Eger belvárosában vannak olyan pontok, amelyek mellett naponta százak sétálnak el, mégis ritkán gondolunk bele, mennyi történet sűrűsödik néhány méteren belül. Ilyen a Széchenyi István utca és a Dr. Sándor Imre utca találkozása is. A kis utca bejáratánál álló régi házak, az Uránia épülete, a szemközti egykori Kaszinó és a fák között megbújó szobrok együtt Eger több évszázadának emlékeit őrzik.A mai utcakép békés. Teraszok, üzletek, kerékpártámaszok és a sétálóutca mindennapi élete tölti meg a környéket. Pedig itt valaha hintók jártak, kaszinóba igyekeztek az egri polgárok, patika működött, majd megjelent a város egyik legizgalmasabb újdonsága: a mozgókép.A kis utca, amelyet egykor Kaszinó utcának hívtakA Dr. Sándor Imre utca Eger belvárosának egyik rövid, keskeny utcája, amely a Széchenyi István utcát köti össze a Zalár József utcával. Régi neve Casinó utcza, később Kaszinó utca volt – és nem véletlenül.A környék társadalmi életének egyik legfontosabb intézménye, az Egri Kaszinó működött itt. A kaszinó nem a szó mai, szerencsejátékkal összekapcsolt értelmében működött: a 19. századi magyar városokban ezek elsősorban a társasági, kulturális és szellemi élet központjai voltak.A Minden, ami Eger korábban külön cikkben is bemutatta a Dr. Sándor Imre utca történetét. Az utca névadója, Sándor Imre 1887-ben született, Egerben végezte középiskolai tanulmányait, majd orvosi diplomájának megszerzése után, 1913-ban telepedett le a városban. Körorvosként, később az egri járás helyettes orvosaként dolgozott, és segítőkészsége miatt „a szegények orvosaként” is emlegették.Élete 1944-ben tragikus körülmények között ért véget.Egy utcasarok, ahol évszázadok találkoznakA környék történetének megértéséhez azonban még messzebb kell visszamennünk.A mai Széchenyi utca 14. szám alatt álló, pasztellzöld homlokzatú épület jóval idősebb magánál az Uránia mozinál. A Minden, ami Eger szeptember elején részletesen bemutatta a házat: az épület 1763-ban készült, egy korábbi ház felhasználásával.A zártsorú, egyemeletes saroképület Eger barokk belvárosának egyik különösen szép darabja. Érdemes egyszer úgy megállni előtte, hogy nem az üzleteket és nem is a mozi bejáratát nézzük, hanem feljebb emeljük a tekintetünket.A homlokzat középső részét enyhén előreugró rizalit hangsúlyozza, fölötte íves timpanonnal. A finom stukkódíszek, az ablakok körüli ornamentika és a homlokzat arányai még abból az Egerből maradtak ránk, amelynek városképe a 18. században, a török hódoltság utáni nagy újjáépítés idején alakult ki.A hivatalos műemléki jegyzékben ma is Borbély-ház – Uránia mozi megnevezéssel szerepel.Mielőtt mozi lett, patika is működött ittA ház múltjának különösen érdekes fejezete a gyógyszerészethez kapcsolódik.A 20. század elején ide került az egykori jezsuita patika értékes berendezése. A „Magyar királyhoz” címzett gyógyszertár bútorzata eredetileg a szomszédos, Széchenyi utca 16. szám alatti épületben volt, majd 1900-ban helyezték át ide.Ez az a környék, amelyhez az egykor híres „Egri víz” története is kapcsolódik. A régi gyógyszerészeti készítménynek a maga korában számos gyógyhatást tulajdonítottak. Ma természetesen ezekre elsősorban gyógyszerészettörténeti érdekességként tekinthetünk.A Széchenyi utca ezen néhány háza tehát már jóval a mozi megjelenése előtt fontos része volt Eger mindennapi életének.1912-ben kezdődött az egri iparosok nagy mozivállalkozásaA mozi története azonban nem rögtön ebben az épületben kezdődött.november 10-én az Egri Keresztény Iparoskör több tekintélyes tagja a Dobó tér 9. szám alatti épületben megnyitotta a Mozgókép Otthont. A vállalkozás mögött ismert egri iparosok álltak: Balkay Béla pék, Kalmár Gáspár cukrász és cukorkagyáros, Károly János gyertyaöntő és mézeskalácsos, valamint Tóth Ágoston szappankészítő mester.A körülbelül kétszáz férőhelyes mozi sikeresnek bizonyult.Olyannyira, hogy az iparosok mindössze néhány hónappal később sokkal nagyobb vállalkozásba fogtak.Megvásárolták a Széchenyi utca 14. szám alatti, akkor Hartl-féle házként emlegetett ingatlant.Az ár 118 ezer korona volt – tekintélyes összeg, amely önmagában mutatja, milyen komolyan gondolták az egri iparosok a mozizás jövőjét.Nem a barokk házból alakították ki egyszerűen a mozitEz az Uránia történetének egyik érdekes, de kevésbé ismert részlete.A nagy moziterem nem egyszerűen úgy született, hogy a régi barokk épület néhány helyiségét összenyitották. A Széchenyi utca és az akkori Kaszinó utca – vagyis a mai Dr. Sándor Imre utca – sarkán fekvő ingatlan épületekkel körülvett udvarában egy új, korszerű mozgóképszínházat emeltek.A terveket 1913. április 4-én hagyta jóvá a városi tanács, majd megkezdődhetett az építkezés.Az elkészült mozi mérete még mai szemmel is figyelemre méltó.A földszinten 21 sorban összesen 378 zsöllyét helyeztek el. Mögöttük 12 páholyban további 64 helyet alakítottak ki. Az emeleti erkélyen 102 zsöllye várta a nézőket, előttük pedig nyolc páholyban még 46 szék kapott helyet.