A föld alatt rejtőző erőd: az egri vár titokzatos kazamatái

Az Egri vár évszázadok óta Magyarország egyik legismertebb történelmi helyszíne, ám a vár igazi titkai nem a magas falak mögött, hanem mélyen a föld alatt húzódnak. A most induló „VÁR.KÖRKÉP” videósorozat első epizódja ezekbe a különleges föld alatti járatokba, az egri vár legendás kazamatáiba kalauzolja a nézőket, ahol a múlt ma is szinte kézzel fogható.

A kisfilmben a vár egyik jól ismert alakja, György hadnagy vezeti végig a látogatókat azokon a folyosókon, amelyek egykor katonák, őrök és védők mindennapjainak helyszínei voltak. A kazamaták nem csupán menedéket jelentettek ostrom idején: lőporraktárként, közlekedő folyosóként és védelmi rendszerként is szolgáltak az 1552-es ostrom során.

Honnan ered a „kazamata” elnevezés?

A szó az olasz casamatta kifejezésből származik, amely eredetileg boltozott, földdel vagy kővel védett helyiséget jelentett az erődítésekben. Ezeket úgy alakították ki, hogy ellenálljanak az ágyútűznek, miközben biztonságos menedéket nyújtottak a várvédők számára.

Ugyanazokon a folyosókon járt Gárdonyi Géza is?

Igen. Az Gárdonyi Géza hosszú éveken keresztül kutatta az egri vár történetét az Egri csillagok megírása előtt, és rendszeresen bejárta a vár föld alatti részeit is. A legenda szerint számos jelenet hangulatát közvetlenül ezek a sötét, boltíves folyosók ihlették, így a mai látogatók részben ugyanazokat az utakat járhatják be, amelyeket egykor az író is megismert.

Mi jelezte a török közeledtét?

Az ostrom idején az egri védők folyamatosan figyelték a föld alatti rezgéseket és zajokat. A török aknászok ugyanis alagutakat ástak a várfalak alá, hogy lőpor segítségével felrobbantsák azokat. A vár védői vízzel telt edényeket helyeztek el a föld alatti helyiségekben: a víz felszínének rezdülései árulták el az ellenséges ásások irányát és közelségét. Ez a kor egyik legötletesebb „korai riasztórendszere” volt.

Érdekességek a kazamatákról

A járatrendszer egyes részei több szinten futnak a vár alatt.

A föld alatti folyosók hőmérséklete egész évben közel állandó, körülbelül 10–12 Celsius-fok.

A kazamaták egy része vulkanikus eredetű riolittufába vájt folyosó.

A látogatók ma is megtekinthetik az egykori lőporraktárakat és őrhelyeket.

Az egri vár föld alatti rendszere Magyarország egyik legösszetettebb végvári kazamatahálózata.

A Dobó István Vármúzeum új videósorozata kivételes lehetőséget kínál arra, hogy a látogatók ne csupán a várfalakat és bástyákat ismerjék meg, hanem azokat a rejtett tereket is, amelyek kulcsszerepet játszottak a magyar történelem egyik legjelentősebb ostromában. A föld alatti világ titkai ma is ugyanazzal a misztikummal veszik körül az érkezőt, mint közel ötszáz évvel ezelőtt.