Eger Széchenyi István utcájának egyik jellegzetes épülete a 14. szám alatti ház, amelyet a legtöbben az Uránia mozi révén ismernek. A homlokzat mögött azonban jóval régebbi történet húzódik meg. A barokk polgárház már a 18. században állt, a 20. század elején pedig egy olyan vállalkozás helyszíne lett, amely új fejezetet nyitott Eger kulturális életében.
Az Uránia több mint száz éve kapcsolódik a város mindennapjaihoz. Nemzedékek jártak ide filmeket nézni, találkozni, szórakozni. A némafilmek korától a digitális vetítésekig sokat változott a mozi világa, de a Széchenyi utcai filmszínház története ma is összeköti a régi és a mai Egert.
Egy barokk ház a Széchenyi utcában
Az Uránia épületének története jóval megelőzi a mozi megszületését. A Széchenyi utca 14. szám alatti, műemléki értékű, egyemeletes barokk sarokházat 1763-ban emelték. Az építkezést Francz József, az egri Líceum munkálatainak főpallérja nevéhez kötik. A ház korábbi épület felhasználásával készült, eredetileg püspöki prefektúraként szolgált, majd 1780 körül átalakították.
Az épület a mai napig megőrizte barokk jellegzetességeinek jelentős részét. Széchenyi utcai homlokzatának középső része enyhén előreugrik, fölötte íves oromzat emelkedik. A díszes stukkók, az ablakok alatti ornamentika és a puttóalakokkal körülvett ovális nyílás különösen figyelemre méltó részletek.
A földszinti helyiségek és a kapualj egy részén csehboltozatos kialakítás is megfigyelhető. Aki ma elsétál az épület előtt, könnyen a mozi bejáratára figyel, pedig az emeleti homlokzat önmagában is értékes emléke Eger 18. századi építészetének.
A műemléki nyilvántartásban Borbély-ház – Uránia mozi néven is szerepel, bár a Borbély elnevezés történeti háttere nem teljesen egyértelmű.
Az egri iparosok mozivállalkozása
Az egri mozgókép története 1912-ben vett új lendületet. Az Egri Keresztény Iparoskör több helyi mestere felismerte, hogy a filmvetítések iránt egyre nagyobb az érdeklődés.
Balkay Béla pék, Kalmár Gáspár cukrász és cukorkagyáros, Károly János gyertyaöntő és mézeskalácsos, valamint Tóth Ágoston szappankészítő is részt vett a vállalkozásban.
-
november 10-én a Dobó tér 9. szám alatt megnyitották a Mozgókép Otthont. A mintegy kétszáz férőhelyes filmszínház sikeresnek bizonyult, de a vállalkozók hamarosan nagyobb lehetőséget láttak a mozizásban.
A következő lépéshez már egy nagyobb, korszerűbb helyszínre volt szükség. Így került a figyelmük középpontjába a Széchenyi utca 14. szám alatti, akkor Hartl-házként ismert ingatlan.
A korabeli adatok szerint az ingatlant 118 ezer koronáért vásárolták meg. Ez jelentős beruházás volt, amely jól mutatja, milyen komoly jövőt láttak az egri iparosok a mozgóképben.
Nem egyszerűen a régi házból alakították ki a mozit
Az Uránia létrehozásának egyik kevésbé ismert érdekessége, hogy a moziterem nem a barokk lakóház egyszerű átalakításával született.
A Széchenyi utca és a mai Dr. Sándor Imre utca találkozásánál fekvő ingatlan épületekkel körülvett udvarában külön, kifejezetten filmvetítésre alkalmas nézőteret alakítottak ki.
A terveket 1913. április 4-én hagyta jóvá a városi tanács. A beruházás eredményeként a kor vidéki viszonyai között is jelentős méretű filmszínház jött létre.
A nézőtéren összesen 590 ember számára biztosítottak helyet. A földszinten 378 zsöllye és 12 páholy kapott helyet, az emeleti részen további 102 zsöllyét és nyolc páholyt alakítottak ki.