Összesen 590 ember nézhette egyszerre az előadást.Ezzel az egri filmszínház a kor vidéki Magyarországának egyik jelentős és korszerű mozijává vált.1913. augusztus 23-án megnyílt az UrániaAz ünnepélyes bemutató előadást 1913. augusztus 23-án tartották.Az Egri Polgári Dalkör énekszámokkal szerepelt, Károly János, a vállalkozás egyik tulajdonosa és az Egri Keresztény Iparoskör elnöke pedig bevezetőt mondott.A megnyitón stílszerűen A mozi című Uránia-darabot mutatták be, amelyet Hevesi Sándor és Vajda Ernő állított össze.A valódi filmes program másnap kezdődött. Valdemar Psilander, a némafilm korszakának egyik nemzetközileg ismert sztárja szerepelt a Szökés a felhőkön át című filmben, amelyet az egri közönség a budapesti mozikkal egy időben láthatott.A város számára ez akkor ugyanazt jelenthette, amit évtizedekkel később egy nagy premier: Eger bekapcsolódott a modern tömegkultúra vérkeringésébe.Az Uránia hamar az egriek találkozóhelye lettA mozi alig egy év alatt annyira népszerűvé vált, hogy 1914 nyarán már tovább is fejlesztették.Kibővítették az előcsarnokot, dohányzókat és büfét alakítottak ki, valamint javítottak a nézőtér szellőzésén. Nem csupán egy hely lett, ahol filmeket vetítettek.Találkozóhely lett.Ez azért fontos, mert a régi mozi társadalmi szerepe egészen más volt, mint a mai filmnézésé. Nem létezett televízió, internet vagy streaming. Egy mozielőadás újdonságot, hírt, látványosságot és közösségi élményt egyszerre jelentett.Az emberek felöltöztek, találkoztak egymással, beszélgettek, majd együtt ültek be egy olyan világba, amely néhány évtizeddel korábban még elképzelhetetlen lett volna.Eger már 1913-ban filmre kerültRáadásul 1913 Eger filmtörténetének más szempontból is nevezetes éve lett.Szeptember 27–28-án készültek az első ismert egri filmfelvételek. A képsorokon a várból felvett városi panoráma mellett a szervita búcsú, az akkor épült izraelita templom avatása, a Széchenyi utcai korzó és az Érsekkert is megjelent.A filmet Bécsben dolgozták ki, majd októberben mutatták be Egerben.Különösen érdekes belegondolni: éppen 113 évvel ezelőtt, 1913. szeptember 27–28-án forgatták az első ismert egri filmfelvételeket. Vagyis a mai dátum szinte napra pontosan ehhez a különleges helyi filmtörténeti évfordulóhoz kapcsolódik.Urániából Vörös Csillag, majd újra UrániaAz épület túlélte a világháborúkat és a rendszerváltozásokat, de a neve nem maradt érintetlen.Az Uránia nevet 1950-ig viselte, majd Vörös Csillag mozi lett belőle. Sok egri számára évtizedeken keresztül ezen a néven vált a városi élet megszokott részévé.1968-ban jelentősen átépítették és korszerűsítették a nézőteret. Az átalakítás után 436 ülőhely várta a közönséget.1990-ben aztán visszatért a régi név: ismét Uránia lett.1995-ben egy 52 férőhelyes kamaratermet is kialakítottak.A technika természetesen azóta teljesen megváltozott. A némafilmek, a zongorakíséret és a gyúlékony filmszalagok világától eljutottunk a digitális és 3D-s vetítésig, az online jegyvásárlásig.A funkció azonban több mint egy évszázada ugyanaz maradt.Ide ma is filmet nézni jönnek az emberek.A fényképen ezért jóval több látható egy szép egri utcarészletnélElső pillantásra a mai felvételen talán a régi házak pasztellszínei, a nyírfák, a kovácsoltvas kerítés és a csendes sétálóutca ragadja meg a tekintetet.Pedig itt Eger történetének több rétege találkozik.A barokk város emléke, a 19. századi Kaszinó társasági világa, az egri gyógyszerészet története, a 20. század elejének technikai csodája, a mozi és a mai belváros ugyanazon a néhány tíz méteren fér meg egymás mellett.Talán éppen ezért érdemes Egerben időnként lassabban sétálni.Mert egy rövid kis utca bejárata vagy egy régi ház homlokzata mögött néha több mint kétszáz év története rejtőzik.És miközben a Széchenyi utcán ma ugyanúgy jönnek-mennek az emberek, mint több mint száz éve, az Urániában még mindig felkapcsolódik a vetítőgép.Csak a film lett más.ForrásokMinden, ami Eger – Több mint 260 éves barokk ház őrzi Eger mozitörténetét – a Széchenyi utca 14. történeteMinden, ami Eger – Dr. Sándor Imre utcaMinden, ami Eger – Egri útravaló 2026 – séta a Széchenyi utcán, ahol évszázadok kísérnek végigEgri Történeti Ismerettár – Az egri mozgókép történeteEgri Lokálpatrióta Egylet – Az egri mozik történeteEger Megyei Jogú Város – műemlékek jegyzékeUránia Mozi és Rendezvényközpont – hivatalos oldalKöztérkép – Mozi cégér, EgerBorítókép: A Széchenyi István utca és a Dr. Sándor Imre utca találkozása Egerben. Fotó: Szinok Gábor Tetszik ez a személyiség?

Nagyvisnyó határában különös helyen járhatunk. Egy régi kőfejtő meredek falai között több százmillió éves kőzetek őrzik egy hajdani tenger emlékét, néhány percnyire pedig rozsdás sínek futnak bele az erdőbe. A vonatok már régóta nem járnak erre, a természet lassan visszahódítja a pályát, de a vasút még mindig ott van – talpfákkal, sínekkel, bevágásokkal és egy lassan eltűnő közlekedéstörténeti emlékkel.A hely azért is különleges, mert Nagyvisnyón egymás mellett olvasható a Bükk földtörténete és az ember ipari múltja. A kőfejtőben több mint 250 millió évet léphetünk vissza az időben, az elhagyott vasút pedig a 20. század elejének világát idézi.Egy kőfejtő, amely jóval több egyszerű bányánálA Nagyvisnyó közelében található Mihalovits-kőfejtő a Bükk-vidék egyik különleges földtani feltárása. A József Attila utca végének közelében fekvő egykori bánya ma már nem az ipari termelés miatt érdekes: védett földtani alapszelvény, ahol a Nagyvisnyói Mészkő Formáció rétegei tanulmányozhatók.A fekete, helyenként bitumenes mészkő mintegy 260–252 millió évvel ezelőtt, a késő-perm időszakban keletkezett. Ez önmagában is nehezen felfogható időtáv: amikor ezek az üledékek lerakódtak, még a dinoszauruszok megjelenése előtt járt a földtörténet.A vékony mészkőpadok között márga és mészmárga rétegek húzódnak. A kőzetek annak az ősi tengeri környezetnek az emlékei, amely egykor ezen a vidéken létezett.