Eger Széchenyi utcájának egyik legérdekesebb, mára eltűnt vendéglátóhelye volt az Elek cukrászda és kávézó. A 20. század elején a híres egri Kaszinó épületének földszintjén működött, ott, ahol később az Ifjúsági Ház, majd a Kepes Intézet kapott helyet. Egy fennmaradt képeslapnak köszönhetően nemcsak az egykori cukrászda nevét és helyét ismerjük, hanem belső berendezéséről is képet kaphatunk. Az üzlet történetének egyik érdekes dokumentuma pedig az Egri Népújság 1924-es álláshirdetése.
A Széchenyi utca 16. szám alatt működött
Az Elek cukrászda a mai Széchenyi István utca 16. szám alatti épület földszintjén fogadta vendégeit. A házat az egriek több nemzedéke más-más néven ismerhette: Spetz-ház, Kaszinó, Szakszervezeti Székház, Ifjúsági Ház, Művészetek Háza, majd Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ.
A cukrászda történetét különösen érdekessé teszi, hogy nem egy eredetileg vendéglátásra épített, egyszerű üzlethelyiségben működött. Az épület már jóval korábban fontos szerepet játszott Eger társasági és kulturális életében.
A fennmaradt fekete-fehér képeslapon a cukrászda elegáns belső tere látható. Márványhatású asztallapok, hajlított fa székek, díszített falak, növények és nagy ablakok jellemzik a helyiséget. Az egyik asztalnál egy újságot olvasó férfi ül.
A berendezés alapján a hely nem csupán sütemények elvitelére szolgált. Asztalai mellett hosszabb időt is eltölthettek a vendégek.
Egy ritka újsághirdetés 1924-ből
Az Elek cukrászda működésének egyik érdekes írásos nyoma az Egri Népújság 1924-es évfolyamához kapcsolódik.
Egy 2018-ban megjelent egri helytörténeti összeállítás szerint az újságban olyan álláshirdetés jelent meg, amelyben az Elek cukrászda egy „csinos, intelligens leány” jelentkezését várta.
A hirdetés szövegezése a korszak munkaerő-felvételi szokásait is tükrözi. A vendéglátásban dolgozó nőktől nemcsak megfelelő munkavégzést, hanem az üzlet által elvárt megjelenést és viselkedést is megkövetelhették.
A helytörténeti feldolgozás szerint a hirdetés közel fél éven át szerepelt a lapban.
Ez különösen érdekes adat, mert azt mutatja, hogy az Elek cukrászda neve az 1920-as években a helyi sajtóban is megjelent.
Az eredeti újsághirdetés pontos lapszámát és oldalszámát azonban még szükséges azonosítani. Így az álláshirdetés ténye egy korábbi kutatás alapján ismert, nem pedig közvetlenül ellenőrzött eredeti újságoldalból.
A cukrászda helyén már száz évvel korábban is kávéház volt
A Széchenyi utca 16. szám alatti ház vendéglátóipari története jóval az Elek cukrászda megjelenése előtt elkezdődött.
A telken 1690-ben már Somogyi Mihály hajdúkapitány háza állt. Az ingatlan később többször gazdát cserélt, majd 1802-ben Spetz József gyógyszerész vásárolta meg.
Spetz vállalkozó szellemű ember volt. Az épületben működtette a Magyar Királyhoz címzett gyógyszertárát, a telek hátsó részében pedig cukorkagyártó üzemet létesített.
Ez a részlet különösen érdekes az Elek cukrászda történetének szempontjából.
Ugyanazon a telken, ahol a 20. század elején cukrászda működött, már a 19. század elején is foglalkoztak édességkészítéssel.
A két vállalkozás közötti közvetlen üzleti folytonosság nem bizonyított, de a helyszín vendéglátóipari múltja kétségtelenül régebbi az Elek cukrászdánál.
Spetz 1812 és 1814 között jelentősen átalakíttatta az épületet. A terveket Povolni Ferenc készítette. A földszinten kávéházat, az emeleten tánctermet alakítottak ki.
