Eger belvárosának egykori hangulatát idézi fel a Katona István tér 1973-as látképe. A régi csirkepiac helyén ma már a parkolóház áll, ám fél évszázaddal ezelőtt még egyszerű árusítóhelyek, alacsony épületek, udvarok és régi házsorok határozták meg a környék arculatát. A magasból feltáruló látvány különleges betekintést enged a város mindennapi életének egyik fontos helyszínére, ahol a piaci kereskedelem hosszú időn át meghatározó szerepet töltött be.
Egy különleges fénykép a régi Katona térről
A felvétel feltehetően a kórház egykori gyermekosztályának tetejéről készült. A magas nézőpontnak köszönhetően olyan részletek is láthatók rajta, amelyek az utcáról fényképezve rejtve maradtak volna.
Az előtérben a piac területét határoló fal húzódik. Mögötte nagyobb, nyitott udvar látható, amelynek túlsó oldalán alacsony épületek és kisebb árusítóhelyek sorakoznak. Az udvaron néhány ember alakja is felismerhető, a fal mellett pedig egy korabeli személyautó áll.
A kép középső részén régi házak, gazdasági épületek, kerítések és udvarok láthatók. Ezek közül több már nem része a mai városképnek.
A háttérben Eger belvárosának háztetői sorakoznak. Jobbra egy jellegzetes templomtorony emelkedik a házak fölé, mellette a régi kórházi épületegyüttes látható. A képhez fennmaradt helyszínleírás a Szent Anna-templom tornyaként azonosítja, de ezt az azonosítást külön épülettörténeti összevetés nélkül nem lehet teljes bizonyossággal megerősíteni.
A fénykép így nemcsak a csirkepiacot örökítette meg, hanem egy olyan városrészt is, amelynek utcái, épületei és használata az elmúlt évtizedekben alapvetően megváltoztak.
A csirkepiac – a régi Eger mindennapi kereskedelmének emléke
A Katona térhez kapcsolódó csirkepiac elnevezés a régi egri kereskedelem egyik sajátos emléke.
A városi piacok korábban nem feltétlenül egyetlen nagy épületben működtek. Az egyes áruféleségek értékesítése különböző tereken, utcákban és udvarokban is történhetett.
A baromfi, a tojás, a zöldség, a gyümölcs és más élelmiszerek árusítása szorosan hozzátartozott a város mindennapi ellátásához.
A csirkepiac megnevezés arra utal, hogy a területet a helyi emlékezet a baromfikereskedelemmel kapcsolta össze. A fennmaradt fénykép azonban nem egy forgalmas piaci napot ábrázol. Az udvar nagy része üres, ezért a felvétel alapján nem állapítható meg, pontosan milyen rendszerességgel és milyen formában zajlott itt az árusítás 1973-ban.
A tér jelentőségét éppen az adja, hogy a modern belvárosi kereskedelem kialakulása előtt Egerben még több, egymással kapcsolatban álló piaci helyszín működött.
Halaspiac, csirkepiac és a régi egri vásárok
A Katona tér környezetének piaci múltja jóval régebbi a hetvenes éveknél.
A Minden, ami Eger korábbi helytörténeti írásaiban már bemutattuk, hogy a mai Zalár József utca északi végén, a Tábornok-ház előtt egykor a Halaspiac helyezkedett el.
A régi elnevezés a város kereskedelmi életének egyik fontos részletét őrizte meg.
A mai Dobó István tér szintén hosszú időn keresztül vásártérként működött. Régebbi nevei között a Piacz tér megnevezés is szerepelt.
A környező utcák kereskedelmi szerepe később is megmaradt. A Zalár József utcában és a Katona tér környezetében a 20. század második felében is működtek árusítóhelyek.
A régi Halaspiac és a csirkepiac azonban nem feltétlenül ugyanazt a pontos területet jelentette. A két elnevezés a belvárosi kereskedelem különböző helyszíneire és hagyományaira utal.
