„Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön, mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.” – Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza nevét elsősorban az Egri csillagok, A láthatatlan ember és A Pál utcai fiúk? Nem: Gárdonyi életművének számos más jelentős alkotása révén ismerjük, de kevesebben tudják, hogy az író életében a zene legalább olyan fontos szerepet játszott, mint az irodalom. Több hangszeren játszott, zeneelméleti és zeneszerzési ismeretekkel rendelkezett, dalszövegeket írt, és saját dallamokat is komponált. Az egyik legismertebb magyar karácsonyi ének, a Fel nagy örömre! szövege és zenéje egyaránt az ő munkája.

Zenei műveltségének alapjait Egerben szerezte, ahol 1878 és 1881 között az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző növendéke volt. A városhoz tehát nemcsak írói pályájának későbbi, meghatározó időszaka, hanem zenei érdeklődésének kialakulása is szorosan kötődik.

Az egri tanítóképzőben alapozta meg zenei tudását

Gárdonyi zene iránti szeretetét elsősorban édesapjától és tanítóitól örökölte. Édesapja, Ziegler Sándor Mihály maga is muzsikált, többek között citerán és fuvolán játszott. A fiatal Gárdonyi így már korán megismerkedett a hangszerek és a dallamok világával.

Az 1878 és 1881 közötti egri tanulmányai alatt magas szintű zeneelméleti képzésben részesült, és zeneszerzési ismereteket is szerzett. Később több hangszeren is játszott: orgonán, zongorán és cimbalmon is kiválóan muzsikált, de a hegedű állt legközelebb a szívéhez.

A hegedülés számára nem elsősorban a közönségnek szóló előadást jelentette. Inkább saját örömére, vigasztalást keresve vette kezébe a hangszert. Naplójában is megemlékezett a muzsikálásról, amely a nehezebb időszakokban lelki támaszt jelentett számára.

Zenei érdeklődése rendkívül sokoldalú volt. Vivaldi, Bach, Beethoven, Erkel Ferenc, Káldy Gyula és Kodály Zoltán művei egyaránt közel álltak hozzá. A klasszikus zene mellett az egyházi énekek, a magyar népdalok, a magyar nóta és a cigányzene is nagy hatással voltak rá.

A Fel nagy örömre! – Gárdonyi legismertebb zenei alkotása

Gárdonyi Géza legismertebb zeneműve a Fel nagy örömre! kezdetű karácsonyi ének, amelyet ma is országszerte énekelnek az ünnepi időszakban.

A mű 1882-ben, Devecserben született, amikor Gárdonyi mindössze 19 éves volt, és segédtanítóként dolgozott. Különlegessége, hogy nemcsak a szöveget írta, hanem a dallamot is maga komponálta.

A fiatal tanító karácsonyi énekét az iskolai ünnepségen adták elő. A szerzemény az évtizedek során széles körben ismertté vált, és a magyar karácsonyi énekkincs egyik kedvelt darabja lett.

A Fel nagy örömre! különleges helyet foglal el Gárdonyi életművében. A szépirodalmi munkásságát ismerők közül sokan nem is sejtik, hogy az ünnepi ének, amelyet templomokban és családi körben is rendszeresen felcsendülni hallhatunk, egy fiatal magyar író saját zeneszerzői munkája.

Dankó Pista és Gárdonyi Géza különleges barátsága

Gárdonyi zenei életének egyik legfontosabb kapcsolata Dankó Pistához, a híres nótaszerzőhöz fűződött.

Szegeden ismerkedtek meg, a Hungária Kávéházban, amely a korabeli irodalmi és művészeti élet egyik ismert találkozóhelye volt. Az ottani asztaltársaságban számos neves alkotó megfordult, köztük Pósa Lajos, Móra Ferenc és Tömörkény István.

Gárdonyi és Dankó között hamarosan mély barátság alakult ki. Kapcsolatuk nem csupán személyes rokonszenven alapult: kölcsönösen tisztelték egymás művészetét, és együtt is dolgoztak.

Gárdonyi Dankó Pista több dalához írt szöveget, illetve tanácsaival is segítette a zeneszerző munkáját. A levéltári hagyatékban 59 Dankó-dal kézirata található, amely jól érzékelteti kapcsolatuk jelentőségét.

Közös munkájukhoz tartozik többek között A bor legendája, a Bús a magyarnak élete és az Annuska lelkem. A Göre-nóták szintén a legismertebb közös alkotások közé tartoznak.

