Alacsony lakóházak, hagyományos tetőszerkezetek és a házak fölé magasodó barokk templomtorony. Molnár István Géza 1978-ban készült fényképe a Servita utca egykori arculatát őrzi. A vár közelében húzódó történelmi utca évszázadokon át Eger egyik jellegzetes városrésze volt, ahol a szerzetesrendek története, a régi polgári házak és a mindennapi élet emlékei találkoztak.
A vár alatti régi Eger egyik különleges utcája
Eger történelmi belvárosának északi részén, a vár közelében található a Servita utca. A környék a város egyik legrégebben kialakult településrészéhez tartozik, ahol az utcák vonalvezetését évszázadokon keresztül meghatározta a várhegy, az Eger-patak völgye és a korábbi beépítés.
A mai Servita utca környezetében a történelmi városszerkezet számos eleme fennmaradt. A keskeny utcák, a kisebb telkek és az egymáshoz közel épült házak arról tanúskodnak, hogy ez a városrész jóval a modern városrendezés megjelenése előtt kialakult.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásaiban már több alkalommal bemutattuk ezt a környéket. A Cifra hóstyán tett sétánk során a szerviták templomának történetével is foglalkoztunk, míg egy másik írásunkban a Dobó tértől a Minareten át a Servita templomig vezető útvonal nevezetességeit idéztük fel.
A történelmi városrész különlegessége, hogy egymáshoz igen közel találhatók a török kor, a barokk építészet és a későbbi polgári Eger emlékei.
A Servita utca 1978-as fényképe ennek a több évszázados fejlődésnek egy pillanatát őrizte meg.
A szerviták megtelepedése a török uralom után
Az utca története szorosan összekapcsolódik a szervita szerzetesrend egri megjelenésével.
Eger 1687-es visszafoglalása után a városban jelentős újjáépítés kezdődött. A török uralom alatt megsérült vagy átalakult egyházi épületek helyreállítása mellett új templomok és kolostorok is épültek.
Ebben az időszakban érkeztek Egerbe a szerviták, vagyis Mária Szolgái.
A rend az ausztriai tartományból telepedett meg a városban. A szerviták különösen fontos feladatuknak tekintették a Szűz Mária tiszteletéhez kapcsolódó vallási hagyományok ápolását.
A rend 1694-ben kapott telkeket a vár alatti területen. A rendelkezésükre bocsátott épületek között egy egykori török mecset és iskola is szerepelt, amelyek falainak anyagát később valószínűleg felhasználták az új építkezésekhez.
Ez a részlet különösen érdekes Eger történetében. A város török kori épületeinek egy része ugyanis nem tűnt el teljesen, hanem anyaguk vagy szerkezeti elemeik beépültek a későbbi barokk város épületeibe.
A szerviták megjelenésével a vár alatti terület új vallási központtal gazdagodott.
A templom, amely az utca jelképévé vált
A Servita utca legfontosabb műemléke a Fájdalmas Anya tiszteletére emelt szervita templom.
Az építkezés 1728-ban kezdődött, és az 1730-as években készült el a templom fő épülettömege. A barokk torony 1754-ben épült meg.
A templomhoz kapcsolódó rendház kialakítása hosszabb ideig tartott, és az épületegyüttes az 1780-as évek környékére nyerte el későbbi formáját.
A templom építészete a 18. századi Eger barokk fejlődésének jellegzetes emléke.
A főhomlokzat díszítései, a torony arányai és a templom elhelyezkedése mind hozzájárultak ahhoz, hogy az épület a környék meghatározó látványelemévé váljon.
A templom belsejében értékes barokk berendezések találhatók. A főoltárkép Balkay Pál egri festőművész alkotása, amely 1820-ban készült.
Az egykori rendház refektóriumát Kracker János Lukács két freskója díszíti. A művész neve Eger más jelentős barokk alkotásaival is összekapcsolódik.
A templom és a rendház együttese nemcsak egyháztörténeti, hanem művészettörténeti szempontból is értékes része a városnak.
A szervita búcsúk és a régi egri vallási élet
A szerviták egri tevékenysége nem korlátozódott a templom fenntartására.
A rend fontos szerepet játszott a Mária-tisztelet és a búcsújárás hagyományainak újjáélesztésében.
A Fájdalmas Anya ünnepéhez kapcsolódó szertartások hosszú időn keresztül jelentős eseménynek számítottak Eger vallási életében.
A templom búcsújára nemcsak a városból, hanem a környező településekről is érkeztek hívek.
