A Mátra egyik legkülönlegesebb temploma nem egy település központjában, hanem három hegyi falu között, egy magaslati réten áll. A Szent István király tiszteletére emelt kis kőtemplom Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló közös öröksége. A Sztepán-réten található épület nemcsak vallási emlék, hanem kedvelt kirándulóhely, amelyhez különös történet, egri alkotók munkája és egy költő emléke is kapcsolódik.

Egy templom, amely három faluhoz tartozik

A Felső-Mátra festői környezetében, a Kút-hegy oldalában, mintegy 825 méteres magasságban áll a Három falu templomaként ismert Szent István király-templom. A Mátraszentistváni Síparkkal szemközti réten emelkedő épület az Országos Kéktúra útvonala mellett található.

A környező települések története szorosan összekapcsolódik. Mátraszentimre, Mátraszentistván és Mátraszentlászló a Felső-Mátra hegyi településvilágának részei, ahol a lakosság életében egykor az erdőgazdálkodás, a faszénkészítés és a fából készült használati tárgyak előállítása is fontos szerepet játszott.

A három település között felépített templom különleges elhelyezkedése már önmagában is figyelemre méltó. Nem a hagyományos falusi templomok mintáját követi, amelyek többnyire a települések központjában állnak. Itt a hegyoldalban, a lakott területektől távolabb kapott helyet a közös szakrális épület.

Egy különös történet az egri érsekről

A templom helyének kiválasztásához érdekes helyi történet kapcsolódik.

A hagyomány szerint az egri érsekség egy közös templom építését határozta el a három mátrai település számára. A tervvel azonban nem mindenki értett egyet: mindhárom falu azt szerette volna, hogy a templom a saját területén épüljön fel.

A viták állítólag olyan sokáig elhúzódtak, hogy végül az egri érseknek kellett döntést hoznia. A történet szerint olyan helyszínt jelölt ki, amely mindhárom településtől egyenlő távolságra található.

Így került a templom a Sztepán-rétre.

A történet szép példája annak, hogyan őrizheti meg a helyi emlékezet egy épület keletkezésének magyarázatát. Fontos azonban megjegyezni, hogy az érseki döntésről szóló elbeszélés történeti dokumentumokkal egyelőre nem igazolt. A templom helyének kiválasztásáról többféle elképzelés ismert, a népszerű történetet ezért helyi hagyományként érdemes kezelni.

Egri építész tervezte a hegyi templomot

A templom történetének egyik legfontosabb egri vonatkozása az épület tervezőjének személye.

A Szent István király-templomot Hevesy Sándor egri építészmérnök tervei alapján emelték, és 1942-ben szentelték fel.

A terméskőből készült épület megjelenése szokatlanul egyszerű, mégis karakteres. Meredek tetőszerkezete, határozott háromszögű homlokzata és zárt kőfalai a környező hegyvidéki tájhoz illeszkednek.

A templom építészeti kialakításában a természetes építőanyag és a visszafogott formavilág dominál. Nem monumentális méreteivel, hanem arányaival és elhelyezkedésével válik különlegessé.

A hegyoldalból kiemelkedő épület messziről is felismerhető. A terméskő falak és a magas tető szinte erődszerű megjelenést kölcsönöznek neki.

A templom a Felső-Mátra legrégebbi templomépületeként ismert, és az elmúlt évtizedek során a környék egyik jellegzetes építészeti emlékévé vált.

Az oltárképet is egri művész készítette

Az épülethez egy másik egri alkotó neve is kapcsolódik.

A templom főoltárképét Kátai Mihály egri festőművész készítette. Az alkotás Szent István királyt, Magyarország első királyát és a templom védőszentjét ábrázolja.

Szent István tisztelete különösen fontos helyet foglal el a magyar egyházi hagyományban. Az államalapító király alakja a keresztény magyar államiság megszületésének jelképe.

A templom titulusa ezért történelmi és vallási jelentőséggel is bír.