Vagyis Eger egyik legismertebb főutcai épületében már a reformkor előtt kialakult az a vendéglátó és társasági funkció, amely később az Elek cukrászda működésében is folytatódott.
Déryné is megfordult az épületben
A Spetz-ház nemcsak a kávéházi élet, hanem az egri színjátszás történetének is fontos helyszíne volt.
Az épület emeleti nagytermében színházi előadásokat tartottak. A ház történetének egyik legismertebb szereplője Déryné Széppataki Róza, aki 1823-ban az épületben lakott, közvetlenül a színpaddal rendelkező nagyterem mellett.
Ez évtizedekkel megelőzte az Elek cukrászda működését.
Az épületben tehát a 19. század során színház, táncterem, kávéház és később társasági egyesület is helyet kapott.
A nagy egri tűzvész és a FATI PARTUS felirat
A Spetz-ház történetének egyik legfontosabb eseménye az 1827. augusztus 26-i nagy egri tűzvész volt.
A pusztítás az épületet is súlyosan érintette. Spetz József azonban újjáépíttette a házat, amely ekkor újabb emelettel bővült.
Az épület homlokzatán egykor a FATI PARTUS latin felirat volt olvasható, amelynek jelentése: a végzet szülötte.
A feliratot általában a ház tűzvész utáni újjászületésével hozzák kapcsolatba.
Ez a történet azért kapcsolódik az Elek cukrászdához, mert az üzlet már abban az épületben működött, amelyet a 19. századi átépítések és a tűzvész utáni helyreállítás alakított ki.
A Kaszinó, amelynek földszintjén a cukrászda működött
Az Egri Kaszinó 1833-ban alakult meg, és hosszú időn keresztül a város társasági életének egyik jelentős intézménye volt.
Az egyesület kezdetben bérelte az épület helyiségeit, majd 1878-ban megvásárolta az ingatlant.
A Kaszinó történetéből több kevésbé ismert részlet is fennmaradt.
Az 1878. június 28-i rendkívüli közgyűlésen az egyesület 32 ezer forintos vételárról és 16 éves részletfizetésről határozott.
1883-ban parkettáztatták a nagytermet, 1886-ban pedig a mai Dr. Sándor Imre utca irányába új ajtót nyitottak, részben tűzbiztonsági megfontolásból.
Az 1890-es években a második emeletet szállodává alakították.
1904-ben az épület teljes felújításon esett át.
Ezek a változtatások már ahhoz a korszakhoz vezettek, amelyből az Elek cukrászda képeslapja is származik.
A Kaszinóhoz egy különös történet is kapcsolódik. A 19. század közepén a környező utcák burkolata még olyan rossz állapotban volt, hogy egy visszaemlékezés szerint a bálokra érkező hölgyeket olykor dézsában vitték át a sáros útszakaszokon.
A történetet a Minden, ami Eger korábbi, Dr. Sándor Imre utcáról szóló helytörténeti összeállítása is megőrizte.
Az Elek cukrászda képeslapja
A cukrászda belső terét ábrázoló képeslap a Hungaricana Vendéglátóipari Képeslapok gyűjteményében található meg.
A fénykép a 20. század eleji egri vendéglátás egyik értékes képi dokumentuma.
A helyiségben több sorban állnak a jellegzetes hajlított fa székek. A falakat díszítőelemek és növények teszik változatossá, a nagyméretű ablakokon pedig természetes fény érkezik.
A berendezés a korszak polgári kávéházainak világát idézi.
A képen látható újságolvasó vendég arra is emlékeztet, hogy a kávéházakban az újságoknak fontos szerepük volt. Az ilyen helyek alkalmat kínáltak az olvasásra, beszélgetésre és találkozásokra.
A képeslap önmagában azonban nem árulja el, hogy az Elek cukrászdában pontosan milyen süteményeket kínáltak, mennyibe került egy kávé, vagy kik voltak a törzsvendégek.