A búcsúk idején a templom környéke a megszokottnál élénkebb képet mutathatott. A vallási szertartások, a körmenetek és a vidékről érkezők találkozásai a városrész közösségi életének is részét alkották.
A szervita búcsújárás hagyományai a 20. században is fennmaradtak, bár a vallási és társadalmi környezet jelentősen megváltozott.
A templom ezért nemcsak építészeti emlék, hanem az egri közösségi és vallási hagyományok egyik fontos helyszíne is.
A Servita utca az 1960-as években
A Minden, ami Eger oldalán korábban már bemutattunk egy különleges, 1963-ban készült városképet, amelyet Bara István, az MTI fotóriportere a Minorita templom restaurálás alatt álló tornyából készített.
A felvételen a Kis Dobó tér és a mai Servita utca környéke mellett a Minaret, az egri vár és a Servita templom is felismerhető.
A fénykép egyik legérdekesebb részlete éppen a régi belváros sűrű beépítése.
A házak egymáshoz közel álltak, közöttük kisebb udvarok és melléképületek húzódtak. A földszintes és egyemeletes épületek fölött jól kirajzolódtak a templomtornyok.
A mai városképpel összehasonlítva feltűnő, hogy a környék akkoriban sokkal zártabb, egységesebb házsorokból álló képet mutatott.
Az 1963-as felvétel különösen értékes előzménye Molnár István Géza 1978-as fényképének.
A két felvétel között tizenöt év telt el, így a városrész két különböző időpontban dokumentált arculatát ismerhetjük meg.
Milyen volt Eger 1978-ban?
A hetvenes évek végére Eger már jelentős városfejlesztési változásokon ment keresztül.
Az új lakótelepek építése, az intézmények fejlesztése és a közlekedési hálózat átalakulása egyre inkább megváltoztatta a város korábbi szerkezetét.
A történelmi belvárosban ugyanakkor továbbra is sok olyan utca maradt fenn, ahol a régi lakóházak határozták meg a látványt.
A Servita utca is ezek közé tartozott.
Molnár István Géza fényképén a templomtorony mellett a hagyományos beépítésű lakóházak sorakoznak.
A földszintes épületek és a barokk templom közötti méretkülönbség jól érzékelteti a régi Eger városképének egyik fontos sajátosságát.
A történelmi utcákban a templomok tornyai nemcsak vallási építmények voltak, hanem messziről felismerhető tájékozódási pontok is.
A Servita templom tornya különösen jól érvényesült az alacsonyabb házak között.
Az 1978-as felvétel ennek a látványnak az egyik dokumentuma.
Egy fontos év Eger műemlékeinek történetében
A fénykép készítésének évében, 1978-ban jelent meg a Heves megye műemlékei című tudományos feldolgozás harmadik kötete.
A Magyarország műemléki topográfiája sorozatban megjelent munka Dercsényi Dezső és Voit Pál szerkesztésében készült.
A kötetsorozat jelentős szerepet játszott Heves megye építészeti örökségének dokumentálásában.
Eger műemlékeinek részletes feldolgozása a sorozat korábbi köteteiben kapott helyet, így az 1978-as megjelenést nem lehet közvetlenül a Servita utca első tudományos felmérésének tekinteni.
A műemléki topográfia jelentősége azonban éppen abban állt, hogy nemcsak a legismertebb templomokat és palotákat vizsgálta, hanem a történelmi épületállomány egészét is.
A Servita utca esetében ez különösen fontos szempont.
Az utca értékét ugyanis nem kizárólag a szervita templom adja, hanem a környező történelmi lakóházak, a telkek elhelyezkedése és a fennmaradt utcavonal is.
Ezek együttesen őrzik a régi városrész jellegét.
A templom felújítása és az 1978-as fénykép
Molnár István Géza felvétele egy másik érdekes időponthoz is kapcsolódik.
A szervita templomot 1977-ben felújították, vagyis a fénykép a helyreállítást követő évben készült.
A templom később, 2012-ben ismét felújításon esett át.
A két időpont jól mutatja, hogy a történelmi épületek megőrzése folyamatos feladat.
A barokk templom különösen fontos szerepet tölt be a környék arculatában, hiszen tornya több irányból is meghatározó látványelem.
A régi fényképek segítségével nyomon követhető, hogyan változott a templom környezete, és milyen épületek álltak egykor a szomszédságában.
