Mátraderecske különleges kincse: évente mintegy 30 ezer kezelés a mátrai mofettában

Mátraderecske neve sokaknak a Mátra csendes, palóc települését jelenti, pedig a falu alatt olyan természeti jelenség rejtőzik, amely országos jelentőségű gyógyászati értékké vált. A föld mélyéből feltörő szén-dioxidra épülő mofettában évente mintegy 30 ezer kezelést végeznek, 2026-ban pedig már 5–7 százalékos növekedést tapasztalnak. A különleges szárazfürdő története ráadásul jóval érdekesebb annál, mint amit első pillantásra gondolnánk.

Mátraderecske a Mátra északi oldalán, Parádfürdő és Recsk közelében fekszik. A település ma már szorosan összeforrt a mofetta nevével, holott néhány évtizeddel ezelőtt a földből szivárgó gáz még nem gyógyászati lehetőséget, hanem komoly aggodalmat jelentett az itt élők számára.

Amiből egykor veszély lett, abból később gyógyászati érték született

A szén-dioxid jelenléte nem 1992-ben kezdődött Mátraderecskén. Az ásott kutak szén-dioxidos jellegéről már az 1930-as években tudtak, és a helyiek korábban is tapasztalták a gáz jelenlétét pincékben, kutakban, mélyebben fekvő helyiségekben.

Az igazi fordulat 1992-ben következett be, amikor a gázszivárgás intenzívebbé vált. A jelenség miatt földtani, kémiai, fizikai, radiológiai és gyógyászati vizsgálatok kezdődtek. Ezek során nemcsak a veszélyforrást igyekeztek feltérképezni, hanem azt is vizsgálták, miként lehetne ellenőrzött körülmények között gyógyászati célra hasznosítani a természetes gázfeltörést.

A történet egyik különös epizódja, hogy az 1990-es években Teller Ede világhírű magyar–amerikai atomfizikus is ellátogatott Mátraderecskére. A korabeli beszámolók szerint a településen a gázszivárgásról és annak természetéről is beszélt.

A kutatások végül igazolták, hogy Mátraderecske alatt különleges természeti kincs található. A természetesen feltörő gázt 1999-ben gyógygázzá minősítették, majd 2001 és 2003 között felépült a ma ismert gyógyászati létesítmény. A központ 2006-ban kapta meg a gyógygázfürdő minősítést.

De mi az a mofetta?

A mofetta vulkáni utóműködéshez kapcsolódó, alacsony hőmérsékletű gázfeltörés, amelynek meghatározó összetevője a szén-dioxid.

Mátraderecskén tehát nem hagyományos értelemben vett fürdőről van szó. Nincs olyan meleg gyógyvízzel megtöltött medence, amelybe a betegek beleülnek. Innen ered a szárazfürdő elnevezés is.

A kezelés során a páciens egy speciálisan kialakított medencében tartózkodik, amelyben a szén-dioxid a test alsó részét veszi körül. Mivel a szén-dioxid belélegezve veszélyes lehet, a kezelés ellenőrzött körülmények között, megfelelő biztonsági előírások mellett történik.

Ez különösen fontos: ami ellenőrizetlenül egy pincében vagy más mély fekvésű helyiségben veszélyforrás lehet, az a gyógygázfürdőben szabályozott módon alkalmazott természetes gyógytényező.

A keringési problémák kerülnek a középpontba

A Termál Online 2026. szeptember 24-én megjelent összeállításában Molnár László, a mátraderecskei intézmény ügyvezető igazgatója arról beszélt, hogy a szén-dioxidos szárazfürdőt elsősorban a perifériás és a mikrokeringésre gyakorolt hatása miatt alkalmazzák.

Az intézmény tapasztalatai szerint többek között az alsó végtagok keringési problémáinál, érszűkületnél, cukorbetegséghez társuló keringési zavaroknál és Raynaud-szindrómánál alkalmazzák. A szén-dioxid hatására kitágulhatnak az erek, ezáltal javulhat a szövetek vérellátása és oxigénellátása.