A Hevesy Sándor által tervezett épület és Kátai Mihály oltárképe két egri alkotó munkáját kapcsolja össze a Mátra egyik legismertebb vallási emlékhelyén.

Sík Sándor versben örökítette meg

A Három falu temploma az irodalomban is nyomot hagyott.

Sík Sándor költő, piarista szerzetes és irodalomtörténész versben idézte meg a hegytetőn álló épületet.

A költeményben a templom szinte várként jelenik meg, amely a környező három falu fölé magasodik. A költő a hegyvidéki emberek életét is felidézi, amikor a fakanálfaragók és a szénégetők népéről ír.

A vers különlegessége, hogy nemcsak az épület látványát, hanem a hegyi falvak egykori világát is megörökíti.

A terméskő templom, a környező erdők és a hegyek között meghúzódó települések együtt alkotják azt a tájat, amely Sík Sándort is megihlette.

A Mátra egyik kedvelt kirándulóhelye

A templom ma már nemcsak a környék vallási életének része, hanem népszerű turisztikai célpont is.

Az Országos Kéktúra közelében fekvő épületet sok természetjáró keresi fel. A Sztepán-rét nyitott térsége különösen látványos környezetet biztosít a templomnak.

Tavasszal és nyáron a rét zöldje, ősszel a környező erdők színváltozása, télen pedig a havas hegyvidéki táj ad különleges hangulatot a helyszínnek.

A közeli Mátraszentistváni Sípark miatt a téli sportok kedvelői számára is ismerős látvány a kis templom.

Az épület külső környezete egész évben felkereshető. A belső tér megtekintésére elsősorban a szertartások idején nyílik lehetőség.

A templom közelében vezető turistautak lehetőséget kínálnak arra, hogy a látogatók a három mátrai település környezetét is felfedezzék.

Hogyan közelíthető meg?

A templom megközelítése viszonylag egyszerű.

Tömegközlekedéssel a Mátraszentimre, Sztepánrét nevű autóbusz-megálló jelenti az egyik legközelebbi kiindulópontot. Innen mintegy 500 méteres gyaloglással érhető el az épület, a kék háromszög turistajelzést követve.

Autóval a Mátraszentistváni Sípark irányából lehet megközelíteni a helyszínt. A közelben parkolási lehetőség is található.

A kirándulást érdemes összekötni Mátraszentistván, Mátraszentlászló vagy Mátraszentimre felkeresésével. A térség a hegyvidéki települések hangulata, a turistautak és a környező erdők miatt is érdekes úti cél.

Szent István napján tartják a templom búcsúját

A templom búcsúját hagyományosan augusztus 20-án, Szent István király ünnepén tartják.

Ez az alkalom különösen fontos a három település vallási hagyományában, hiszen a közös templom védőszentjére emlékeznek.

A természetjáró oldal aktuálisan vasárnap délelőtt 10 órára jelzi a szentmisék időpontját. A korábbi tájékoztatás ettől eltérő időpontot tartalmazott, ezért indulás előtt érdemes ellenőrizni a miserendet.

Több mint nyolc évtizede őrzi a három falu közös emlékét

A Három falu temploma ma már több mint nyolc évtizedes múltra tekint vissza.

Történetében egyszerre jelenik meg a Felső-Mátra településeinek múltja, az egri egyházi kapcsolatok, két egri alkotó munkássága és a magyar irodalom egyik különleges tájleírása.

A Sztepán-réten álló épület arra is emlékeztet, hogy egy templom története nem feltétlenül egyetlen településhez kötődik. Három falu közös vallási emlékeként épült, és az idők során a Mátra egyik jól felismerhető jelképévé vált.

Aki a környéken kirándul, annak érdemes felkeresnie ezt a különleges helyet, ahol a hegyvidéki táj, az építészet és a helyi történelem találkozik.

Források

Három falu temploma (Szent István király templom) a Mátrában – Minden, ami Eger

Három falu temploma – Magyar Természetjáró Szövetség, Természetjáró

Borítókép: A Három falu temploma a Mátrában. Fotó: Guba Anikó / Facebook.