Mazsolák a vulkáni kőzetben – különleges földtani értékeket rejt a Damasa-szakadék

A Bükk-vidék egyik különleges földtani értéke az Upponyi-hegységben található Damasa-szakadék. A látványos sziklafalak és a hatalmas kőzettömbök között azonban olyan részletek is megfigyelhetők, amelyekről első pillantásra talán nem is gondolnánk, milyen régi történetet mesélnek. A vulkáni eredetű kőzetanyagban más összetételű, idősebb kőzetdarabok rejtőznek. A Bükk-vidék Geopark ezeket találóan „mazsolák a sütiben” hasonlattal mutatta be.

Idősebb kőzetdarabok a vulkáni anyagban

A Damasa-szakadék falait alkotó vulkáni törmelékes kőzetanyagban jól felismerhetők az eltérő összetételű, beágyazódott kőzetdarabok. Ezek nem véletlenszerűen kerültek a helyükre: a vulkáni működés során a feltörő magma korábban már kialakult kőzetek darabjait is magával ragadta.

A geológiában ezt a jelenséget a bennfoglalás törvényével magyarázzák. A szabály lényege, hogy egy kőzetben található idegen kőzetdaraboknak idősebbeknek kell lenniük annál a kőzetnél, amely magába zárta őket. Vagyis a befoglaló kőzet csak a benne található törmelék keletkezése után jöhetett létre.

A Damasa-szakadék esetében ez különösen érdekes, hiszen a vulkáni alapanyagban többféle földtörténeti időszakból származó kőzetdarab is előfordul.

Tizenhárommillió éves vulkáni örökség

Az Upponyi-hegység mai arculatának kialakulásában fontos szerepet játszott az a vulkáni tevékenység, amely körülbelül 13 millió évvel ezelőtt, a miocén kor szarmata korszakában zajlott.

A térségben andezites jellegű vulkanizmus indult meg. A működés során jelentős mennyiségű vulkáni törmelék került a felszínre. Létrejött a Dubicsányi Andezit Formáció, amelynek anyagában finom vulkáni por, különböző méretű kőzettörmelékek, andezittömbök és lávabreccsák egyaránt megtalálhatók.

A vulkáni működés nem egy korábban teljesen üres felszínen zajlott. A területet már idősebb tengeri és folyóvízi üledékek borították. A feltörő magma ezekkel a korábban kialakult kőzetekkel is kapcsolatba került, egyes darabjaikat pedig magába foglalta.

Milyen kőzetek a „mazsolák”?

A Bükk-vidék Geopark ismertetője szerint a vulkáni alapanyagba különböző eredetű kőzetdarabok kerültek.

Ezek között megtalálhatók:

Paleozoos, vagyis óidei agyagpalák.
Oligocén kori üledékes kőzetek.
Miocén kori aleurolitok és homokkövek.

A Geopark által bemutatott felvételen az utóbbi üledékes kőzetdarabok figyelhetők meg az andezites vulkáni alapanyagban.

A jelenség azért különösen izgalmas, mert egyetlen kőzetdarabban több földtörténeti időszak emlékei találkozhatnak. A befoglaló vulkáni anyag és a benne található idősebb kőzetzárványok együtt őrzik a térség változatos geológiai múltját.

Hogyan alakult ki a Damasa-szakadék?

A különleges kőzetanyag mellett maga a szakadék kialakulása is figyelemre méltó. A terület történetében a vulkáni működés mellett a víz és a földmozgások is fontos szerepet játszottak.

A Csom-patak által kialakított Egres-völgy fokozatos bevágódása során a víz alámosta a vulkáni kőzettömegek alatt található laza, homokos és kavicsos üledékeket. Az agyagos rétegek különösen hajlamosak a csúszásra, főként akkor, amikor vízzel telítődnek.

A nehéz vulkáni kőzettömegek az alattuk lévő üledékek megcsúszása következtében hatalmas blokkokban mozdultak el. A szakirodalom szerint a 18–19. századi földrengések is közrejátszhattak a leszakadásokban. A helyi feljegyzések az 1834-es földrengést is említik.

A lecsúszott kőzettömbök között zegzugos hasadékok és álbarlangok alakultak ki. Ezek a járatok nem a hagyományos karsztos barlangképződés eredményei, hanem a hatalmas kőzettömegek elmozdulásával jöttek létre.

A Damasa-szakadék tehát nem egyszerűen egy patak által kivájt szurdok: kialakulásában a földtani rétegződés, a víz okozta alámosás és a tömegmozgások együttesen játszottak szerepet.

Védett természeti érték az Upponyi-hegységben

A Damasa-szakadék Bánhorváti közelében, az Upponyi-hegység északkeleti részén található, a Lázbérci Tájvédelmi Körzet területén. Megközelítése Bánhorváti felől turistaúton, Sajóvelezd irányából pedig tanösvényen lehetséges.

A terület fokozottan védett természeti érték, ezért kiránduláskor különösen fontos a kijelölt útvonalak betartása és a kőzetek, valamint a természeti környezet megóvása.

A szakadék és környéke nemcsak a túrázóknak kínál különleges élményt. A földtörténet iránt érdeklődők számára valóságos szabadtéri bemutatóhely, ahol a kőzetek vizsgálatával évmilliók eseményei elevenednek meg.

A „mazsolák a sütiben” hasonlat mögött tehát komoly földtani történet húzódik meg: a különböző korú kőzetdarabok egyetlen vulkáni összletben őrzik annak emlékét, hogyan találkozott a térség korábbi üledékes világa a miocén kori vulkáni működéssel.