Gárdonyi 1892-ben alkotta meg Göre Gábor bíró humoros alakját, aki később több művében, így A bor című színműben is megjelent.

Dankó Pista különösen nagy népszerűségnek örvendett a korabeli értelmiség körében is. Munkásságáról Ady Endre és Juhász Gyula is írt, Pósa Lajos pedig támogatta és segítette a nótaszerzőt.

Gárdonyit a cigányzene érzelmi gazdagsága, szabadsága és különleges dallamvilága is magával ragadta. Dankó Pistát a „cigány Petőfi” néven emlegette.

Barátságuk egyik megható emléke Dankó halála után született. Gárdonyi megőrizte barátja hegedűjének húrjait, és egy borítékba helyezte őket. A borítékra a következőket írta:

„Ezek a húrok a Dankó Pista hegedűjéről valók. Aznap szedtem le őket, mikor a Pista meghalt. Többet ember ne játsszék rajtuk.”

Ez a néhány sor sokat elárul a két művész közötti kapcsolat mélységéről.

Erkel Ferenccel is jó kapcsolatot ápolt

Gárdonyi zenei érdeklődése nem korlátozódott a magyar nóták világára. A klasszikus zene nagy mestereit is tisztelte, és Erkel Ferenccel is jó barátságot ápolt.

A zeneszerzővel nemcsak a zenéről beszélgetett, hanem izgalmas sakkpartikat is játszott. Gárdonyi számára a művészet különböző ágai szorosan összetartoztak. A zene mellett a szobrászat és a képzőművészet is érdekelte.

A klasszikus zene iránti érdeklődését gazdag kottatára is bizonyítja. Gyűjteményében a bécsi klasszicizmus és a romantika zeneszerzőinek művei mellett egyházi zenék is helyet kaptak.

A magyar zenei hagyományok ápolása szintén fontos volt számára. Különösen érdekelte a népdalok világa, a magyar gyökerek és a hazafias érzések zenei kifejezése.

A bor legendája – amikor Gárdonyi a zenében is megmutatta humorát

Gárdonyi nemcsak komoly, vallásos témájú énekeket írt. A magyar nóta és a humoros dalok világában is otthonosan mozgott.

Ennek egyik példája A bor legendája, amelynek szövegében Noé és a bor története jelenik meg játékos, humoros formában.

A dalban Isten arra kéri Noét, hogy kóstolja meg a szőlőt, majd a mustot és végül az óbort. Noé válaszai egyre vidámabbak, ahogy a kóstolás előrehalad.

A mű jól mutatja Gárdonyi sokoldalúságát: az író a humoros, könnyed szövegeket is ugyanolyan természetességgel formálta meg, mint a komolyabb irodalmi alkotásokat.

Az opera és az operett világában is kipróbálta magát

Gárdonyi a zenei érdeklődését az opera műfajára is kiterjesztette. 1890 körül a Műbarátok Köre operaszövegírói pályázatot hirdetett, amelyre Gárdonyi is benyújtotta munkáját.

Árgyrus, illetve a forrásokban Árgyélus néven is említett librettója díjat nyert. Bár az opera műfajával nem foglalkozott rendszeresen, a pályázati siker mégis jelezte, hogy az irodalmi tehetségét a zenei színpad világában is kamatoztatni tudta.

A mű története azért is érdekes, mert a népi kultúra és a falusi emberek világa felé fordította figyelmét. Ezek a témák később meghatározó szerepet kaptak írói munkásságában.

Opera- és operettszövegek mellett zenei témájú cikkeket is írt. Versei közül több is megzenésítést kapott, köztük Dankó Pista közreműködésével született dalok.

A muzsikáló Gárdonyi emlékei az egri Gárdonyi-házban

Gárdonyi zene iránti szeretetéről ma is tanúskodnak azok a tárgyak, amelyek az egri Gárdonyi Géza Emlékházban láthatók.

A látogatók megtekinthetik az író zongoráját és azt a cimbalmot is, amelyet Dankó Pista adott zálogba barátjának, amikor már súlyos beteg volt.

Gárdonyi hegedűje sajnos nem maradt fenn, de hegedűtokjai és gazdag kottatára megőrizték muzsikus életének emlékét.

A hagyaték különösen értékes része a klasszikus zenei kottagyűjtemény, amely Gárdonyi széles körű zenei tájékozottságáról árulkodik.

