Pes-kő – a Bükk-fennsík vad sziklabirodalma, ahol évezredek története rejtőzik

A Bükk-fennsík déli peremének egyik legvadregényesebb része a Pes-kő. Hatalmas mészkősziklái alatt szinte megszakad a fennsík: az erdővel borított hegyoldalak meredeken buknak alá, a sziklaperemekről pedig a Bükk déli vonulatai tárulnak fel. A hely azonban jóval több egy látványos hegynél. Barlangja őskori emberek nyomait őrizte meg, sziklái és öreg erdei pedig a Bükki Nemzeti Park legféltettebb természeti értékei közé tartoznak.

A Pes-kő ráadásul része annak a különleges bükki tájnak, amelyről korábban a Minden, ami Eger oldalán is írtunk: a Bükk-fennsík déli szélén egymást követik a híres „kövek”, köztük a Bél-kő, Őr-kő, Pes-kő, Három-kő és Tar-kő.

Ahol egyszer csak elfogy a fennsík

A Bükk Nagy-fennsíkja nem mindenütt szelíden ereszkedik le az alacsonyabb területek felé. Déli peremén hatalmas mészkőletörések szakítják meg a hegyoldalakat. Ezek alkotják a „Kövek vonulatát”, amelyet a természetvédelem is a Bükki Nemzeti Park kiemelkedő értékű, fokozottan védett területei között tart számon.

Ennek egyik leglátványosabb tagja a Pes-kő. A különböző térképek és régebbi túraleírások magassági adatai nem teljesen egységesek; több forrás 865 méter körüli magasságot ad meg. A hegy igazi különlegességét azonban nem néhány méternyi eltérés, hanem a fennsík szélén kialakult hatalmas sziklaletörés adja.

A táj különösen napkeltekor és napnyugtakor látványos. A Borsodi Zóna fotóján is jól érzékelhető, ahogy a mészkősziklák szinte erkélyként emelkednek az összefüggő erdőtakaró fölé.

A Pes-kő egyik legnagyobb titka a hegy belsejében van

A sziklavilágban található a Pes-kő-barlang, amely a Bükk egyik jelentős régészeti lelőhelye.

A barlang bejárata 752 méteres tengerszint feletti magasságban nyílik. Középső triász mészkőben alakult ki, helyzetét két párhuzamos tektonikus törésvonal határozza meg. A hivatalos barlangkataszter szerint az üreg 62 méter hosszú, vertikális kiterjedése mintegy 10 méter.

És itt kezd igazán érdekessé válni Pes-kő története.

A barlangból az aurignaci kultúrához kapcsolható őskőkori eszközök, az újkőkori bükki kultúra leletei, késő bronzkori – kyjaticei – emlékek, valamint pleisztocén állatok csontjai is előkerültek.

Vagyis ugyanaz a barlang az emberi jelenlét több, egymástól évezredekkel elválasztott korszakának emlékeit őrizte meg.

Több száz barlangi medve csontja került elő

A Pes-kő-barlang egyik legkülönösebb története az itt talált állatcsontokhoz kapcsolódik.

A magyar állami természetvédelem barlangkatasztere szerint mintegy 400 barlangimedve-csont került elő az üreg kitöltéséből. A hivatalos ismertető szerint ezek feltehetően vadászzsákmányként kerülhettek a barlangba.

A hely régészeti jelentőségét mutatja, hogy már a XX. század elején megkezdődött a kutatása. Hillebrand Jenő 1911-ben próbafeltárást, 1912-ben ásatást végzett itt, később Kadić Ottokár és Vértes László is kutatta a barlangot. 2016-ban újabb régészeti munkák folytak a lelőhelyen.

És van egy egészen friss fejlemény is.

2025-ben ismét régészek dolgoztak a Pes-kő-barlangnál

A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Adatbázisa szerint 2025. szeptember 1. és 19. között újabb tervásatás zajlott a Pes-kő-barlangban, Lengyel György régész vezetésével. Az adatbázis már egy 2026-os, a tervásatás eredményeiről szóló régészeti jelentést is nyilvántart.

Ez azért különösen érdekes, mert Pes-kő nem csupán egy száz évvel ezelőtt feltárt „régi” régészeti lelőhely: kutatása napjainkban is folytatódik.

Talán maga a barlang adta a hegy nevét

A Pes-kő neve is őrizhet egy nagyon régi történetet.

Az egri tanárképző főiskola egyik nyelvészeti tanulmánya a Peskő – Pestkő névalakot említi, és Kniezsa István nyomán a „pest” szó régi, barlang jelentésével hozza kapcsolatba. Eszerint a név lényegében „barlangos követ”, illetve barlanggal rendelkező sziklás hegyet jelölhetett.

Ez különösen szépen illik a tájhoz: a Pes-kő hatalmas sziklafala és a benne rejtőző barlang valóban elválaszthatatlan egymástól.

Nem minden sziklára szabad felmenni

Pes-kő esetében ezt különösen fontos hangsúlyozni.

A terület a Bükki Nemzeti Park fokozottan védett „Kövek” vonulatának része. Fokozottan védett területen a kijelölt turistautakról letérni nem szabad; a jelzett turistautakon ugyanakkor engedély nélkül lehet közlekedni.

A Pes-kő sziklái ráadásul érzékeny növény- és állatvilágnak adnak otthont. Korábbi természetvédelmi intézkedések során a nemzeti park külön is felhívta a figyelmet arra, hogy a Pes-kő szikláira nem szabad felmenni, illetve a kijelölt útvonalról letérni.

Ezért régi internetes túraleírásokat nem érdemes automatikusan követni: mindig a jelenlegi turistajelzések és természetvédelmi előírások az irányadók.

Mit érdemes még megnézni a környéken?

A Pes-kő környéke önmagában is egész napos bükki kirándulásra elegendő látnivalót kínál. A közeli Őr-kő 880 méteres sziklatetője a fennsík nyugati részének egyik nagyszerű panorámapontja; a Bükki Nemzeti Park szerint akár őskori füst- és tűzjelző őrhely is lehetett.

Keletebbre következik a Három-kő, majd a 949 méteres Tar-kő, ahonnan tiszta időben a Bükk déli hegyei mellett Eger irányába is messzire ellátni. A fennsíkon pedig egészen más világ vár: töbrök, hegyi rétek, idős bükkösök és karsztformák váltják egymást.

Különleges természeti érték a fennsík peremét követő idős erdők láncolata is. A Természetjáró összefoglalója szerint Bél-kőtől Bánya-hegyig 10–11 kilométer hosszan találhatók olyan állományok, amelyekben 140–200 éves fák is élnek; a 140 évnél idősebb erdők összterülete meghaladja a 300 hektárt.

Pes-kőnél a Bükk egészen más arcát mutatja

A Szalajka-völgy, Lillafüred vagy a fennsík nagy rétjei sokak számára ismerősek. Pes-kő azonban a Bükk vadabb oldalából mutat meg valamit.

Itt nincs szükség épített kilátóra. Maga a hegy a kilátó. Alatta több száz méternyi hegyoldal, körülötte öreg erdők, a mészkő mélyén pedig egy barlang, amelynek üledékei több tízezer év történetéből őriztek meg részleteket.

Talán éppen ezért olyan különleges ez a hely: Pes-kőnél egyszerre láthatjuk a Bükk geológiai múltját, az őskori ember nyomait és azt a ma is élő hegyvidéki világot, amelynek megóvása miatt itt a természet diktálja a szabályokat.