A különböző ülőhelyek eltérő helyárkategóriákat jelentettek. A mozi tehát nemcsak a férőhelyek számában, hanem kialakításában is komoly előrelépést képviselt.
1913. augusztus 23. – Megnyílik az Uránia
Az új filmszínház ünnepélyes megnyitóját 1913. augusztus 23-án tartották.
Az eseményen közreműködött az Egri Polgári Dalkör, Károly János pedig ünnepi beszédet mondott. A nyitóelőadás különösen érdekes választás volt: Hevesi Sándor és Vajda Ernő A mozi című Uránia-darabját mutatták be, amely vetített állóképekkel és filmrészletekkel ismertette meg a közönséget a mozgókép világával.
Másnap már valódi filmvetítés következett. Valdemar Psilander főszereplésével a Szökés a felhőkön át című alkotást láthatta az egri közönség. A filmet a budapesti mozikban is ugyanebben az időszakban mutatták be.
Az új Uránia megnyitása fontos esemény volt Eger kulturális életében. A város egy korszerű, nagy befogadóképességű filmszínházzal gazdagodott, amely a kor új szórakozási formáját szélesebb közönség számára tette elérhetővé.
Az Uránia és az Apolló versenye
A Széchenyi utcai filmszínház megnyitása átrendezte az egri mozik világát.
A korábban működő Dobó utcai filmszínház Dano Oszkár üzemeltetésébe került, és az Uránia név megszerzése után Apolló moziként folytatta működését.
A két filmszínház versenyében az új, nagyobb befogadóképességű és korszerűbb Uránia került előnybe. Az Apolló 1914-ben bezárt.
Az Uránia viszont már működésének első időszakában további fejlesztéseken esett át. Bővítették az előcsarnokot, javították a szellőztetést, valamint büfét és dohányzóhelyiségeket alakítottak ki.
A mozi ekkor már nem csupán egy filmvetítésekre szolgáló hely volt. A városi társasági élet egyik fontos találkozópontjává vált.
A némafilmektől a hangosfilmekig
A mozi első évtizedeiben a némafilmek jelentették a fő műsort. A vetítéseket gyakran zenei kíséret tette teljesebbé, a filmek közötti szórakoztatásnak pedig szintén megvolt a maga sajátos világa.
A moziélmény egészen más volt, mint napjainkban. Nem volt televízió, internet vagy otthoni filmkölcsönzés. A filmszínházba járás külön programot jelentett, amelyhez a közönség gyakran ünnepélyesebb öltözetet is választott.
A hangosfilm megjelenése új korszakot nyitott a filmszínházak életében. A technikai fejlődés az egri Urániát sem kerülte el. A vetítőberendezések, a hangtechnika és a nézőtér kialakítása az évtizedek során többször megújult.
A mozi története közben összefonódott a város történetével is. Háborús évek, politikai változások és gazdasági nehézségek idején is fontos része maradt az egri szórakozási lehetőségeknek.
Vörös Csillag mozi – egy korszak neve
Az Uránia eredeti neve az államosítás utáni időszakban megváltozott. 1950 után Vörös Csillag moziként működött tovább.
Az elnevezés évtizedeken át meghatározta az egri mozinézők emlékeit. Sokan ma is ezen a néven emlegetik a filmszínházat, hiszen fiatalkoruk, családi programjaik és első mozis élményeik kapcsolódnak hozzá.
1958-ban a szélesvásznú filmek megjelenése miatt végeztek átalakításokat. A legjelentősebb korszerűsítésre 1968-ban került sor, az Egri csillagok című film bemutatásának időszakában.
A nézőtér és a mozi belső kialakítása jelentősen megváltozott. Az átalakítás után 436 ülőhely várta a közönséget.
Különös helyi érdekesség, hogy éppen Gárdonyi Géza legismertebb regényének monumentális filmváltozata körüli időszakban újult meg az egri filmszínház. A város történelméhez szorosan kötődő alkotás bemutatása így a helyi mozitörténet egyik fontos korszakával kapcsolódott össze.
