A repülés történetének egyik legfontosabb mérföldkövére emlékezünk október 14-én. Hetvenkilenc évvel ezelőtt Chuck Yeager amerikai pilóta elsőként lépte át igazoltan a hangsebességet. Miközben a világ a repülés új korszakába lépett, Egerben és környékén is egyre többen álmodoztak arról, hogy egyszer a magasba emelkedhetnek. A helyi sportrepülés, a maklári repülőtér, a Nagy-Eged sárkányrepülői és az egykori repülőnapok története egy kevésbé ismert, mégis különleges fejezete városunk múltjának.
Amikor az ember legyőzte a hangsebességet
A repülés történetében 1947. október 14. örökre emlékezetes marad. Ezen a napon Charles Elwood „Chuck” Yeager amerikai berepülőpilóta a kaliforniai Mojave-sivatag felett a rakétahajtású Bell X–1 kísérleti repülőgéppel elérte az 1,06 Mach sebességet.
A gépet egy B–29-es bombázóról indították, majd saját rakétahajtóművével gyorsult tovább. A kísérlet igazolta, hogy a hangsebesség átlépése nem jelent leküzdhetetlen akadályt a repülőgépek számára.
A történelmi teljesítmény új korszakot nyitott a repüléstechnikában. A következő évtizedekben megjelentek a hangsebességnél gyorsabb katonai repülőgépek, később pedig a szuperszonikus utasszállítók is.
A repülés fejlődése azonban nem kizárólag a világrekordokról szólt. Magyarországon is egyre több ember számára vált elérhetővé a repülés élménye, elsősorban a sportrepülőklubok és a vitorlázórepülés révén.
Eger és a repülés kevésbé ismert története
Eger neve elsősorban történelmi műemlékeiről, borairól és természeti környezetéről ismert. A város múltjához azonban a repülés története is hozzátartozik.
A Bükk délnyugati előterében fekvő település környékének domborzata különleges környezetet jelent a repülés számára. A hegyek, völgyek és a változó légáramlások egyszerre kínálnak lehetőségeket és kihívásokat.
A repülés hőskorában egy-egy alacsonyan elhaladó repülőgép látványa még különleges eseménynek számíthatott. A motorzúgás, a magasban kirajzolódó szárnyak és az emberi repülés gondolata különösen a fiatalok képzeletét ragadta meg.
A helyi repülős közösség múltja egészen az 1930-as évekig vezethető vissza. A fennmaradt visszaemlékezések szerint az egriek kezdetben a Mátrában, a Pipis-hegy térségében is repültek.
Az 1939-es esztendő fontos mérföldkő volt, hiszen ekkor már szervezett repülőklub működött Egerben és környékén.
A Töviskes-völgytől a maklári repülőtérig
A második világháború és az azt követő évek jelentős változásokat hoztak a magyar repülés életében. A repülés iránti lelkesedés azonban továbbra is megmaradt.
Az 1950-es években a Töviskes-völgy is a helyi repülési próbálkozások helyszínévé vált. Az akkori siklórepülőgépek egyszerű, gyakran fából készült szerkezetek voltak, amelyeknek még zárt pilótafülkéjük sem volt.
A gépeket gumiköteles indítással juttatták a levegőbe, a repülések pedig sokszor mindössze néhány percig tartottak. Mai szemmel ez szerény teljesítménynek tűnhet, akkoriban azonban minden sikeres felszállás komoly élményt jelentett.
A helyi sportrepülés történetének egyik legfontosabb állomása a maklári repülőtér létrehozása volt.
A repülőtér helyét 1957-ben jelölték ki, és a fennmaradt beszámolók szerint harminchét lelkes fiatal klubtag saját munkájával építette fel a hangárt.
A maklári repülőtér megteremtette a rendszeres vitorlázórepülés és a pilótaképzés feltételeit. A repülőklub tagjai nemcsak repültek, hanem részt vettek a gépek karbantartásában, a hangár körüli munkákban és a közösségi élet szervezésében is.
A fejlődést később szervezeti változások szakították meg. A klub történetében 1964 jelentett törést, amikor megszüntették az addigi szervezett repülőtevékenységet.
A hagyomány azonban nem veszett el. Az Egri Repülőklub újabb, folyamatos működési időszaka 1986-ban kezdődött.