Ezek megállapításához további korabeli hirdetésekre, árjegyzékekre vagy visszaemlékezésekre lenne szükség.
Ki volt Elek, és meddig működött a cukrászda?
Az üzlet nevéből arra lehet következtetni, hogy az Elek név a tulajdonoshoz vagy az üzemeltetőhöz kapcsolódhatott.
A rendelkezésre álló, ellenőrizhető forrásokból azonban egyelőre nem sikerült megállapítani a cukrászda alapítójának teljes nevét, az üzlet megnyitásának pontos évét és megszűnésének időpontját.
Az 1924-es sajtóhirdetésre vonatkozó adat mindenesetre bizonyítékul szolgál arra, hogy a cukrászda történetét nemcsak a fennmaradt képeslap alapján lehet kutatni.
A további eredményekhez az Egri Népújság korabeli számai, az egri iparlajstromok, címtárak és kereskedelmi nyilvántartások szolgálhatnak adatokkal.
Különösen érdekes lenne megtalálni az üzlet nyitási hirdetését vagy egy olyan korabeli névjegyzéket, amely az Elek cukrászda tulajdonosát is megnevezi.
A cukrászdától az Ifjúsági Házig
A második világháború után az épület történetében új korszak kezdődött.
A korábbi Kaszinó épülete szakszervezeti székházként működött, majd kulturális intézmények kaptak benne helyet.
Az egriek közül sokan elsősorban Ifjúsági Házként emlékezhetnek rá.
Később a Művészetek Háza, majd a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ működött az épületben.
A Minden, ami Eger 2026 szeptemberében megjelent Széchenyi utcai összeállítása már arról is beszámolt, hogy az önkormányzat 2025-ben értékesítésre hirdette meg a műemléki ingatlant.
Az Elek cukrászda tehát egy olyan épület múltjához tartozik, amelynek rendeltetése több mint két évszázad alatt számos alkalommal megváltozott.
Egy régi egri cukrászda, amelynek története még kutatásra vár
Az Elek cukrászda ma már nem működik, de a róla fennmaradt képeslap és az 1924-es sajtóhirdetésre vonatkozó adat megőrizte emlékét.
Története azért is figyelemre méltó, mert ugyanazon a helyen a 19. század elején Spetz József már cukorkagyártással és kávéházi vendéglátással foglalkozott.
Az egykori Kaszinó épületében egymást követték a különböző korszakok, intézmények és vállalkozások.
Az Elek cukrászda ezek közül egy olyan fejezet, amelyről ma még viszonylag kevés pontos adat áll rendelkezésre.
A Széchenyi utcai épület története ugyanakkor arra is példa, hogy Eger régi vendéglátóhelyeinek múltja nem kizárólag a közismert cukrászdák és kávéházak történetéből áll.
Az Elek cukrászda egyike azoknak az eltűnt egri üzleteknek, amelyekről egy-egy fennmaradt képeslap, újsághirdetés vagy levéltári dokumentum segítségével ma is újabb részletek kerülhetnek elő.
Források
Minden, ami Eger – Dr. Sándor Imre utca, a Kaszinó épületének részletes története
Minden, ami Eger – Egri útravaló 2026: séta a Széchenyi utcán
Hungaricana – Elek cukrászda-kávézó, eredeti képeslaprekord
Egrinapok – 3 hely, ahová szívesen betérnénk a régi Egerben (2018)
Bródy Sándor Könyvtár helyismereti gyűjteménye – Üdvözlet Egerből, a Kaszinó épületének története
Eger Magazin – Eger egykor és most, 2014. november
Borítókép: Az Elek cukrászda és kávézó belső tere Egerben, a Széchenyi utcában, a 20. század elején. Archív képeslap, Hungaricana – Vendéglátóipari Képeslapok, 1486871. rekord. A képeslap készítője és pontos keltezése nem igazolt.

Legutóbbi hozzászólások