Kevés egri műemlék fogadja olyan elegánsan a látogatókat, mint az Érsekkert Klapka György utcai díszkapuja. A legtöbben nap mint nap elsétálnak mellette, mégis kevesen tudják, hogy ez a kovácsoltvas remekmű a magyar barokk vasművesség egyik legszebb fennmaradt alkotása, amely immár több mint 230 éve díszíti Eger egyik legkedveltebb parkját.
A kapu nem csupán bejárat, hanem egy olyan történelmi emlék, amely összeköti a város barokk aranykorát a mai Egerrel.
A püspökök egykori magánkertje
Az Érsekkert története a középkorig nyúlik vissza. A terület eredetileg vadaskertként szolgált, ahol a püspökök vadásztak és pihentek. A XVIII. században Barkóczy Ferenc, majd Eszterházy Károly püspökök idején kezdődött meg a park igazi átalakulása díszkertté.
Eszterházy Károly nagyszabású fejlesztései során a kertet kőfallal vették körül, és reprezentatív bejáratok készültek, amelyek méltó módon jelezték az érseki birtok rangját. A park csak 1919-ben, Szmrecsányi Lajos érsek döntése után nyílt meg a nagyközönség előtt, addig kizárólag egyházi használatban állt.
A Fazola család mesterműve
A Klapka utcai főkapu 1794-ben készült.
A kovácsoltvas szerkezetet Fazola Lénárd készítette, aki a híres Fazola mestercsalád tagja volt. A kőépítészeti elemek kialakításában Miller János kőfaragó működött közre, míg a terveket Francz József készítette. A műemlék ma is kiváló állapotban őrzi a késő barokk és rokokó díszítőművészet jellegzetességeit.
A kapu finom ívű kovácsoltvas mintái, leveles indái és elegáns arányai jól mutatják, milyen magas színvonalon dolgoztak a kor egri mesterei.
Érdekességek, amelyeket kevesen ismernek
A Klapka utcai kapu az Érsekkert eredeti főbejárata volt.
A parkot egykor több díszes barokk kapu övezte, ezek közül az északi és a nyugati kapu maradt fenn a legjobb állapotban.
A közelben álló Jezsuita-kapu eredetileg nem itt volt: az 1960-as évek végén helyezték át jelenlegi helyére.
A park eredetileg szabályos, francia stílusú díszkertként épült, sugarasan futó sétányokkal és gondosan kialakított fasorokkal.
Az Érsekkert területén ma is találhatók olyan idős fák, amelyek ősei még Barkóczy Ferenc püspök idejében kerültek ide.
A kapu, amely ma is Eger egyik jelképe
A díszkapun belépve ma is ugyanaz a hangulat fogadja a látogatót, amely évszázadok óta jellemzi az Érsekkertet: árnyas sétányok, hatalmas platánok, a zenepavilon, szökőkutak és a város egyik legszebb zöldterülete.
A kapu különösen fotogén tavasszal és nyáron, amikor a park lombjai természetes keretet adnak a kovácsoltvas díszítésnek. Ősszel a sárga és vörös falevelek között szinte festményszerű látványt nyújt, télen pedig a hó emeli ki barokk formavilágát.
Az Érsekkert ma
Napjainkban az Érsekkert Eger legnagyobb közparkja, ahol futók, családok, turisták és természetkedvelők egyaránt megtalálják a kikapcsolódás lehetőségét. A történelmi kapu ma már nem csupán műemlék, hanem a város egyik legismertebb találkozási pontja is.
Aki átlépi ezt a több mint kétszáz éves kaput, valójában nemcsak egy parkba érkezik, hanem Eger barokk múltjába is.
Források
Eger Értéktár – Érsekkert története (PDF)
Köztérkép – Érsekkert Klapka utcai kapuja
Bródy Sándor Könyvtár – Régi képeslap az Érsekkert kapujáról
Legutóbbi hozzászólások