Ezért fontos a régi fényképek pontos helyszínazonosítása.
A Zalár utca és a Katona tér összetartozó története
A csirkepiac környezetének megértéséhez érdemes felidézni a közeli Zalár József utca múltját.
Az utcát korábban Oroszlán utcának nevezték. Az elnevezés egy itt működő, Oroszlán nevű fogadóhoz kapcsolódott.
Az utca a Dobó tér környezetét kötötte össze a Katona István térrel, így fontos szerepet töltött be a belváros gyalogos- és kereskedelmi forgalmában.
A Minden, ami Eger oldalán korábban bemutatott 1975-ös és 1977-es archív felvételeken még jól látható a Zalár utca régi piaci környezete.
Különösen érdekes az 1977-es fényképsorozat, amely a Centrum Áruház felől mutatja az utcát és az árusítóhelyeket.
Ezek a felvételek a most bemutatott 1973-as csirkepiaci képpel együtt segítenek rekonstruálni a régi Eger kereskedelmi központjának megjelenését.
A Tábornok-ház és a Generális-híd emléke
A Katona tér történetének egyik legfontosabb fennmaradt épülete a Tábornok-ház.
A Zalár József utca 11. szám alatt álló épület kialakítása a 18. század közepére vezethető vissza.
A városnak gondoskodnia kellett az itt állomásozó katonaság vezetőinek elszállásolásáról. Az építkezés 1756-ban kezdődött, és az épület az 1760-as évek elejére elkészült.
A Tábornok-házhoz egy ma már kevésbé ismert egri elnevezés is kapcsolódik.
A közeli Eger-patakon átvezető hidat egykor Generális-hídként emlegették. A név az itt elszállásolt katonai vezetők emlékét őrizte.
A környék történetének különlegessége, hogy a katonai, kereskedelmi és városi funkciók egymás mellett léteztek.
A régi csirkepiac környezetében tehát nem csupán árusítóhelyek álltak, hanem olyan épületek és közlekedési kapcsolatok is, amelyek története több évszázadra nyúlik vissza.
A régi piac átalakulása az 1980-as években
A Katona tér következő nagy változását az új piaccsarnok megépítése jelentette.
Az 1980-as évek elején a város korszerűbb, fedett kereskedelmi létesítmény kialakításába kezdett.
Az új egri piaccsarnok építése 1983-ban indult, az épület pedig 1985-ben már működött.
A korábbi piaci környezethez képest jelentős változást jelentett a fedett árusítótér, az üzlethelyiségek és az egységesebb kereskedelmi infrastruktúra kialakítása.
A korszak átalakulását a Nemzeti Archívum fényképei is dokumentálják.
Farkas Tamás 1985. május 28-án készült felvételein már a Katona téri piac és üzletközpont látható. A háttérben a műemléki Tábornok-ház és a Dobó téri minorita templom tornyai is felismerhetők.
Egy másik, 1985. augusztus 16-án készült fényképen H. Szabó Sándor örökítette meg az új piaccsarnokot.
A korabeli képleírás szerint a csarnokban zöldséget, gyümölcsöt, virágot és más élelmiszereket árusítottak, míg az épület előtti területen szezonális termékek, palánták és oltványok is megjelentek.
Ezek a dokumentumok jól mutatják, hogyan alakult át a hagyományos, több kisebb helyszínhez kötődő piaci kereskedelem egy korszerűbb városi intézménnyé.
Amikor a régi csirkepiac helyén parkolóház épült
A Katona István tér arculatát a 21. században ismét jelentős beruházás változtatta meg.
A korábbi felszíni parkolóterület helyén parkolóház épült, amelynek kialakítása a belvárosi közlekedés és parkolás átszervezéséhez kapcsolódott.
A 2012-ben készült fényképeken még a parkoló autókkal megtelt tér látható. A következő időszakban azonban megkezdődött a terület átalakítása.
