Ma 100 éve: így nézett ki Magyarország – és Eger – 1926 augusztusában

Igazi időutazásra hív a Nemzeti Filmintézet Filmarchívumának „Ma 100 éve” sorozata. A 2026 augusztusában közzétett összeállítás száz évvel repít vissza bennünket az időben: az 1926 augusztusában forgatott filmhíradók segítségével láthatjuk Magyarország városait, hétköznapjait, ünnepségeit és sporteseményeit. A történelmi felvételek között Eger is feltűnik.

A Nemzeti Filmintézet különleges vállalkozása egészen más módon mutatja meg a történelmet, mint egy fényképalbum vagy egy régi újság. A „Ma 100 éve” sorozatban pontosan egy évszázaddal korábban készült filmhíradó-felvételeket dolgoznak fel, kutatnak és helyeznek történelmi összefüggésbe.

A Filmarchívum tájékoztatása szerint a fennmaradt híradóeseményeket száz év elteltével, havi bontásban teszik közzé. A korabeli sajtó segítségével igyekeznek meghatározni a felvételek készítésének körülményeit, pontos helyszíneit és időpontjait, valamint feltárni a képsorok mögött rejlő történeteket.

Mozgóképen kel életre 1926 augusztusa

Az 1926-os nyár utolsó hónapja különösen gazdag anyagot hagyott az utókorra. A fennmaradt filmhíradók Budapest mellett számos vidéki településre is elkalauzolnak.

Láthatunk korabeli felvételeket többek között Esztergomról, Gödöllőről, Miskolcról, Egerről, Veszprémről, Balatonalmádiról, Tihanyról és Mohácsról.

A kamerák nem pusztán a nagy politikai és történelmi eseményeket örökítették meg. Ugyanilyen érdekesek azok a jelenetek, amelyeken az utcák, épületek, járókelők, sportolók vagy egyszerűen a száz évvel ezelőtti hétköznapok jelennek meg.

Éppen ettől különlegesek ezek a filmek: miközben az operatőr egy eseményre koncentrált, akaratlanul is megőrizte az utókor számára az akkori Magyarország egy-egy pillanatát.

Különleges egri kincs: Eger is szerepel a százéves filmfelvételeken

A Heves vármegyeiek számára az összeállítás egyik legizgalmasabb része, hogy az 1926 augusztusában készült anyagban egri életképek is helyet kaptak.

Ez ma már valódi mozgóképes helytörténeti dokumentum.

A százéves felvételeken nem egy utólag rekonstruált történelmi Eger jelenik meg, hanem az a város, amelyben 1926-ban valóban éltek, dolgoztak és közlekedtek az emberek. A mozgókép olyan részleteket is megőrizhetett, amelyeket egy-egy korabeli fényképen nehezebb észrevenni: az emberek mozgását, öltözködését, az utcák forgalmát és magának a városnak a ritmusát.

Az egri vonatkozás azért is figyelemre méltó, mert a helyi sajtó ugyancsak részletesen dokumentálta a korszak mindennapjait. Az Egri Népújság 1926. augusztus 12-i száma például a város és környéke eseményeiről, kulturális életéről és az Egri Polgári Dalkör vidéki hangversenyeiről is beszámolt.

A filmhíradó és a korabeli újságok együtt különösen izgalmas képet adnak arról, milyen lehetett az élet Egerben pontosan száz évvel ezelőtt.

Állatkert, népművészet és sport – ilyen volt az ország

Az augusztusi híradók egyik fontos témája a budapesti Állatkert fennállásának 60. évfordulója volt. A Magyar Híradó 129. számában emellett az Angolparkban rendezett Poliklinikanap, a gödöllői népművészeti és kulturális kiállítás, valamint olasz atléták budapesti látogatása is szerepelt.

A híradók tehát már száz évvel ezelőtt is meglehetősen változatos témákkal dolgoztak: egymást követték bennük a közéleti események, ünnepségek, sporthírek, balesetek és könnyedebb életképek.

Esztergomban például a Katolikus Legényegylet új székházának felavatását filmezték le, de a kamera megmutatta az Esztergomi Bazilikát, Szent László szobrát, a régi várfal maradványait és a hercegprímási palotát is.

Tragédia Csepelen

A korabeli filmhíradó azonban a tragédiákat is dokumentálta.

A Magyar Híradó 130. száma a csepeli lőszerrobbanás pusztítását mutatta be. A film készítői egy budafoki magaslatról, valamint egy csepeli gyárkémény tetejéről is készítettek felvételeket a robbanás következményeiről.

Ugyanebben a híradóban már egészen más világ tárult a nézők elé: a veszprémi sportversenyen kerékpárversenyt, birkózást, diszkoszvetést, távolugrást, céllövészetet és úszóversenyt is megörökítettek.

A mohácsi csata négyszázadik évfordulója

1926 augusztusának egyik legfontosabb történelmi megemlékezése Mohácshoz kapcsolódott.

Augusztus 29-én éppen négyszáz éve volt annak, hogy 1526-ban lezajlott a magyar történelem egyik legsúlyosabb következményekkel járó ütközete, a mohácsi csata.

A filmhíradó kamerái megörökítették a történelmi várost, a Törökdombot, a csatateret, a csatakápolnát és a Csele-patak környékét, valamint a nagyszabású megemlékezés résztvevőit.

A korabeli felvételeken az ország vezetői és számos közéleti személyiség is megjelenik. A megemlékezésen beszédek hangzottak el és koszorúkat helyeztek el az elesettek emlékére.

Miért különlegesek ezek a százéves filmek?

A régi mozgóképek egyik legnagyobb értéke sokszor nem is az, amit tudatosan filmeztek.

A háttérben feltűnik egy régen átépített ház. Elhalad valaki az utcán. Megjelenik egy jármű, egy kirakat vagy egy cégtábla. Láthatóvá válik, hogyan öltözködtek az emberek, milyen volt egy városi tér forgalma, hogyan viselkedett a közönség egy ünnepségen.

A Filmarchívum éppen ezért azonosított helyszíneket is bemutat „akkor és most” formában. A reshoot felvételek segítségével összevethető, miként változtak meg száz év alatt azok a helyek, ahol annak idején a filmhíradósok felállították kameráikat. A Filmarchívum külön térképen is gyűjti az azonosított forgatási helyszíneket.

Eger száz év távlatából

Az egri felvételeknek különös hangulata van.

Az 1926-os kamera előtt még nem történelmi díszlet volt a régi Eger: az volt maga a jelen.

Az utcákon járó emberek számára természetes környezetet jelentettek azok az épületek és városképi részletek, amelyekre mi száz évvel később már helytörténeti örökségként tekintünk.

Ezért különösen értékes minden olyan mozgóképkocka, amely fennmaradt a városról. Egy százéves film néhány másodperce olykor többet mesél a hétköznapi életről, mint egy hosszú leírás.

És talán éppen ez a „Ma 100 éve” sorozat legnagyobb ereje: nem egyszerűen elmeséli a múltat, hanem néhány percre megengedi, hogy belenézzünk.