Ősmaradványok rejtőznek a fekete mészkőbenA nagyvisnyói feltárás tudományos jelentőségét elsősorban gazdag ősmaradvány-anyaga adja. A mészkőben többek között mészalgák, kagylók, kagylósrákok, foraminiferák és brachiopodák maradványait találták meg.Az egykori élőlények maradványainak egy része oxigénszegény környezetben halmozódott fel, ezért különösen jó állapotban őrződhettek meg.A terület egyik nevezetes lelete a Pseudophillipsia hungarica nevű trilobita. A nagyvisnyói rétegek kutatása ezért messze túlmutat a település helytörténetén: a hely évtizedek óta ismert a magyar geológusok és paleontológusok előtt.A kőfejtő rétegsora olyannyira fontos, hogy földtani alapszelvényként tartják nyilván. Vagyis amit egy kiránduló egyszerű sziklafalnak lát, az a kutatók számára valójában egy hatalmas, természetes történelemkönyv.A bánya története is lassan feledésbe merültA Mihalovits-féle kőbánya helyén valószínűleg már a 20. század elején folyt kitermelés. A bányászat a második világháború előtti időszakban élénkült meg igazán, majd az 1940-es évek végén megszűnt.Az egykori fejtés azonban hatalmas nyomot hagyott a tájon.A bánya északi oldalán mintegy 35–40 méter magas, csaknem függőleges sziklafal alakult ki. A mesterséges feltárás éppen azzal vált később rendkívül értékessé, hogy a bányászat szabaddá tette azokat a kőzetrétegeket, amelyek természetes körülmények között jóval nehezebben lennének megfigyelhetők.A terület 1982 óta helyi jelentőségű védett természeti terület, földtani értékét pedig ma már elsősorban bemutatni és megőrizni igyekeznek.A vasút is feltárta Nagyvisnyó földtörténetétNagyvisnyó különlegessége azonban nem ér véget a kőfejtőnél.A település környékének földtani kutatásában az Eger–Putnok vasútvonal építése is fontos szerepet játszott. A hegyvidéki pálya kialakításakor több helyen mély bevágásokat kellett készíteni, amelyek mesterségesen feltárták a kőzetrétegeket.A Nagyvisnyó és Nekézseny közötti szakaszon több ilyen klasszikus vasúti feltárás található. Ezeket már a Bükk földtani kutatásának korai időszakában is vizsgálták.Vadász Elemér, Schréter Zoltán, Legányi Ferenc, Balogh Kálmán és más kutatók munkáiban Nagyvisnyó neve rendszeresen felbukkan. Nem véletlenül: kevés helyen találkozik ennyire látványosan a vasútépítés és a földtudomány története.1908-ban még a jövőt jelentette a vasútAz Eger–Putnok vasútvonal 1908-ban készült el. A hegyvidéki pálya megépítése komoly mérnöki teljesítmény volt, hiszen a Bükk északi és nyugati peremének nehéz terepviszonyaihoz kellett alkalmazkodni.A vasút Egerből Felnémet, Szarvaskő, Mónosbél, Bélapátfalva és Szilvásvárad érintésével haladt tovább Nagyvisnyó, Nekézseny, Csokvaomány, Sáta és Királd felé, majd Putnokon csatlakozott a további vasúti hálózathoz.A 20. század első felében ez nem egyszerűen személyszállító vonal volt. A vasút alapvető szerepet játszott a Bükk fa-, kő-, szén- és más ipari termékeinek elszállításában is.Nagyvisnyó történetében pedig ennél is több vasút szerepelt.Kisvasutak hálózták be a környéketMa már kevesen gondolnák, de Nagyvisnyó környékén egykor keskeny nyomközű ipar- és erdei vasutak is működtek.Már 1908-ban elkészültek egy nagyvisnyói erdei vasút tervei. A térség erdeiből kitermelt fa szállítása hagyományos fogatokkal lassú és időjárásfüggő volt, miközben a környék fejlődő ipara egyre nagyobb mennyiségű faanyagot igényelt.A nagyvasút megjelenése új lehetőséget teremtett: a hegyekből kisvasúttal lehetett az árut a nagyvasúti rakodóhelyekhez juttatni.Nagyvisnyó tehát egy időben valóságos kis vasúti csomópontként működött.Egy másik elfeledett vonal Mályinka felé vezetettAz egyik legérdekesebb történet 1919-ben kezdődött.Ekkor a Magyar Földbirtokbank Rt. a Nagyvisnyó–Dédes vasútállomástól 760 milliméter nyomtávolságú iparvasutat épített a mályinkai erdőségek kitermelésére.Az első szakasz 3400 méter hosszú volt, ám a hálózat gyorsan növekedett. 1920-ra már csaknem nyolc kilométer hosszúságú pálya működött.A vasút gőzüzemű volt, és rakodóhelyeket, csonkavágányokat is kialakítottak mellette.Mindez ma már szinte hihetetlennek tűnik, amikor az erdőben járva alig találunk valamit abból az ipari világból, amely száz évvel ezelőtt itt működött.Még szenet is szállítottak a hegyekbőlA történet 1923-ban újabb fordulatot vett.A Mályinkai Kőszénbánya Rt. a Koponya-szőlő környékén szénbányát nyitott. A bányához külön vasúti szárny épült, amely a már meglévő erdei-iparvasúthoz csatlakozott.A keskeny nyomközű pálya így már nemcsak fát szállított.A hegyek között kitermelt szenet kisvasúti kocsik vitték Nagyvisnyó felé, ahol kapcsolat nyílt a nagyvasúttal. Egy rövid időre tehát olyan összetett szállítási rendszer működött itt, amelynek ma már szinte csak levéltári nyomai maradtak.A szénbánya azonban nem bizonyult hosszú életűnek. Néhány év után eladták, majd működése megszűnt.A kisvasút sorsa is megpecsételődött. Az 1933-as Bükk-térképen egy részét már „vágány nélkül” jelölték, vagyis ekkorra az egykori iparvasút jelentős részét valószínűleg felszedték.Volt még egy nagyvisnyói erdei vasút isA történetet tovább bonyolítja, hogy a források egy másik, 600 milliméteres nyomtávú erdei vasútról is beszámolnak.A nagyvisnyói fatelepről a Nagy-völgy irányába vezető lóvasút vágányait 1921-ben egészen a nagyvasúti állomásig meghosszabbították.Az erdei vasutak hálózata az évtizedek során többször átalakult. A faanyag vasúti szállítása azonban sokáig fennmaradt, és Nagyvisnyó állomásának teherforgalmában is jelentős szerepet játszott.Ma már nehéz elképzelni ezt a világot: kisvasúti szerelvények érkeztek az erdőkből, rakodtak, majd az áru a nagyvasút vagonjaiban folytatta útját.A nagyvasút is lassan elvesztette régi szerepétA változás az 1960-as és 1970-es évekre vált látványossá.Az erdei vasutak jelentősége csökkent, a közúti szállítás egyre nagyobb szerepet kapott, és Nagyvisnyó vasúti teherforgalma is visszaesett.A nagyvisnyói állomás egykor többvágányos szolgálati hely volt, rakodóvágánnyal és csonkavágánnyal. Az 1970-es években azonban fokozatosan megkezdődött ezek felszámolása. A település vasúti jelentősége egyre kisebb lett, végül az egykori állomás megállóhellyé egyszerűsödött.A személyvonatok viszont még évtizedeken át jártak.Az idősebbek közül sokan emlékezhetnek a piros Bzmot motorkocsikra, amelyek Eger felől Szilvásváradon túl is folytatták útjukat. Nagyvisnyó után Nekézseny, Csokvaomány, Sáta, Kiskapud és Királd következett, majd a vonat megérkezett Putnokra.2009-ben elhallgatott a vasútA Szilvásvárad és Putnok