Császár Ernő, az egri repülés egyik meghatározó alakja
A helyi repüléstörténet egyik fontos személyisége Császár Ernő volt, aki pilótaként, oktatóként és a repülős emlékek megőrzőjeként is jelentős szerepet vállalt.
A második világháború idején pilótaként szolgált, és több repülőgéptípus vezetésére rendelkezett jogosítvánnyal.
A háborút követően részt vett a helyi repülős közösség újjászervezésében. Az Országos Magyar Repülő Egyesület egri szervezetének újjáalakítására 1947-ben került sor.
Később vitorlázórepülő-szakoktatói képesítést szerzett, majd a maklári repülőtér parancsnoka és kiképzési vezetője lett.
Repülős pályafutása során tizenhatféle vitorlázórepülőgéppel repült, felszállásainak száma pedig meghaladta a tízezret.
A helyi repülés emlékeinek megőrzésében is szerepet vállalt. Gyűjteményére alapozva 2019-ben, a szervezett egri repülés nyolcvanadik évfordulóján repüléstörténeti kiállítás nyílt Makláron, „És mégis repülünk!” címmel.
A vitorlázórepülés különleges világa
A vitorlázórepülés egyik legnagyobb vonzereje, hogy a pilóta motor nélkül, a természet erőit felhasználva maradhat a levegőben.
A felszállást követően a repülőgép a felszálló meleg légáramlatokat, az úgynevezett termikeket használhatja magasságának növelésére.
Megfelelő légköri viszonyok között egy vitorlázórepülőgép hosszabb ideig is a magasban maradhat, sőt jelentős távolságokat tehet meg.
A maklári repülőtér az évtizedek során számos pilóta képzésének adott otthont. Az Egri Repülőklub sportolói versenyeken is részt vettek, és különböző repülős teljesítményeket értek el.
A repülés itt nem pusztán sportot jelentett. A klubélet barátságokat, közös munkát és olyan élményeket adott, amelyek több nemzedéken keresztül összekötötték a repülés szerelmeseit.
A Nagy-Eged fölött is meghódították az eget
Az egri repülés története nem korlátozódik a hagyományos repülőterekre.
A Nagy-Eged az 1980-as évekre a magyar sárkányrepülés egyik ismert helyszínévé vált. A hegy kedvező adottságai miatt az ország más részeiből is érkeztek ide sportolók.
A repülés fejlődésével megjelentek a könnyebb és korszerűbb szerkezetek, majd a siklóernyők is.
A Minden, ami Eger blogon korábban már részletesen bemutattuk a Nagy-Eged sárkányrepülős múltját. A történet egyik különlegessége, hogy az 1986-os sárkányrepülő Európa-bajnokságot eredetileg Eger és a Nagy-Eged térségébe tervezték.
A nemzetközi versenyt végül Gyöngyösön és a Mátrában rendezték meg, de az eredeti elképzelés jól mutatja, milyen jelentős szerepet töltött be a Nagy-Eged a sportág hazai történetében.
Az 1990-es években megalakult az Eged Eagles Siklóernyős Sportegyesület, amely továbbvitte a helyi szabadrepülés hagyományait.
A Nagy-Eged napjainkban is ismert siklóernyős starthely, így a hegy és a repülés kapcsolata ma is élő örökség.
Repülőnapok Egerben – amikor mindenki az eget figyelte
A repülés népszerűsítésében különösen fontos szerepet játszottak a repülőnapok.
Egerben az Apolló Repülőnap vált az egyik legismertebb ilyen rendezvénnyé, amelynek története egy kisebb szakmai találkozóból indult.
A rendezvény eredetileg az Egerben gyártott sárkányrepülőkkel és könnyű repülőgépekkel foglalkozó szakemberek, pilóták találkozója volt. Később egyre nagyobb közönséget vonzott, és nemzetközi eseménnyé fejlődött.
A látogatók ultrakönnyű repülőgépeket, helikoptereket, sárkányrepülőket, autogirókat és különböző motoros gépeket is megismerhettek.
A programok egyik különlegessége az volt, hogy az érdeklődők közül sokan maguk is kipróbálhatták a repülést.
