Augusztus 11-én a katolikus egyház Assisi Szent Klárára, a ferences lelkiség egyik legjelentősebb női alakjára és a klarissza rend alapítójára emlékezik. Élete szorosan összefonódott Assisi Szent Ferencével: a jómódú családból származó fiatal nő a kényelmes élet helyett a szegénységet, az imádságot és mások szolgálatát választotta.
A gazdagságból az önkéntes szegénységbe
Klára – olasz nevén Chiara d’Offreduccio – Assisiben született a 12. század végén, előkelő családban. Fiatalon nagy hatással volt rá Assisi Szent Ferenc tanítása és példája. A hagyomány szerint 1212 virágvasárnapjának éjszakáján elhagyta családi otthonát, hogy Ferenc követőjeként Istennek szentelje életét.
Később a San Damiano-templom mellett telepedett le társaival. Az itt kialakult női szerzetesközösségből született meg a klarisszák rendje. Klára különösen fontosnak tartotta a teljes szegénységet: közösségének nem csupán az egyéni tulajdonról, hanem lehetőség szerint a közös vagyonról is le kellett mondania. II. János Pál pápa Klára születésének nyolcszázadik évfordulójára írt levelében kiemelte szemlélődő lelkiségét és Krisztus iránti mély szeretetét.
II. János Pál pápa levele Szent Kláráról – Vatican.va
Ferenc és Klára – két élet, ugyanaz az út
Klára nem egyszerűen Ferenc követője volt. A ferences mozgalom női ágának meghatározó alakjává vált, és évtizedeken keresztül vezette közösségét. A szegénység, az alázat, a testvériség és az imádság ugyanúgy meghatározta életét, ahogyan Ferencét.
augusztus 11-én halt meg San Damianóban. Különösen jelentős, hogy élete végén jóváhagyták az általa megfogalmazott regulát. Egy olyan korszakban, amikor a nők mozgástere rendkívül szűk volt, Klára saját közösségének lelki és szervezeti útját is képes volt meghatározni.
Érdekesség: Szent Klára és a televízió
Szent Klárához egy egészen különleges történet is kapcsolódik. A hagyomány szerint betegsége miatt egyszer nem tudott részt venni a karácsonyi szentmisén, mégis úgy élte át a liturgiát, mintha annak képe és hangja eljutott volna hozzá.
Ezért XII. Piusz pápa 1958-ban a televízió védőszentjévé nyilvánította. A középkori apáca így évszázadokkal később a modern tömegkommunikáció egyik védőszentje lett.
Magyar Kurír – Így lett Szent Klára a televíziózás védőszentje
Egri kapcsolat – a ferences lelkiség nyomában
Szent Klára közvetlen egri jelenlétére természetesen nem találunk történeti adatot, Eger vallástörténetében azonban erős a szerzetesi és ferences hagyomány, így Klára lelkisége sem idegen a várostól.
Eger egyik legismertebb rendi temploma a Dobó téren álló Minorita templom, amelyet 1771-ben Páduai Szent Antal tiszteletére szenteltek fel. Szent Antal maga is Assisi Szent Ferenc rendjének, a ferences családnak egyik legismertebb szentje volt. A templom főoltárképét az Egerben megtelepedett Kracker János Lukács készítette, mennyezeti freskói pedig Szent Antal életének jeleneteit ábrázolják.
Eger város hivatalos oldala – Minorita templom
Az egri szerzetesi örökséget tovább gazdagítja a mai Szent Bernát-templom és az egykori rendház története. A jezsuiták már a 17. században megjelentek Egerben, később pedig az épületegyüttes a ciszterciekhez került. Mindez jól mutatja, milyen fontos szerepet játszottak a különböző szerzetesrendek Eger vallási, oktatási és kulturális életében.
Eger város hivatalos oldala – Szent Bernát-templom
Fontos ugyanakkor különbséget tenni: a minoriták és a klarisszák nem ugyanaz a szerzetesrend, bár mindkettő a Ferenc által elindított nagy ferences lelki családhoz kapcsolódik. Ez adja a legszebb és történelmileg is biztos egri kapcsolódási pontot Szent Klára ünnepéhez.
Mit üzenhet Szent Klára ma?
Klára története nyolc évszázad távolából is meglepően aktuális. Egy olyan ember életét mutatja meg, aki a társadalmi elvárások helyett azt az utat választotta, amelyben hitt. Számára a szegénység nem egyszerűen nélkülözést jelentett, hanem szabadságot: annak felismerését, hogy az ember értékét nem a birtokolt javak határozzák meg.
Augusztus 11. ezért nem csupán egy középkori szent emléknapja. Szent Klára ünnepe a csend, az egyszerűség, a kitartás és a belső szabadság üzenetét is hordozza.
Források
Vatikán – II. János Pál levele Assisi Szent Kláráról
Magyar Kurír – Szent Klára és a televízió története
Eger.hu – Minorita templom
Eger.hu – Szent Bernát-templom
Legutóbbi hozzászólások