közötti személyszállítás 2009 decemberében szűnt meg.A sínpárt azonban nem bontották el.Ez teremti meg azt a különös látványt, amely ma Nagyvisnyó környékén fogadja a kirándulót. A sínek még ott futnak az erdőben, a talpfák jelentős része is a helyén maradt, de a pálya egyre inkább beleolvad a tájba.Fák és bokrok nőnek a vasút mellett és helyenként már a pályatestben is. A rozsdás sínkorona fölé ágak hajolnak, a régi bevágásokban pedig egyre inkább a természet az úr.A képeken is éppen ez a kettősség ragadja meg az embert: olyan, mintha a vasút csak átmenetileg hallgatna. A sín még vezet valahová, de vonat már nem érkezik rajta.Egyszer még majdnem új életet kapott egy régi kisvasút nyomvonalaA nagyvisnyói vasúttörténet egyik kevésbé ismert érdekessége, hogy az egykori Mályinka felé vezető iparvasút nyomvonala évtizedekkel a megszűnése után ismét előkerült.Az 1990-es évek végén felmerült, hogy a Lillafüredi Állami Erdei Vasút parasznyai szárnyvonalát az egykori iparvasút nyomvonalának részbeni felhasználásával Tardona irányába hosszabbítsák meg.A tervből végül nem lett vasút.Így a Nagyvisnyó–Mályinka iparvasút története továbbra is a Bükk egyik szinte teljesen elfeledett vasúti fejezete maradt.A Minden, ami Eger oldalán már végigjártuk az elfeledett 87-es vonalatAz Eger–Putnok vasút történetével korábban részletesen is foglalkoztunk.2026-ban végigjártuk a Szilvásvárad és Putnok közötti, személyforgalom nélkül maradt pálya több részét, és régi felvételekkel összevetve mutattuk meg, mennyit változott a vasút az elmúlt közel két évtized alatt.A történet különösen érdekes Eger felől nézve. Egykor ugyanis ugyanazon a vasúton lehetett elindulni az egri vár mellől, amely aztán Szarvaskő sziklái, Bélapátfalva és Szilvásvárad után Nagyvisnyón keresztül egészen Putnokig vezetett.Ma Eger és Szilvásvárad között még járnak személyvonatok, a Nagyvisnyó felé folytatódó pálya azonban már egy másik világba vezet.Nagyvisnyón egyszerre több múlt maradt velünkTalán éppen ettől annyira érdekes ez a hely.Az egyik oldalon ott állnak a kőfejtő több tíz méteres falai, bennük egy körülbelül 250 millió éves tenger nyomaival.Nem messze tőlük ott vannak a vasúti bevágások, amelyek több mint száz éve segítik a Bükk földtani múltjának kutatását.Aztán következnek az emberi történelem jóval fiatalabb rétegei: a kőbányászat, az erdőgazdálkodás, a kisvasutak, a szénbánya, az iparvágányok és az Eger–Putnok vasút.Végül pedig a jelen: rozsdás sínpár, elcsendesedett pálya és az őszi Bükk lassan mindent visszahódító növényzete.Nagyvisnyón ezért nem egyszerűen egy régi kőfejtőt és egy használaton kívüli vasutat találunk. Itt egymás mellett maradt meg a földtörténet, az ipartörténet és a Bükk egyik legérdekesebb vasúti múltjának néhány darabja.ForrásokMinden, ami Eger – Hegymenetben: az Eger–Putnok vasútvonal története 1908-tól napjainkigBükk-vidék Geopark – Nagyvisnyó, Mihalovits-kőfejtőKisvasut.hu – Mályinkai Iparvasút (Nagyvisnyó–Mályinka)Kisvasut.hu – Nagyvisnyói Erdei VasútA kövek mesélnek – A nagyvisnyói vasúti bevágások rétegsoraiVasútállomások.hu – 87-es Eger–Putnok vasútvonalKaptárkő Egyesület – Mihalovics-kőbánya és a védett földtani értékekBorítókép: Nagyvisnyó, Mihalovits-kőfejtő és az elfeledett vasútvonal. Fotó: Pintér Anita / Facebook

A Bükk nyugati peremén van egy hegy, amelynek történetét nemcsak az évmilliók, hanem az ember is beleírta a sziklába. A Bélapátfalva fölé magasodó Bél-kő messziről felismerhető hatalmas mészkőfalairól és különös, lépcsőzetes formájáról. Közelről monumentális, a levegőből pedig még világosabban látszik, milyen mély nyomot hagyott rajta csaknem egy évszázad bányászata.Mata József felvételén egyszerre tárul elénk a Bükk erdőrengetege, a kőfejtés által átalakított hegytető és az a különleges táj, amely ma már Heves vármegye egyik legkönnyebben felismerhető természeti látványossága.A Bükk „köveinek” első nagy tagjaA Bél-kő nem magányosan áll a Bükkben. A hegység híres mészkőszirtjeinek, a „kövek vonulatának” egyik meghatározó tagja. Innen folytatódik a Bükk magasabb részei felé az Őr-kő, a Pes-kő, a Tar-kő és a Három-kő látványos világa.A Bél-kő földtani története több mint kétszázmillió évre vezet vissza. A hegyet alkotó világos mészkő egy ősi tengeri környezetben keletkezett, majd a földtörténeti mozgások emelték mai helyére.A természet azonban egészen más hegyet alkotott, mint amit ma látunk.A jelenlegi Bél-kő egyik legfeltűnőbb sajátossága éppen az, hogy eredeti tömegének jelentős része már nincs meg.Egy hegy, amely Bélapátfalvának munkát adottBélapátfalva modern kori történetét aligha lehet megérteni a Bél-kő nélkül. A hegy mészköve teremtette meg annak az iparnak az alapját, amely évtizedeken keresztül meghatározta a település életét.A Bélapátfalvai Portlandcementgyárat 1908-ban alapította Wessely Károly bécsi építészeti tanácsos és nagyvállalkozó. A cementgyártás legfontosabb nyersanyagát a közvetlenül a település fölött magasodó Bél-kő biztosította.A bányászat 1909-ben indult meg a hegyen.Kezdetben még egészen más módszerekkel dolgoztak, mint a későbbi évtizedekben. Tárókat, aknákat alakítottak ki, a kitermelt kőzetet pedig egyre nagyobb mennyiségben juttatták le a cementgyárba. A hegy homlokát fokozatosan, lépcsőzetesen fejtették.