Eger utcáin a forradalom egyik legmozgalmasabb napján emberek ezrei követelték a szovjet uralom és a kommunista diktatúra jelképeinek eltávolítását. A mai Érsekkertben ledöntötték az egriek által csak „Ivánnak” nevezett szovjet katonaszobrot, majd a Bazilika mögötti téren álló emlékmű is a földre került. A Líceum előtt hatalmas tömeg gyűlt össze, hogy eltávolíttassa az épület tornyán magasodó vörös csillagot. A történelmi belváros több helyszíne egyetlen nap alatt a forradalom eseményeinek színterévé vált. A hetven évvel ezelőtt történtek közül számos részletet levéltári dokumentumok, tanúvallomások és helytörténeti kutatások őriztek meg.

A forradalom már napokkal korábban elérte Egert

Az egri események előzményei az Egri Pedagógiai Főiskolához kapcsolódnak. Október 21-én a hallgatók megalakították a Kossuth Kört, csatlakoztak a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetségéhez, és megfogalmazták tizenkét pontos követelésüket. Október 23-án megválasztották vezetőiket, miközben a budapesti események hírei egyre gyorsabban terjedtek a városban.

Október 24-én és 25-én már tüntetéseket tartottak Eger belvárosában. A megmozdulások szervezésében a főiskola mellett a Dobó István Gimnázium tanárai és diákjai is jelentős szerepet vállaltak.

A résztvevők nemzeti színű szalagokat tűztek a ruhájukra, és Magyarország függetlenségét követelő jelszavakat hangoztattak. A kezdetben főként diákokhoz kapcsolódó megmozdulásokhoz egyre többen csatlakoztak.

Október 26-ára a tiltakozások már nem korlátozódtak a követelések megfogalmazására. A tüntetők a város közterületein álló szovjet emlékművek és kommunista jelképek eltávolítását is követelték.

„Iván” ledöntése a Népkertben

A mai Érsekkertet az 1950-es években Népkertnek nevezték. A parkban szovjet katonát ábrázoló emlékmű állt, amelyet az egriek egyszerűen „Ivánként” emlegettek.

A szobor a második világháború utáni szovjet jelenlét egyik látványos városi jelképe volt. Az 1956-os forradalom idején azonban a tüntetők számára már a szovjet befolyást és a diktatúrát testesítette meg.

Október 26-án délelőtt a Népkertben összegyűlt tömeg ledöntötte a szovjet katonaszobrot, majd kivontatta a park területéről.

A történtek egyik legérdekesebb részletét Tőrös Károly főiskolai testnevelő tanár visszaemlékezése és az 1957-ben rögzített vallomása alapján ismerjük.

Amikor a szobordöntés híre eljutott a főiskolára, Némedi Lajos igazgató arra kérte Tőrös Károlyt, hogy menjen a Népkertbe, próbálja megnyugtatni a tüntetőket, és ha főiskolai hallgatókat talál közöttük, igyekezzen visszavinni őket az intézménybe.

A tanár azonban már csak a ledöntött emlékművet találta a helyszínen.

A szovjet katona szobra a földön feküdt, rajta az elégetett koszorúk maradványai füstölögtek. A tüntetők éppen arra készültek, hogy a súlyos szobrot továbbvontassák a városközpont felé.

Tőrös Károlynak sikerült lebeszélnie őket erről.

A szobor végül a Klapka utcában maradt, az úttesttel párhuzamosan fekve.

A történet különlegessége, hogy nem csupán magáról a szobordöntésről maradt fenn beszámoló, hanem arról is, hogyan próbálták egyes főiskolai tanárok megakadályozni a helyzet további elmérgesedését.

A Népkertben történtek a forradalom egyik legismertebb egri eseményévé váltak.

A Bazilika mögött is ledöntöttek egy szovjet emlékművet

A délelőtti eseményeket délután újabb szobordöntés követte.

A tüntetők a korabeli Vorosilov térre, a mai Eszterházy térre vonultak. A Bazilika mögötti, a bíróság előtti területen egy másik szovjet katonai emlékmű állt.

A tömeg ezt is ledöntötte.

A két szobordöntés helyszíne ma is Eger legismertebb városrészei közé tartozik. A Népkert helyén az Érsekkert, a Vorosilov tér helyén pedig az Eszterházy tér található.

A mai járókelők közül sokan talán nem is gondolnak arra, hogy ezek a helyek egykor a forradalmi megmozdulások központjai voltak.