A Servita utca esetében ezért az építészeti örökség megőrzése szorosan összekapcsolódik a történelmi utcakép védelmével.
A Servita utca és a Cifra hóstya kapcsolata
A Servita utca környékének történetét nem lehet teljesen elválasztani a közeli Cifra hóstyától.
A Minden, ami Eger korábbi, a Cifra hóstyát bemutató írásában már foglalkoztunk a városrész régi lakosságával és épített örökségével.
A hóstyák Eger sajátos történelmi településrészei voltak, amelyeknek lakói hosszú időn keresztül jelentős szerepet játszottak a város mezőgazdasági és szőlőtermelő életében.
A Cifra hóstya népessége különböző eredetű családokból alakult ki. A török uralom utáni újratelepülés során magyarok mellett németek, szlovákok, lengyelek, rácok és görögök is megjelentek Egerben.
A városrész lakói sokáig megőrizték hagyományaikat.
A korábbi helytörténeti beszámolók szerint még az 1950-es évek környékén is előfordult, hogy az itt élők ünnepnapokon népviseletben jártak.
A Servita utca és a Cifra hóstya szomszédsága ezért a régi Eger két egymással kapcsolatban álló világát idézi fel: a szerzetesrendek barokk építészeti örökségét és a hagyományos egri lakosság mindennapjait.
Házael Hugó, a szervita szerzetes, aki Eger arculatát is formálta
A szerviták egri történetéhez egy kevésbé ismert, de különösen érdekes személy neve is kapcsolódik.
Házael Hugó szervita szerzetes a 18. században földmérői és tervezői munkájával is hozzájárult Eger fejlődéséhez.
Nevéhez kapcsolódik a város korabeli térképezése, valamint az Érsekkert barokk kertépítészeti kialakítása is.
A Minden, ami Eger korábbi, az Érsekkert történetét bemutató írásában már foglalkoztunk a szerzetes munkásságával.
Barkóczy Ferenc püspök idején az Érsekkert tudatos díszkerti kialakítása is új lendületet kapott. A kert négy részre osztott szerkezetének megtervezését a történeti források Házael Hugó munkásságához kötik.
A szerzetes tevékenysége jól példázza, hogy a korabeli egyházi személyek nemcsak vallási feladatokat láttak el, hanem a város építészeti és műszaki fejlődésében is szerepet vállaltak.
Így a Servita utca története közvetve Eger egyik legszebb parkjának múltjához is kapcsolódik.
A régi Eger megőrzött pillanata
A történelmi fényképek jelentősége sokszor éppen az évtizedek múlásával válik igazán nyilvánvalóvá.
Egy 1978-ban készült utcai felvétel akkoriban talán egyszerű városképként hatott. Ma azonban már értékes dokumentuma annak, hogyan nézett ki Eger belvárosának egyik jellegzetes utcája a hetvenes évek végén.
Molnár István Géza fényképén a Servita templom barokk tornya mellett még jól megfigyelhetők a régi lakóházak és az egykori utcakép arányai.
A felvétel különlegességét az adja, hogy nem egyetlen épületet mutat be, hanem a templom és a környező házak kapcsolatát is megörökíti.
A Servita utca évszázadokon át megőrizte történelmi jelentőségét. A szerviták megtelepedése, a barokk templom felépítése, a búcsújárás hagyományai és a régi lakóházak mind hozzátartoznak történetéhez.
Az 1978-as fénykép ennek a hosszú múltnak egy késői, de annál értékesebb pillanatát őrzi.
Eger régi utcái között sétálva ma is felismerhetők azok a részletek, amelyek összekötik a jelen városát az elmúlt évszázadokkal.
A Servita utca pedig továbbra is azok közé a helyek közé tartozik, ahol a régi Eger története az épületekben és az utca vonalvezetésében is tovább él.
Források
Minden, ami Eger – Séta a Cifra hóstyán
Minden, ami Eger – Séta a város szívében, 2025
Minden, ami Eger – Eger 1963-ban a Minorita templom tornyából – egyetlen fényképen a régi belváros
Minden, ami Eger – Meghatározó szerepet játszanak a templomok a magyar városok és falvak életében
Minden, ami Eger – Egri Érsekkert, a Bükk lábánál elterülő legendás település tüdeje
Minden, ami Eger – Lépcsők a múltba – a Foglár utca elfeledett útvonala Egerben
Borítókép: Eger, Servita utca és a Szervita templom, 1978. Fotó: Molnár István Géza.

Legutóbbi hozzászólások