Évtizedről évtizedre változott a Bél-kő alakja.Amit ma hatalmas sziklateraszokként látunk, annak jelentős része tehát nem természetes felszínforma, hanem az egykori bányászat öröksége.Hétmillió köbméter kőzet tűnt elA számok mutatják meg igazán, milyen léptékű átalakulás történt.A bélapátfalvai cementgyártás története során mintegy 19,4 millió tonna mészkövet termeltek ki a Bél-kőből.Ez körülbelül 7 millió köbméternyi kőzet eltávolítását jelentette.Nehéz elképzelni ekkora mennyiséget, de a levegőből készült felvételek segítenek érzékelni a változás nagyságát. A hegy tetején és oldalában látható hatalmas, világos teraszok valójában egy több évtizeden át működő bánya nyomai.A Bükki Nemzeti Park Igazgatósága szerint a csaknem száz évig tartó mészkőbányászat a hegy csúcsát is jelentősen átalakította, eredeti formájából lényegében csak a nyugati bérc maradt épen.Nemcsak követ adott, hanem egy település életét is meghatároztaA Bél-kőből kitermelt mészkőből készült cement messze túljutott Bélapátfalva határain.A régi cementgyárban 1910 és 1979 között körülbelül 7 millió tonna cementet gyártottak. Az új üzemben 1979 és 2000 között további 11 millió tonna készült.Vagyis a bélapátfalvai cementgyártás története során összesen mintegy 18 millió tonna cement hagyta el az üzemet.Az ipar közben magát Bélapátfalvát is átalakította.Az 1950-es évektől a cementgyár átlagosan mintegy 750 embernek adott munkát. Amikor az új gyár az 1970-es évek végén elkészült, majd 1980 márciusában teljesen üzembe helyezték, a bányaüzemmel és a mészüzemmel együtt már közel 1100 dolgozót foglalkoztatott.Lakások épültek, infrastruktúra fejlődött, vasúti és közműberuházások készültek. A cementgyár nem egyszerűen egy üzem volt a település szélén: generációk megélhetését határozta meg.A bánya bezárt, a tájseb megmaradtA BÉCEM 2000-ben döntött a cementgyár bezárásáról.Ezzel lezárult Bélapátfalva csaknem egy évszázados cementipari korszaka, a Bél-kő azonban már nem válhatott olyanná, amilyen a XX. század elején volt.És éppen ebben rejlik mai különlegessége.A természet és az ipartörténet szinte elválaszthatatlanul összenőtt rajta. A világos bányafalak között ismét megjelent a növényzet, az egykori kőfejtő körül pedig újra az erdő az úr. Ugyanakkor a hatalmas bányaudvarok, sziklafalak és lépcsők továbbra is őrzik az ipari múlt nyomait.A Mata József által készített légi felvételen ez különösen látványosan kirajzolódik: a világos kőfelület szinte belehasít az összefüggő zöld erdőtakaróba.A sziklák egy sokkal régebbi történetet is elmesélnekA Bél-kő azonban nemcsak ipartörténeti emlék.A bányászat bizonyos értelemben olyan földtani rétegeket is feltárt, amelyek egyébként rejtve maradtak volna. A hegyen több százmillió éves kőzetek találkozását lehet tanulmányozni.A középső és felső triász idején keletkezett Bükkfennsíki Mészkő mellett jóval fiatalabb, jura időszaki mélytengeri agyagpala is megtalálható. A kőzettesteket későbbi tektonikai mozgások helyezték egymás mellé.A régi palabánya maradványai ugyancsak őrzik a cementgyártás történetét. A cementhez ugyanis nemcsak mészkőre, hanem agyagos alapanyagra is szükség volt.Egykor föld alatti vágatok, csillék, ejtőaknák és kötélpályák tartoztak ahhoz az ipari rendszerhez, amelynek ma már csak nyomait találjuk meg a hegyen.Ma már bakancsosok járják a Bél-kőtA bányászat megszűnése után a hegy szerepe teljesen megváltozott.Ma elsősorban természetjáró célpontként ismerjük. A ciszterci apátság környékéről induló Bél-kői tanösvény hét állomáson keresztül mutatja be a terület kultúrtörténetét, földtani felépítését, növényvilágát és az egykori bányászat emlékeit.Az út körülbelül öt kilométer hosszú, bejárására nagyjából két-három órát érdemes számítani.Felfelé haladva fokozatosan maradnak el a Bélapátfalva körüli szelídebb tájak, és egyre inkább a Bükk magasabb részeinek világa veszi át a helyüket. A hegytető közelében pedig egészen különös táj fogadja az embert: erdő, mészkősziklák és az egykori bánya szinte holdbéli felszíne találkozik egymással.Tiszta időben messzire nyílik innen a látóhatár.A Bél-kő és Eger vidéke összetartozikA Minden, ami Eger oldalán az elmúlt időszakban többször jártunk már Bélapátfalván és a Bél-kő környékén.Bemutattuk a települést és a Gyári-tavat, amely maga is az ipari múlt öröksége, hiszen eredetileg a cementgyár vízigényének kiszolgálására hozták létre. Nemrég pedig a Másfélmillió lépés Magyarországon régi felvételein keresztül idéztük fel azt a korszakot, amikor Rockenbauer Pál stábja még működés közben láthatta a bélapátfalvai ipar világát.Bélapátfalva története ráadásul jóval régebb óta kapcsolódik Egerhez. A Bél-kő lábánál álló ciszterci apátságot II. Kilit egri püspök alapította 1232-ben. Az apátság, a település és Eger között évszázadokon keresztül egyházi és gazdasági kapcsolatok húzódtak.A Bél-kő így nem egyszerűen egy látványos hegy Eger közelében.Része annak a tájnak és történetnek, amely Egertől Szarvaskőn és Bélapátfalván át egészen a Bükk-fennsíkig összeköti ezt a vidéket.Egy sebhely, amely már a táj történetéhez tartozikLehet úgy nézni a Bél-kőre, mint egy megcsonkított hegyre. És valóban: a XX. század elején egészen más lehetett a formája.De ma már azt sem lehet kitörölni a történetéből, ami az elmúlt száz évben történt vele.A bánya emberek százainak adott munkát. A mészkőből cement lett, abból házak, utak és épületek születtek. Közben eltűnt hétmillió köbméternyi hegy, majd amikor elhallgattak a gépek, lassan ismét visszatért a természet.Mata József fényképe éppen ezt a különös kettősséget mutatja meg.A Bél-kő egyszerre természeti emlék, ipartörténeti helyszín és a Bükk egyik legkülönösebb tájsebe. Egy hegy, amelyen több százmillió év földtörténete és alig száz év emberi története egyszerre olvasható.ForrásokMinden, ami Eger – Bélapátfalva és a Bél-kő a Másfélmillió lépés kamerája előttMinden, ami Eger – Mesebeli település a Bél-kő lábánálMinden, ami Eger – Hogyan adtak nevet az egerek Bélapátfalvának?Minden, ami Eger – Romantikus hegyi tó a Bükk ölelésébenBükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kőBükki Nemzeti Park Igazgatóság – Bél-kői tanösvényBélapátfalva Város Önkormányzata – A Bél-kő-hegy és élővilágaBélapátfalva Város Önkormányzata – Cementgyártás BélapátfalvánBorítókép: A Bél-kő és az egykori mészkőbánya a Bükk erdőrengetegében. Fotó: Mata József.