Fontos azonban, hogy a mofetta gyógykezelés, nem egyszerű wellness-szolgáltatás, és nem mindenki számára alkalmazható. A kúraszerű kezelés megkezdését egészségügyi vizsgálat előzi meg, és több olyan állapot létezik, amely mellett a szén-dioxid-kezelés ellenjavallt. Ezért annak alkalmazhatóságáról minden esetben egészségügyi szakembernek kell döntenie.

Évente 30 ezer kezelés – de ennél jóval többre lenne lehetőség

A most közölt adatokból az is kiderül, milyen jelentős betegforgalmat bonyolít le a mátraderecskei intézmény.

Évente nagyságrendileg 30 ezer mofettakezelést végeznek. A Covid-időszak után viszonylag gyorsan visszatért ez a kezelésszám, 2026-ban pedig az intézmény már 5–7 százalék körüli növekedést érzékel.

És még messze nincs kihasználva minden lehetőség.

A jelenlegi, főként délelőtti működés mellett teljes kihasználtsággal körülbelül évi 50 ezer kezelésre lenne kapacitás. Az ügyvezető szerint a délutáni nyitvatartás bevezetésével a jelenlegi kezelésszám akár közel meg is duplázható lenne.

Ez jól mutatja, hogy a Mátra északi oldalának egyik legkülönlegesebb egészségturisztikai értéke még komoly tartalékokkal rendelkezik.

Mennyibe kerül 2026-ban?

A Mátraderecskei Széndioxid Gyógygázfürdő 2026. június 1-jétől érvényes árlistája szerint egy kezelés teljes ára 3000 forint, TB-támogatással 2000 forint, közgyógyellátás esetén pedig 1800 forint.

Az intézmény által általában javasolt 15 alkalmas kúra TB-támogatással így 30 ezer forint beteg által fizetendő költséget jelent. A támogatott kúrához szakorvosi vény, valamint 30 napnál nem régebbi teljes laborvizsgálat és EKG szükséges. A dokumentumok, a kórelőzmény és a szedett gyógyszerek alapján az intézmény orvosa dönti el, hogy megkezdhető-e a kezelés.

Aki először csak megismerkedne a mofettával, próbakezelést is igénybe vehet. Ennek 2026-os ára 3500 forint, és ehhez nem kérnek előzetes laborvizsgálatot vagy EKG-t. Érkezéskor azonban vérnyomást mérnek, és rövid egészségügyi konzultáció előzi meg a kezelést.

Érdekesség: Mátraderecske gyógyhely lett

A mofetta jelentősége túlmutat magán az intézményen. Mátraderecske 2017-ben gyógyhely minősítést kapott, mégpedig éppen a természetes szén-dioxid-gázra épülő gyógyászati adottságainak köszönhetően.

Ez azért is különleges, mert a magyar gyógyhelyek jelentős részének alapját valamilyen gyógyvíz adja, Mátraderecskén azonban a természetes gyógytényező középpontjában a földből feltörő gáz áll.

A település története így különös fordulatot vett. Ami az 1990-es évek elején még félelmet keltett, és komoly vizsgálatokat tett szükségessé, abból néhány évtized alatt Mátraderecske egyik legfontosabb értéke lett.

Nemcsak a mofettáért érdemes megismerni Mátraderecskét

A Mátra északi oldalán fekvő település önmagában is érdekes úti cél. A környék erdős hegyei mellett Mátraderecske őrzi a palóc építészet és hagyományok emlékeit is. A Népművészeti Házban a helyi kézműves hagyományokkal lehet megismerkedni, a település környékén pedig túrázásra is számos lehetőség kínálkozik.

Recsk és Mátraderecske között, a Baláta-bércen található a Kanázsvár maradványa is, amelynek négyzetes kőtornya ma is felismerhető. A falu római katolikus templomát 1804-ben szentelték fel a Fájdalmas Szűz tiszteletére.

Mátraderecske tehát jóval több egy apró mátrai településnél. Egyszerre palóc falu, kirándulóhely és olyan gyógyhely, ahol a Mátra vulkáni múltjának egyik különleges örökségét ma már ellenőrzött gyógyászati kezelésként hasznosítják.

A történet talán éppen ettől igazán érdekes: a föld mélyéből feltörő gáz, amely egykor aggodalmat okozott a faluban, mára évente tízezrek kezelését szolgálja.