A város fölötti sétarepülések során egészen más nézőpontból tárult fel Eger. A vár, a Bazilika, a történelmi belváros és a környező dombok látványa a magasból különleges élményt nyújtott.
A repülőnapokon neves pilóták is bemutatkoztak. Veres Zoltán műrepülő látványos programjai mellett Vári Gyula háromszoros világbajnok vadászpilóta is szerepelt a rendezvény történetében.
Ezek az események közelebb hozták a repülés világát azokhoz is, akik egyébként soha nem ültek repülőgépen.
Két repülőtér, két különböző történet
Eger repüléséről beszélve fontos különbséget tenni a maklári és az egri repülőtér között.
A maklári repülőtér az Egri Repülőklub hagyományos bázisa, amelynek története az 1950-es évekig vezethető vissza. Elsősorban a sportrepüléshez és a vitorlázórepüléshez kapcsolódik.
Az Eger Repülőtér ezzel szemben a város Vécsey-völgy térségében található, és a könnyű motoros repüléshez, valamint a repülős rendezvényekhez kötődik.
Mindkét repülőtér szerepel a magyar légiforgalmi tájékoztatásban. A maklári repülőtér az LHMR, az egri pedig az LHER azonosítót viseli.
A két helyszín eltérő múltja jól mutatja, hogy Eger és környéke repülős hagyományai több ágon fejlődtek.
A repülés szeretete ma is tovább él
A helyi repülés története nem ért véget a régi hangárok és repülőnapok korszakával.
Az Egri Repülőklub továbbra is fontos szerepet tölt be a sportágban. A maklári repülőtéren a fiatalabb nemzedékek is megismerkedhetnek a vitorlázórepülés alapjaival.
A közelmúltban utánpótlás-nevelő táborban tanulhattak a repülés iránt érdeklődő fiatalok. Az oktatás során elméleti és gyakorlati ismereteket szereztek, és egy R–26 SU Góbé kétüléses vitorlázórepülőgéppel is megismerkedhettek.
A több évtizedes hagyomány tehát tovább él, még ha a repülés technikai feltételei és lehetőségei sokat változtak is.
Az 1957-ben épült maklári hangár ma már önmagában is történelmi emlék. Az egykori alapítók tiszteletére 2021-ben emléktáblát avattak, megőrizve azoknak a fiataloknak az emlékét, akik saját munkájukkal teremtették meg a helyi repülés egyik legfontosabb otthonát.
Amikor még minden felszállás ünnep volt
Hetvenkilenc évvel Chuck Yeager történelmi repülése után a repülőgépek látványa már természetes része az életünknek.
A világ más lett, de a repülés varázsa nem tűnt el.
Egerben és környékén a repülés történetét nem elsősorban világrekordok vagy hatalmas utasszállító repülőgépek írták, hanem lelkes fiatalok, önkéntes építők, oktatók, sportolók és olyan pilóták, akik számára a magasba emelkedés életre szóló szenvedéllyé vált.
A Töviskes-völgy egyszerű siklórepülőitől a maklári hangáron át a Nagy-Eged sárkányrepülőiig hosszú út vezetett.
A régi fényképek, a megőrzött repülős emlékek és az egykori pilóták történetei egy kevésbé ismert Egert mutatnak meg.
Egy várost, ahol nemcsak a vár tornyai és a templomok kupolái emelkedtek az ég felé, hanem az emberek álmai is.
És talán éppen ez a repülés történetének legszebb üzenete: az ember mindig vágyott arra, hogy egy kicsit magasabbról láthassa a világot.
Források
A Maklári Repülőklub alapítóira emlékeztek – Eger város hivatalos oldala
„És mégis repülünk!” – Repüléstörténeti kiállítás nyílt Makláron – FüzesHírek
Te is lehetsz pilóta: az Egri Repülőklub kapui nyitva állnak – HEOL
Apolló repülős nap – Eger város hivatalos oldala
Motorcsónaktól a repülőgépig – Eger város hivatalos oldala
Eger Repülőtér – HungaroControl
Maklár Repülőtér – HungaroControl
Civertan Grafikai Stúdió – Légi fotók, repülőterek
Borítókép: Légi felvétel a repülőtér térségéről. Fotó: Civertan Grafikai Stúdió.
Legutóbbi hozzászólások