Az elmúlt hónapokban végre olyan adatok érkeztek, amelyek szerint több alapvető élelmiszer ára csökkent Magyarországon. Ez azonban könnyen csak átmeneti időszak lehet. A Magyar Nemzeti Bank szeptemberi előrejelzése alapján 2027-ben ismét jelentősen gyorsulhat az élelmiszerek drágulása: miközben az általános infláció 3 százalék körül alakulhat, az élelmiszereknél ennek csaknem kétszeresével számolnak.Egerben és Heves vármegyében különösen érdekes a helyzet. A vásárlók számára most még több zöldség és gyümölcs kedvezőbb áron érhető el, miközben a termelők mögött rendkívül nehéz, aszályos nyár áll. Vagyis ami jelenleg olcsóbb a vásárlónak, az nem feltétlenül jelenti azt, hogy a mezőgazdaság helyzete is javult. Sőt, a következő hónapok egyik legfontosabb kérdése éppen az lehet, meddig tartható fenn ez az ellentmondás.Most még lefelé mozdultak az élelmiszerárakA legfrissebb teljes havi adatok első pillantásra kifejezetten kedvező képet mutatnak.2026 augusztusában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 1,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. Az élelmiszerek ára ugyanakkor átlagosan 1,4 százalékkal alacsonyabb volt, mint 2025 augusztusában.Ha pedig a vendéglátást kivesszük a számításból, még látványosabb a különbség: az élelmiszerboltokban megvásárolható termékek árszintje éves összevetésben mintegy 4 százalékkal csökkent.Egyetlen átlag azonban nagyon eltérő folyamatokat takar.A friss hazai és déligyümölcsök például 15 százalékot meghaladó mértékben lettek olcsóbbak egy év alatt. Jelentősen csökkent a vaj és vajkrém, a sertéshús és a sajt ára is.Más termékek viszont már most drágultak. A burgonya éves összevetésben 5,9, az étolaj 5,3 százalékkal került többe.Ezért fordulhat elő, hogy két vásárló egészen másként érzékeli ugyanazt az inflációt: attól függően, milyen termékek kerülnek rendszeresen a kosarába.Egerben is látható az árak hatalmas szórásaAz országos statisztikáknál sokkal kézzelfoghatóbb, amikor az ember végigsétál az egri piac standjai között.Ősszel különösen jól látszik, hogy ugyanazon termékcsoporton belül is mekkora különbségek lehetnek. A csemegeszőlő például fajtától, minőségtől és származási helytől függően rendkívül széles ársávban jelenik meg a piacokon.A szeptember végi országos nagybani adatok szerint a hazai fehér csemegeszőlő kilogrammonkénti ára 450 és 2000 forint között mozgott, a hazai kék szőlőnél pedig 450–1300 forintos ársáv is előfordult.Ez természetesen nem azonos az egri kiskereskedelmi árral, de jól mutatja, milyen nagy különbségek alakulhatnak ki már az értékesítési lánc korábbi szakaszában.Az ősz előrehaladtával ráadásul változik a kínálat. A paprika, paradicsom és uborka nyári bősége fokozatosan megszűnik, a hazai szezonális termékek egy része eltűnik, vagy kisebb mennyiségben kerül piacra. Ilyenkor egyre nagyobb szerepet kap az import, valamint az üvegházi és fóliás termesztés, ami az árakban is megjelenhet.Heves vármegyében különösen nehéz évük volt a termelőknekA Minden, ami Eger oldalán szeptemberben már részletesen foglalkoztunk azzal, hogy a zöldség- és gyümölcstermesztők milyen nehéz helyzetbe kerültek.A 2026-os nyár tartós hősége és csapadékhiánya a vármegye mezőgazdaságát sem kímélte.A probléma nem egyszerűen annyi, hogy kevesebb eső esett. A hosszan tartó szárazság mellett több alkalommal rendkívüli hőség alakult ki, ami közvetlenül károsíthatta a növényeket. A vízhiány csökkentheti a termés mennyiségét, a hőstressz pedig a minőséget és az eltarthatóságot is ronthatja.Az öntözhető gazdaságok valamivel kedvezőbb helyzetben vannak, de ott az öntözés költsége jelent újabb terhet.A Mátraalja gyümölcstermesztő területein, valamint Heves vármegye hagyományos zöldség- és dinnyetermesztő vidékein ezért az időjárás már nem pusztán mezőgazdasági kérdés. Előbb-utóbb az élelmiszerárakban is megjelenhet.Kevés a termés, mégis olcsóbb lehet – az alma megmutatta az ellentmondástKorábbi cikkünkben már bemutattuk azt a furcsa helyzetet, hogy miközben a magyar almatermés gyenge, a szezon elején a termelői árak mégis visszaestek.Első pillantásra ennek éppen az ellenkezőjét várnánk: ha valamiből kevés terem, annak emelkednie kellene az árának.A valóság azonban ennél összetettebb.A hazai termelőnek nemcsak a magyar termés mennyiségével kell számolnia, hanem az importtal, a kereskedelmi láncok beszerzési politikájával, az árfolyammal és a fogyasztói kereslettel is. Így előfordulhat, hogy a gazdálkodó egy rossz termésű évben sem tud magasabb árat elérni.Ez hosszabb távon komoly veszélyt jelenthet. Ha egy gazdaság évről évre egyre drágábban termel, miközben az értékesítési ár nem követi a költségeket, előbb-utóbb csökkenhet a hazai termelés.Az erős forint most segített a vásárlóknakAz idei árcsökkenés egyik fontos oka a forint erősödése.Az importált élelmiszerekért, alapanyagokért és más külföldről beszerzett termékekért erősebb forint mellett kevesebbet kell fizetni. Ennek hatása fokozatosan megjelenhet a magyar üzletek áraiban is.A jegybank szerint ez a folyamat az idei évben gyorsabban érvényesült, mint korábban várták.Csakhogy ugyanaz a folyamat, amely a vásárlónak kedvez, a magyar termelő számára újabb versenyhelyzetet teremthet.Ha az importáru olcsóbbá válik, a hazai gazdálkodónak úgy kell vele versenyeznie, hogy közben neki kell megfizetnie az öntözést, az energiát, a munkaerőt, a növényvédelmet, a csomagolást és a szállítást.Heves vármegye termelői számára ezért az erős forintnak két arca van: mérsékelheti bizonyos költségeket, ugyanakkor olcsóbbá teheti a külföldi konkurenciát is.Jövőre megfordulhat a folyamatA Magyar Nemzeti Bank szeptemberi Inflációs jelentése már jóval kevésbé kedvező képet fest 2027-ről.A jegybank alap-előrejelzése szerint az idei rendkívül alacsony infláció után jövőre ismét gyorsulhat a pénzromlás. Ennél azonban sokkal fontosabb lehet a háztartások számára, hogy az élelmiszerek ára az általános inflációnál lényegesen gyorsabban emelkedhet.Az MNB várakozása szerint 2027-ben az élelmiszerárak éves átlagban 5,8 százalékkal nőhetnek.