallgatóságnak mindig kicsit könnyebb lett a szíve tőle. 

Tehát ha legközelebb Felsőtárkányban járnak, keressék meg azt a betyárbújtató pincét a templomtól száz méterre, hátha tényleg ott van az a fekete lyuk…

Felhasznált irodalom: Küllős Imola: Betyárok könyve

A forrás eredeti helye, Élményséták Egerben