1990-től ismét Uránia
A rendszerváltozás idején a filmszínház visszakapta eredeti nevét. 1990-től ismét Uránia moziként ismerhette a közönség.
A következő években újabb változások következtek. A moziknak egyre erősebb versenyt jelentett az otthoni videózás, később a DVD, majd az internetes filmnézés.
Az egri filmszínház számára is szükségessé vált a technikai és infrastrukturális megújulás.
1995-ben egy 52 férőhelyes kamarateremmel bővült a mozi. A következő jelentős átalakítás 2001-ben történt, ekkor nyerte el a filmszínház jelenlegi alapvető formáját.
A technika azóta is folyamatosan fejlődött. A hagyományos filmszalagok világát digitális vetítés váltotta fel, megjelentek az új hangrendszerek és a korszerű filmformátumok.
Százéves jubileum – emlékezés a mozi múltjára
Az Uránia 2013-ban ünnepelte megnyitásának századik évfordulóját.
A jubileum alkalmából különleges programokkal idézték fel a filmszínház múltját. Régi filmeket, némafilmeket és Gárdonyi Géza művei alapján készült alkotásokat is vetítettek.
A rendezvényeken felidézték a régi moziélményeket, többek között azt az időszakot, amikor a filmvetítések előtt mutatványosok csalogatták a közönséget, a nézőknek pedig perecet kínáltak.
A korábbi dolgozók visszaemlékezései szintén hozzájárultak ahhoz, hogy a jubileum ne csupán egy épület születésnapja legyen, hanem az egri mozikultúra történetének felidézése is.
Az évfordulóra kiadvány is készült, amely összefoglalta a filmszínház történetét és a korábbi helytörténeti kutatások eredményeit.
Eger város hivatalos honlapja is beszámolt az eseményről, kiemelve, hogy az országban mindössze néhány olyan mozi működött, amely százéves múlttal büszkélkedhetett.
Egy épület, amely több korszakot köt össze
A Széchenyi utca 14. szám alatti épület különlegessége, hogy két, egymástól jelentősen eltérő történeti korszak emlékét őrzi.
A 18. századi barokk ház a püspöki igazgatás és a polgári város építészeti világát idézi, míg a mögötte kialakított filmszínház a 20. század elejének technikai és kulturális változásait képviseli.
Az épület és környéke ráadásul a régi egri gyógyszerészet történetéhez is kapcsolódik. A szomszédos Széchenyi utca 16. szám alatti ház egykori patikájának berendezése 1900-ban került át a 14-es számú épületbe. A Magyar királyhoz címzett gyógyszertár története az Egri víz múltjával is összefonódik.
Így a mozi környéke nemcsak a filmekről mesél, hanem Eger kereskedelmi, gyógyszerészeti és építészeti múltjának is fontos helyszíne.
A Széchenyi utcán sétálva érdemes egy pillanatra megállni az Uránia előtt, és alaposabban szemügyre venni az emeleti homlokzatot is. A díszes barokk részletek egy több mint két és fél évszázados történet emlékei, míg a mozi neve a város több nemzedékének közös emlékezetét őrzi.
Az Uránia története jól mutatja, hogy egy épület jelentősége nem kizárólag a falainak korában mérhető. Az is számít, hány generáció életének, találkozásainak és élményeinek vált részévé.
Eger egyik legrégebbi házában több mint száz éve peregnek a filmek. A helyszín és a közönség változott, de a moziélmény továbbra is összeköti a város múltját a jelennel.
Források
Minden, ami Eger – Egri útravaló 2026 – séta a Széchenyi utcán, ahol évszázadok kísérnek végig
Egri Lokálpatrióta Egylet – Az egri mozik története
Eger Megyei Jogú Város – Százéves az Uránia
Borítókép: Az egri Uránia mozi és a Széchenyi utcai barokk épület. Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Legutóbbi hozzászólások