És a folyamat nem feltétlenül áll meg egyetlen év után: a jelenlegi előrejelzés 2028-ra is közel 6 százalékos élelmiszerár-emelkedéssel számol.Ez természetesen előrejelzés, nem pedig biztosan bekövetkező árváltozás. Az időjárás, a világpiaci árak, az energiaárak, a forint árfolyama és a mezőgazdasági termés egyaránt módosíthatja a következő évek tényleges adatait.Az irány azonban figyelmeztető.Az aszály végül a pénztárnál is megjelenhetA 2026-os nyár azért is fontos, mert a mezőgazdaságban az időjárási károk hatása nem mindig azonnal jelentkezik a boltokban.Egy rossz gabonatermés például később a takarmányárakon keresztül a hús, a tojás vagy a tejtermékek árára is hatással lehet. A gyengébb zöldség- és gyümölcstermés pedig a szezon lezárulta után, a tárolási időszakban válhat igazán érzékelhetővé.Ehhez társulnak a nemzetközi folyamatok.A világpiaci élelmiszerárak alakulása, az időjárási szélsőségek, az energia és a műtrágya ára egyaránt befolyásolhatja, hogy végül mennyit fizetünk az üzletekben. A gabona, a cukor és más alapanyagok drágulása idővel a feldolgozott élelmiszerek árába is begyűrűzhet.Egerben felértékelődhet a közvetlenül termelőtől vásárolt élelmiszerEbben a helyzetben különösen érdekesek Eger helyi és termelői piacai.Szeptemberben ismét megrendezték a Szak(MA)rket termelői piacot, ahol Heves vármegyei termelők és kézművesek kínálták portékáikat. Helyi sajtok, húskészítmények, pékáruk, mézek, lekvárok, szezonális zöldségek és gyümölcsök kerültek a standokra.Az ilyen kezdeményezések jelentősége túlmutat azon, hogy egy-egy délelőttön helyi termékeket lehet vásárolni.A rövidebb értékesítési lánc azt jelenti, hogy kevesebb közvetítő kerül a termelő és a vásárló közé. Ettől természetesen nem válik automatikusan minden termék olcsóbbá, hiszen a kisüzemi, kézműves előállítás költsége sokszor magasabb. Ugyanakkor a vásárló pontosabban tudhatja, honnan származik az élelmiszer, a bevétel nagyobb része pedig közvetlenül a termelőnél maradhat.Eger és Heves vármegye szempontjából ez egyre fontosabb lehet.Most még van választás – de 2027 nehezebb év lehetA jelenlegi helyzet tehát meglehetősen ellentmondásos.A hivatalos adatok szerint 2026 nyarán több élelmiszer olcsóbb lett. A zöldségek és gyümölcsök egy részénél kifejezetten jelentős éves árcsökkenés következett be, és ezt a vásárlók Egerben is érzékelhetik.A háttérben azonban egyáltalán nem nyugodt a helyzet.A Heves vármegyei gazdálkodók egy rendkívül aszályos és forró nyáron vannak túl, a termelési költségek továbbra is magasak, az importverseny erős, miközben a következő évek élelmiszer-inflációjára vonatkozó várakozások már kevésbé kedvezőek.Ezért könnyen lehet, hogy 2026 őszére úgy emlékezünk majd vissza, mint egy átmeneti időszakra, amikor az élelmiszer-infláció rövid időre jelentősen enyhült.Ha a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi előrejelzése beigazolódik, 2027-ben ismét az élelmiszer lehet az egyik olyan kiadási csoport, amelynek drágulását a családok a mindennapi bevásárlások során különösen erősen megérzik.Egerben pedig érdemes lesz továbbra is figyelni nemcsak a bolti árakat, hanem az egri piacot és a Heves vármegyei termelőket is. A következő hónapokban ugyanis ott láthatjuk majd talán a legközvetlenebbül, hogyan találkozik egymással az időjárás, a mezőgazdaság, a gazdaság és végül a családi pénztárca.ForrásokMinden, ami Eger – Vészjelzést adtak a zöldség-gyümölcs termelők – Heves vármegyében is egyre nehezebb helyzetben vannak a gazdákMinden, ami Eger – Olcsóbb lett az alma, miközben alig van termés – Heves vármegyében is érezhető a furcsa piaci helyzetMinden, ami Eger – Lédús dinnye, zamatos szilva és nyári bőség – ilyen most az egri piac kínálataMagyar Nemzeti Bank – Inflációs jelentésekKözponti Statisztikai Hivatal – Fogyasztói árakEger város hivatalos oldalaAgroinform – Nagybani piaci árakNépszava – Élelmiszerárak, áremelkedés és az MNB várakozásaiBorítókép: 168ora.hu

Magyarországon egyedülálló helyszínen emlékeznek meg idén az Állatok Világnapjáról: október 3-án az Aggtelek közelében található Assisi Szent Ferenc-emlékhelynél várják az érdeklődőket. A természetvédelmi területen álló kis kápolna nemcsak különleges kirándulóhely, hanem jelképes találkozási pontja is a természetvédelemnek és a keresztény teremtésvédelemnek.Az ünnepi program délelőtt 11 órakor kezdődik, majd a megemlékezést követően akár az Aggteleki-karszt föld alatti világával is megismerkedhetnek a résztvevők.Egy apró kápolna az Aggteleki-karszt különleges tájánAz Assisi Szent Ferenc-emlékhely Aggtelektől mintegy két kilométerre, a Jósvafő felé vezető út mellett található. Első pillantásra szerény kis építménynek tűnhet, jelentősége azonban jóval nagyobb ennél.Ez Magyarország egyetlen olyan Assisi Szent Ferenc-emlékhelye, amely védett természeti területen található.A helyszín kiválasztása sem véletlen. Assisi Szent Ferenc alakja évszázadok óta szorosan