A mai parkolóház és környezete már egészen más városképet mutat, mint az 1973-as fénykép.
A régi csirkepiac alacsony épületei, udvarai és kerítései eltűntek, helyüket új közlekedési és kereskedelmi funkciók vették át.
A parkolóház története ugyanakkor nem volt problémamentes. Működése és üzemeltetése az elmúlt években többször is a városi közélet témájává vált.
A létesítményt 2023-ban újranyitották, a későbbi években pedig továbbra is napirenden maradtak a működtetésével kapcsolatos kérdések.
A régi csirkepiac története így egy jóval hosszabb városfejlődési folyamat része: a hagyományos piaci kereskedelemtől a modern piaccsarnokon át a belvárosi parkolási infrastruktúráig.
Mit őrzött meg számunkra az 1973-as fénykép?
Molnár István Géza felvétele több szempontból is különleges várostörténeti dokumentum.
Az egyik legérdekesebb részlete a régi csirkepiac nagy, nyitott udvara. A mai városképhez szokott szem számára szinte szokatlan, hogy Eger belvárosában ekkora, viszonylag beépítetlen terület létezett.
A másik érdekesség az épületek sokfélesége.
A kép középső részén különböző magasságú, eltérő korú és kialakítású házak állnak egymás mellett. Jól megfigyelhetők az udvari toldalékok, a melléképületek, a tetők és a kerítések.
A harmadik fontos részlet a fénykép nézőpontja.
A magasból készült felvétel megmutatja a házak mögötti világot is, amelyet a járókelők az utcáról nem láthattak.
Az ilyen fényképek ezért a városépítészet kutatói számára is értékesek lehetnek. Segítségükkel összehasonlítható a korábbi telekbeosztás, az épületek elhelyezkedése és a későbbi beépítés.
A képen látható épületek egyenkénti azonosításához azonban további korabeli térképek, címjegyzékek és építési dokumentumok szükségesek.
Egy városrész, amelyet már csak a fényképek őriznek
Eger történetében sok olyan helyszín található, amelynek korábbi megjelenését ma már nehéz elképzelni.
A Katona tér régi csirkepiaca ezek közé tartozik.
A mai parkolóház mellett elhaladva már nem láthatjuk az egykori udvart, a régi árusítóhelyeket és a mögöttük álló házsorokat.
Az 1973-as fénykép azonban megőrizte őket.
A régi Eger nemcsak a nagy műemlékekből, templomokból és palotákból állt. Ugyanúgy hozzátartoztak a piacok, az apró üzletek, az udvarok, a kerítések és azok a hétköznapi helyek, ahol a város lakói bevásároltak, találkoztak vagy dolgoztak.
Molnár István Géza fényképe ennek a hétköznapi Egernek az egyik értékes emléke.
A Katona István tér ma már más feladatot lát el, más épületekkel és más közlekedési renddel.
De a régi csirkepiac története tovább él a fennmaradt felvételeken és azoknak az egrieknek az emlékezetében, akik még ismerték ezt a városrészt.
Források
Minden, ami Eger – Eger egyik rövid utcája, ahol évszázadok története sűrűsödik össze
Minden, ami Eger – Amikor a Centrum volt Eger „plázája”
Minden, ami Eger – Séta a város szívében: Dobó tér, Minaret, Servita templom és piac
Nemzeti Archívum – Katona István tér, Eger, 1985. május 28., Farkas Tamás, AS__FA198505280006
Nemzeti Archívum – Az egri piac épülete, 1985. augusztus 16., H. Szabó Sándor, AFEGER198508160270
Eger Megyei Jogú Város – Egri Magazin, Eger egykor és most
Borítókép: Eger, Katona István tér, a régi csirkepiac 1973-ban. Fotó: Molnár István Géza. Forrás: interneten közzétett archív felvétel, pontos gyűjteményi azonosító nem ismert.

Legutóbbi hozzászólások