A szobordöntéseknek politikai jelentőségük volt. A tüntetők nem egyszerűen közterületi alkotásokat távolítottak el, hanem a szovjet hatalomhoz kapcsolódó jelképekkel fordultak szembe.

A forradalom országos eseményeihez hasonlóan Egerben is fontos szerepet kapott a közterek szimbolikus átalakítása.

Több ezren követelték a Líceum vörös csillagának eltávolítását

A szovjet emlékművek ledöntése után a tüntetők a Líceum elé vonultak.

A történelmi épület ekkor az Egri Pedagógiai Főiskolának adott otthont. Tornyán hatalmas vörös csillag állt, amely a kommunista rendszer egyik legfeltűnőbb egri jelképe volt.

A történeti feldolgozás szerint a főiskola előtt mintegy hatezer-nyolcezer ember követelte a csillag eltávolítását.

A tömeg küldöttséget menesztett Némedi Lajos igazgatóhoz, hogy intézkedjen a leszereléséről.

A feladat azonban korántsem volt egyszerű.

A vörös csillag egy több mázsás fémszerkezet volt. A visszaemlékezésekben mintegy hétmázsás szerkezetként szerepel, amelynek szakszerűtlen eltávolítása súlyos balesetet okozhatott volna.

Némedi Lajos ezért az Egri Lakatosárugyár igazgatójától kért segítséget.

A gyár vezetője azonban arra hivatkozva, hogy felettes hatóságától nem kapott erre vonatkozó utasítást, nem küldött szerelőket.

A tömeg egyre türelmetlenebbé vált.

Néhány fiatal megpróbálta megbontani a csillag tartószerkezetét, ami azzal fenyegetett, hogy a hatalmas fémszerkezet lezuhan, és megrongálja az épületet, vagy a lent tartózkodó emberek közé esik.

Végül a Vas- és Fémipari KTSZ szakemberei vállalták a veszélyes munkát.

A részletes történeti kutatás szerint a vörös csillagot október 27-én délután sikerült eltávolítani.

Ez fontos dátumbeli különbség: a csillag leszerelését október 26-án követelte a tömeg, de a tényleges eltávolítás csak másnap történt meg.

A szobordöntéseknél jóval több történt Egerben

Október 26-án a forradalmi események nem merültek ki a kommunista jelképek eltávolításában.

A városban röplapokat és kiáltványokat nyomtattak, amelyek segítségével a forradalmi követelések szélesebb körben is ismertté válhattak.

Az egri nyomda fontos szerepet kapott a tájékoztatásban, hiszen a rádióból és a különböző városokból érkező hírek mellett a nyomtatott felhívások jelentették az információterjesztés egyik legfontosabb eszközét.

A helyzet ugyanakkor egyre feszültebbé vált.

A tüntetők között már az Államvédelmi Hatóság lefegyverzését követelő hangok is megjelentek. A város vezetésének és a főiskola oktatóinak egy része attól tartott, hogy a tömegmegmozdulások erőszakos eseményekbe torkollhatnak.

A főiskolások és tanáraik közül többen éppen ezért igyekeztek megakadályozni a személyek elleni megtorlásokat és a veszélyes cselekményeket.

A forradalmi szerveződés közben egyre nagyobb hangsúlyt kapott a közrend fenntartása és a város védelmének megszervezése.

A következő napokban megalakuló forradalmi testületek és nemzetőri szervezetek már ezekre a feladatokra is választ kerestek.

Miért fontos a pontos dátum?

Az egri szobordöntések történetében a pontos időpont meghatározása különösen fontos.

Egyes korábbi feldolgozások október 25-ére tették a szovjet emlékművek ledöntését.

A később feltárt dokumentumok és tanúvallomások azonban október 26-át támasztják alá.

Az eseményeket feldolgozó történeti tanulmány külön megjegyzi, hogy a szerző korábban maga is október 25-ét jelölte meg, de az újabb források alapján módosította álláspontját.

A kutatásban jelentős szerepet kapott Tőrös Károly 1957-es vallomása is, amely a Népkertben történtek részleteit őrizte meg.

Az időpont tisztázása azért lényeges, mert a forradalom egri eseményei gyors egymásutánban zajlottak. A belvárosi tüntetések, a szobordöntések, a Líceum vörös csillagának eltávolítása és a forradalmi szervezetek megalakulása különböző napokhoz kapcsolódik.

A történeti események pontos rekonstruálásához ezért a korabeli dokumentumokat és a későbbi visszaemlékezéseket együtt kell vizsgálni.

Mi lett a Népkertben ledöntött „Ivánnal”?

A szovjet katonaszobor története a forradalom leverésével nem ért véget.

Az emlékművet később visszaállították, és még évtizedekig az egri parkban maradt.

A rendszerváltás idején azonban már megszűnt az a politikai környezet, amelyben az ilyen szovjet emlékművek központi szerepet kaptak a városok közterein.

Az „Ivánként” ismert szobor eltűnt az Érsekkertből, de ledöntésének emléke megmaradt a helytörténeti kutatásokban és a város történelmi emlékezetében.

A forradalom hatvanadik évfordulóján, 2016-ban Eger önkormányzata emléktábla elhelyezését kezdeményezte a szobor egykori helyének közelében.

Az előterjesztés az Érsekkert szökőkútjának környékét jelölte meg, és kifejezetten az 1956. október 26-i szobordöntésre kívánt emlékeztetni.

A kezdeményezés azt is felidézte, hogy a forradalom leverése után a szobordöntésben részt vevők közül többen börtönbüntetést kaptak.

A történet tehát nemcsak a forradalom néhány órájáról szól, hanem a későbbi megtorlásokról és az emlékezés hosszú évtizedeiről is.

Egerben ma is megtalálhatók a forradalom helyszínei

A hetvenedik évforduló idején különösen érdekes végiggondolni, mennyi minden történt 1956 októberében Eger ma is jól ismert közterein.

Az Érsekkertben sétálva a népkerti szobordöntés helyszínére emlékezhetünk.

Az Eszterházy téren a második szovjet emlékmű ledöntésének története idézhető fel.

A Líceum előtt pedig annak a több ezres tömegnek az emléke elevenedhet meg, amely a torony vörös csillagának eltávolítását követelte.

A városban más emlékhelyek is őrzik az 1956-os forradalom történetét.

A Hatvani kapu téren álló 1956-os emlékművet Király Róbert alkotta, és 1994-ben állították fel. A krómacél zászló és a kőtömb az országos forradalomnak és szabadságharcnak, valamint a helyi áldozatoknak is emléket állít.

A helyszínnek külön történeti érdekessége, hogy 1970 és 1990 között Lenin szobra állt ezen a területen. A rendszerváltást követően így a tér emlékezeti szerepe is alapvetően megváltozott.

A 2026-os évfordulóhoz kapcsolódó egri várostörténeti séták szintén ráirányították a figyelmet azokra az épületekre és közterekre, amelyek az 1956-os eseményekhez kapcsolódnak.

Hetven éve Eger utcáin is történelmet írtak

Az 1956. október 26-i események a város történetének meghatározó pillanatai közé tartoznak.

A Népkertben ledöntött „Iván”, a Vorosilov téren eltávolított szovjet emlékmű és a Líceum vörös csillaga három olyan jelkép volt, amelyekhez az egri forradalom leglátványosabb eseményei kapcsolódtak.

A történet azonban nemcsak a szobrokról szól.

Szól azokról a fiatalokról, akik a főiskolán és a gimnáziumban megfogalmazták követeléseiket. Azokról az egri polgárokról, akik az utcára vonultak. Azokról a tanárokról, akik a felfokozott helyzetben is igyekeztek megőrizni a józan mérlegelést. És azokról is, akiknek később a forradalomban vállalt szerepük miatt kellett elszenvedniük a megtorlást.

A forradalom nem csupán a fővárosban formálta Magyarország történelmét. Egerben is emberek ezrei váltak a történelmi események résztvevőivé.

A mai Érsekkert, az Eszterházy tér és a Líceum környéke ennek a múltnak a tanúja.

Hetven évvel később már nem állnak ott azok a szovjet emlékművek, amelyek ellen a tüntetők felléptek. Az 1956. október 26-i egri események azonban továbbra is a város történelmének fontos fejezetét jelentik.

Források

Az 1956-os forradalom és szabadságharc Egerben – történeti tanulmány

Az 1956-os forradalom Egerben és Heves megyében – Egertörténeti Ismerettár

A néppel tűzön-vízen át! – Tudományos konferencia a nemzetőrségről

1956 emlékét Eger utcái is őrzik – várostörténeti séta, 2026

1956-os emlékmű – Hatvani kapu tér, Eger

Borítókép: Az 1956-os egri forradalom hiteles archív fényképe – Bródy Sándor Könyvtár