összekapcsolódik az állatokkal és a teremtett világ tiszteletével. A hozzá kapcsolódó történetekben újra és újra megjelennek a madarak, a vadon élő állatok, az erdők és általában az ember és természet közötti kapcsolat.Talán éppen ezért nehéz lenne ennél találóbb helyet választani az Állatok Világnapjához kapcsolódó megemlékezéshez.Assisi Szent Ferenc és az Állatok VilágnapjaAz Állatok Világnapját minden évben október 4-én, Assisi Szent Ferenc emléknapján tartják. A kezdeményezés célja mára messze túlmutat egyetlen napon: világszerte arra hívja fel a figyelmet, hogy az állatok és élőhelyeik megőrzése közös felelősségünk.Szent Ferenc életében különösen fontos szerepet kapott a természet.Leghíresebb művében, a Naphimnuszban a Napot, a Holdat, a szelet, a vizet és a Földet egyetlen teremtett világ részeként jelenítette meg. A hozzá kötődő legendák között pedig ott találjuk a madaraknak mondott prédikáció történetét vagy a gubbiói farkas megszelídítésének legendáját.Nem véletlen tehát, hogy évszázadokkal halála után is az állatok és a természet védőszentjeként emlékezünk rá.Október 3-án szabadtéri szentmisével kezdődik az ünnepségAz idei aggteleki rendezvényt 2026. október 3-án, szombaton tartják.A program 11 órakor kezdődik az Assisi Szent Ferenc-emlékhelynél. A szabadtéri római katolikus szentmisét Strahl Péter plébános celebrálja.A mise után a fiatalabb generáció kerül a középpontba. A szögligeti Assisi Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola, valamint az edelényi Szent Miklós Görögkatolikus Általános Iskola, Óvoda és Alapfokú Művészeti Iskola tanulói rövid műsorral készülnek.A gyerekek jelenléte különösen jól illeszkedik a rendezvény gondolatához, hiszen a természet szeretetének és védelmének egyik legfontosabb alapja éppen az, hogy már fiatal korban kialakuljon a környezet iránti kíváncsiság és felelősség.Az Aggteleki Nemzeti Park első igazgatója mesél az emlékhelyrőlA rendezvény egyik különösen érdekes része Buzetzky Győző előadása lesz.Az Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság első igazgatója személyesen mutatja be az emlékhelyet, és mesél annak létrejöttéről. A résztvevők így nem egyszerűen egy kápolnát láthatnak, hanem annak történetét is megismerhetik.Buzetzky Győző a gyerekek számára Assisi Szent Ferencről is rövid ismeretterjesztő előadást tart.Ez azért is érdekes, mert maga az emlékhely szorosan kötődik ahhoz a gondolathoz, amely az Aggteleki Nemzeti Park egész területén meghatározó: a különleges természeti értékeket nem elegendő megcsodálni, megőrzésükhöz azok megismerésére is szükség van.A kápolnától a Baradla-barlangigA délelőtti megemlékezéssel még nem ér véget a program.A résztvevők 13 órától aggteleki barlangtúrán vehetnek részt. Így egyetlen nap alatt két egészen különböző módon is megtapasztalható az Aggteleki-karszt világa: először a felszínen, az erdőkkel körülölelt Szent Ferenc-emlékhelynél, majd a föld alatt.Az Aggtelek környéki barlangvilág Magyarország egyik legkülönlegesebb természeti öröksége. A Baradla–Domica-barlangrendszer az Aggteleki- és Szlovák-karszt barlangjaival együtt 1995 óta az UNESCO világörökség része.Egy őszi kirándulás során pedig maga a felszíni táj is különleges élményt ad. Október elején az Aggteleki-karszt erdei már lassan őszi színekbe öltöznek, így az emlékhely felkeresése önmagában is kellemes kirándulás lehet.Nem egyszerűen egy állatoknak szentelt napAz Állatok Világnapja könnyen tűnhet olyan alkalomnak, amely elsősorban házi kedvenceinkről szól. Valójában azonban ennél jóval szélesebb gondolatot képvisel.Az állatok védelme elválaszthatatlan élőhelyeik védelmétől. Erdők, gyepek, vizes élőhelyek, barlangok és más természetes területek nélkül számtalan faj fennmaradása kerülhet veszélybe.Aggteleken ez különösen jól érzékelhető.A nemzeti park karsztvidéke egyszerre őriz földtani, botanikai és zoológiai értékeket, miközben az ember évszázadok óta része ennek a tájnak. Az Assisi Szent Ferenc-emlékhely pedig szinte jelképesen kapcsolja össze ezeket a gondolatokat.Egy szombati kirándulásnak is különleges lehetA rendezvény azok számára is érdekes lehet, akik nem kizárólag a megemlékezés miatt indulnak útnak.Aggtelek és Jósvafő környéke önmagában is egész napos őszi kirándulást kínál. A program délelőtti kezdése után a barlangtúra, majd egy séta a környéken könnyen kitölthet egy teljes napot.Aki pedig gyerekekkel érkezik, annak különösen jó alkalom lehet arra, hogy a természetvédelem ne csupán egy tankönyvi fogalom legyen. Egy erdei kápolna, egy történet Assisi Szent Ferencről és egy séta Magyarország egyik legkülönlegesebb barlangjában talán többet mond a teremtett világ értékéről, mint sok oldalnyi magyarázat.Időpont: 2026. október 3., szombat, 11.00Helyszín: Assisi Szent Ferenc-emlékhely, Aggtelektől körülbelül 2 kilométerre, a Jósvafő felé vezető út mellett11.00: szabadtéri római katolikus szentmiseEzt követően: a szögligeti és edelényi iskolások műsora, valamint Buzetzky Győző előadása13.00: aggteleki barlangtúraA rendezvényre minden érdeklődőt szeretettel várnak.ForrásokAggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – Assisi Szent Ferenc-emlékhely és korábbi megemlékezésAggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – hivatalos honlapAssisi Szent Ferenc Római Katolikus Általános Iskola – SzögligetAggteleki Nemzeti Park Igazgatóság – FacebookBorítókép: Assisi Szent Ferenc-emlékhely Aggtelek közelében – Fotó: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság