Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
Az utolsó jégkorszakot követően Európa éghajlata jelentősen enyhébbé vált, amely kedvezett a nagy kiterjedésű erdőségek elterjedésének. Hazánk területén csupán egyetlen apró foltban maradt fenn valódi őserdő, eredeti növényzettel a civilizáció előtti idők nyomaként. A...
Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
Galyatető, Dobogókő, a Normafa, Lillafüred vagy a téli Balaton már a 19. század végétől vonzó téli üdülési, pihenési célpontnak számított a magyarok számára. Ezt a folyamatot törte meg a második világháborút követő kommunista politikai berendezkedés újfajta,...
Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
Suba-lyuk barlangot 1932-ben kezdték feltárni. Az egri lakatossegéd, Dancza János barátaival egy hideg februári napon nem a legkifinomultabb régészeti módszerekkel, inkább csákányokkal és lapátokkal álltak neki a barlang szájánál felhalmozódott üledék „ásatásának”....
Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
A középkorban a Buda felől a várba vezető hadiút utolsó szakasza, amely a Hatvani-kapunál lépett a városba és kelet felé – az Eger vizén álló hídon át – a vár nyugati kapujához érkezett. A régi Lenin út, a mai Deák Ferenc utat és az Almagyar utcát összekötő széles,...
Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
236 éve született Hild József építész (Egri székesegyház, Esztergomi Bazilika). Hild Józsefnek, a magyar klasszicizmus egyik legnagyobb alakjának fontos szerepe volt a 19. századi Pest-Buda jellegzetes városképének kialakításában. Több mint kilencszáz (!)...
Szerző: | dec 8, 2025 | Egyéb
Egernek Maklár község felé eső városrésze. Valamikor ezen a részen Almagyar nevű falu volt. A városrész melletti külterület neve ma is Almagyar, Almagyar-dűlő. A belvárostól a Maklári kapu választotta el, melyet Almagyar kapunak is neveztek. Egy 1695-ből származó...
Legutóbbi hozzászólások