Az írót tehát nemcsak a könyvei és kéziratai révén lehet megismerni. Hangszerei, kottái és zenei emlékei egy másik, kevésbé ismert oldalát mutatják meg annak az embernek, akit elsősorban az Egri csillagok szerzőjeként tart számon az utókor.

A Gárdonyi 100 emlékév a muzsikáló írót is bemutatta

Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója alkalmából, 2022-ben országos és egri rendezvénysorozat emlékezett meg az író munkásságáról.

A Gárdonyi 100 emlékév egyik különleges eseménye volt az Érsekkertben megrendezett Viva la musica koncert. A város kórusai és szólistái Gárdonyi nótáit, valamint azokat a dalokat adták elő, amelyeknek az író írta a szövegét.

A rendezvénysorozat másik érdekes programja az Eltáncolt irodalom című produkció volt, amelynek a Gárdonyi-kert adott helyet. A Pavanne Táncegyüttes és egri színművészek közös előadásában az író műveiben szereplő táncok és zenék elevenedtek meg.

A közönség többek között az Ida regényében megjelenő keringővel, az Annuska apáca lesz című novellában szereplő palotással, valamint a Hosszúhajú veszedelem történetében említett francia négyessel is találkozhatott.

A program különlegessége az volt, hogy az irodalmi részletek mellett a táncművészek be is mutatták az egyes táncokat.

Gárdonyi Géza, akinek a zenében is a szíve szólt

Gárdonyi Géza életművének kevésbé ismert, de annál értékesebb része a zenei munkásság. Az egri tanítóképzőben szerzett tudása, a klasszikus zene iránti érdeklődése, a magyar nóták szeretete, Dankó Pistával kialakított barátsága és saját szerzeményei mind azt bizonyítják, hogy rendkívül sokoldalú művész volt.

A Fel nagy örömre! ma is megszólal karácsonykor, és sokan talán úgy éneklik, hogy nem is tudják: a szöveg és a dallam egyaránt Gárdonyi Géza alkotása.

Eger számára különösen fontos ez az örökség. A város nemcsak az írót őrzi, hanem azt a fiatalembert is, aki a tanítóképző falai között alapozta meg zenei műveltségét, és aki egész életében hitt abban, hogy a szívből születő művészet időtálló érték.

Források

Agria – Gárdonyi 100, 2022. ősz – Bozók Ferenc tanulmánya

Devecseri helytörténeti kiadvány – Gárdonyi Géza és Dankó Pista barátsága

HEOL – Gárdonyi Géza zeneszeretetéről mesélt Hubert Ildikó irodalomtörténész

Litera – Zenei „csillagfutások”: Zenész írók

Egri Történeti Ismerettár – Fel nagy örömre

Borítókép: Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Eger  – Fotó: Szinok Gábor 2015.

 „Ami a szívből jön, a végtelenségből jön, s ami a végtelenségből jön, mindenkinek kincse. A szív művei halhatatlanok.” – Gárdonyi Géza

Gárdonyi Géza nevét elsősorban az Egri csillagok, A láthatatlan ember és A Pál utcai fiúk? Nem: Gárdonyi életművének számos más jelentős alkotása révén ismerjük, de kevesebben tudják, hogy az író életében a zene legalább olyan fontos szerepet játszott, mint az irodalom. Több hangszeren játszott, zeneelméleti és zeneszerzési ismeretekkel rendelkezett, dalszövegeket írt, és saját dallamokat is komponált. Az egyik legismertebb magyar karácsonyi ének, a Fel nagy örömre! szövege és zenéje egyaránt az ő munkája.

Zenei műveltségének alapjait Egerben szerezte, ahol 1878 és 1881 között az Egri Érseki Római Katolikus Tanítóképző növendéke volt. A városhoz tehát nemcsak írói pályájának későbbi, meghatározó időszaka, hanem zenei érdeklődésének kialakulása is szorosan kötődik.

Az egri tanítóképzőben alapozta meg zenei tudását

Gárdonyi zene iránti szeretetét elsősorban édesapjától és tanítóitól örökölte. Édesapja, Ziegler Sándor Mihály maga is muzsikált, többek között citerán és fuvolán játszott. A fiatal Gárdonyi így már korán megismerkedett a hangszerek és a dallamok világával.

Az 1878 és 1881 közötti egri tanulmányai alatt magas szintű zeneelméleti képzésben részesült, és zeneszerzési ismereteket is szerzett. Később több hangszeren is játszott: orgonán, zongorán és cimbalmon is kiválóan muzsikált, de a hegedű állt legközelebb a szívéhez.

A hegedülés számára nem elsősorban a közönségnek szóló előadást jelentette. Inkább saját örömére, vigasztalást keresve vette kezébe a hangszert. Naplójában is megemlékezett a muzsikálásról, amely a nehezebb időszakokban lelki támaszt jelentett számára.

Zenei érdeklődése rendkívül sokoldalú volt. Vivaldi, Bach, Beethoven, Erkel Ferenc, Káldy Gyula és Kodály Zoltán művei egyaránt közel álltak hozzá. A klasszikus zene mellett az egyházi énekek, a magyar népdalok, a magyar nóta és a cigányzene is nagy hatással voltak rá.

A Fel nagy örömre! – Gárdonyi legismertebb zenei alkotása

Gárdonyi Géza legismertebb zeneműve a Fel nagy örömre! kezdetű karácsonyi ének, amelyet ma is országszerte énekelnek az ünnepi időszakban.

A mű 1882-ben, Devecserben született, amikor Gárdonyi mindössze 19 éves volt, és segédtanítóként dolgozott. Különlegessége, hogy nemcsak a szöveget írta, hanem a dallamot is maga komponálta.

A fiatal tanító karácsonyi énekét az iskolai ünnepségen adták elő. A szerzemény az évtizedek során széles körben ismertté vált, és a magyar karácsonyi énekkincs egyik kedvelt darabja lett.

A Fel nagy örömre! különleges helyet foglal el Gárdonyi életművében. A szépirodalmi munkásságát ismerők közül sokan nem is sejtik, hogy az ünnepi ének, amelyet templomokban és családi körben is rendszeresen felcsendülni hallhatunk, egy fiatal magyar író saját zeneszerzői munkája.

Dankó Pista és Gárdonyi Géza különleges barátsága

Gárdonyi zenei életének egyik legfontosabb kapcsolata Dankó Pistához, a híres nótaszerzőhöz fűződött.

Szegeden ismerkedtek meg, a Hungária Kávéházban, amely a korabeli irodalmi és művészeti élet egyik ismert találkozóhelye volt. Az ottani asztaltársaságban számos neves alkotó megfordult, köztük Pósa Lajos, Móra Ferenc és Tömörkény István.

Gárdonyi és Dankó között hamarosan mély barátság alakult ki. Kapcsolatuk nem csupán személyes rokonszenven alapult: kölcsönösen tisztelték egymás művészetét, és együtt is dolgoztak.

Gárdonyi Dankó Pista több dalához írt szöveget, illetve tanácsaival is segítette a zeneszerző munkáját. A levéltári hagyatékban 59 Dankó-dal kézirata található, amely jól érzékelteti kapcsolatuk jelentőségét.

Közös munkájukhoz tartozik többek között A bor legendája, a Bús a magyarnak élete és az Annuska lelkem. A Göre-nóták szintén a legismertebb közös alkotások közé tartoznak.

Gárdonyi 1892-ben alkotta meg Göre Gábor bíró humoros alakját, aki később több művében, így A bor című színműben is megjelent.

Dankó Pista különösen nagy népszerűségnek örvendett a korabeli értelmiség körében is. Munkásságáról Ady Endre és Juhász Gyula is írt, Pósa Lajos pedig támogatta és segítette a nótaszerzőt.

Gárdonyit a cigányzene érzelmi gazdagsága, szabadsága és különleges dallamvilága is magával ragadta. Dankó Pistát a „cigány Petőfi” néven emlegette.

Barátságuk egyik megható emléke Dankó halála után született. Gárdonyi megőrizte barátja hegedűjének húrjait, és egy borítékba helyezte őket. A borítékra a következőket írta:

„Ezek a húrok a Dankó Pista hegedűjéről valók. Aznap szedtem le őket, mikor a Pista meghalt. Többet ember ne játsszék rajtuk.”

Ez a néhány sor sokat elárul a két művész közötti kapcsolat mélységéről.

Erkel Ferenccel is jó kapcsolatot ápolt

Gárdonyi zenei érdeklődése nem korlátozódott a magyar nóták világára. A klasszikus zene nagy mestereit is tisztelte, és Erkel Ferenccel is jó barátságot ápolt.

A zeneszerzővel nemcsak a zenéről beszélgetett, hanem izgalmas sakkpartikat is játszott. Gárdonyi számára a művészet különböző ágai szorosan összetartoztak. A zene mellett a szobrászat és a képzőművészet is érdekelte.

A klasszikus zene iránti érdeklődését gazdag kottatára is bizonyítja. Gyűjteményében a bécsi klasszicizmus és a romantika zeneszerzőinek művei mellett egyházi zenék is helyet kaptak.

A magyar zenei hagyományok ápolása szintén fontos volt számára. Különösen érdekelte a népdalok világa, a magyar gyökerek és a hazafias érzések zenei kifejezése.

A bor legendája – amikor Gárdonyi a zenében is megmutatta humorát

Gárdonyi nemcsak komoly, vallásos témájú énekeket írt. A magyar nóta és a humoros dalok világában is otthonosan mozgott.

Ennek egyik példája A bor legendája, amelynek szövegében Noé és a bor története jelenik meg játékos, humoros formában.

A dalban Isten arra kéri Noét, hogy kóstolja meg a szőlőt, majd a mustot és végül az óbort. Noé válaszai egyre vidámabbak, ahogy a kóstolás előrehalad.

A mű jól mutatja Gárdonyi sokoldalúságát: az író a humoros, könnyed szövegeket is ugyanolyan természetességgel formálta meg, mint a komolyabb irodalmi alkotásokat.

Az opera és az operett világában is kipróbálta magát

Gárdonyi a zenei érdeklődését az opera műfajára is kiterjesztette. 1890 körül a Műbarátok Köre operaszövegírói pályázatot hirdetett, amelyre Gárdonyi is benyújtotta munkáját.

Árgyrus, illetve a forrásokban Árgyélus néven is említett librettója díjat nyert. Bár az opera műfajával nem foglalkozott rendszeresen, a pályázati siker mégis jelezte, hogy az irodalmi tehetségét a zenei színpad világában is kamatoztatni tudta.

A mű története azért is érdekes, mert a népi kultúra és a falusi emberek világa felé fordította figyelmét. Ezek a témák később meghatározó szerepet kaptak írói munkásságában.

Opera- és operettszövegek mellett zenei témájú cikkeket is írt. Versei közül több is megzenésítést kapott, köztük Dankó Pista közreműködésével született dalok.

A muzsikáló Gárdonyi emlékei az egri Gárdonyi-házban

Gárdonyi zene iránti szeretetéről ma is tanúskodnak azok a tárgyak, amelyek az egri Gárdonyi Géza Emlékházban láthatók.

A látogatók megtekinthetik az író zongoráját és azt a cimbalmot is, amelyet Dankó Pista adott zálogba barátjának, amikor már súlyos beteg volt.

Gárdonyi hegedűje sajnos nem maradt fenn, de hegedűtokjai és gazdag kottatára megőrizték muzsikus életének emlékét.

A hagyaték különösen értékes része a klasszikus zenei kottagyűjtemény, amely Gárdonyi széles körű zenei tájékozottságáról árulkodik.

Az írót tehát nemcsak a könyvei és kéziratai révén lehet megismerni. Hangszerei, kottái és zenei emlékei egy másik, kevésbé ismert oldalát mutatják meg annak az embernek, akit elsősorban az Egri csillagok szerzőjeként tart számon az utókor.

A Gárdonyi 100 emlékév a muzsikáló írót is bemutatta

Gárdonyi Géza halálának századik évfordulója alkalmából, 2022-ben országos és egri rendezvénysorozat emlékezett meg az író munkásságáról.

A Gárdonyi 100 emlékév egyik különleges eseménye volt az Érsekkertben megrendezett Viva la musica koncert. A város kórusai és szólistái Gárdonyi nótáit, valamint azokat a dalokat adták elő, amelyeknek az író írta a szövegét.

A rendezvénysorozat másik érdekes programja az Eltáncolt irodalom című produkció volt, amelynek a Gárdonyi-kert adott helyet. A Pavanne Táncegyüttes és egri színművészek közös előadásában az író műveiben szereplő táncok és zenék elevenedtek meg.

A közönség többek között az Ida regényében megjelenő keringővel, az Annuska apáca lesz című novellában szereplő palotással, valamint a Hosszúhajú veszedelem történetében említett francia négyessel is találkozhatott.

A program különlegessége az volt, hogy az irodalmi részletek mellett a táncművészek be is mutatták az egyes táncokat.

Gárdonyi Géza, akinek a zenében is a szíve szólt

Gárdonyi Géza életművének kevésbé ismert, de annál értékesebb része a zenei munkásság. Az egri tanítóképzőben szerzett tudása, a klasszikus zene iránti érdeklődése, a magyar nóták szeretete, Dankó Pistával kialakított barátsága és saját szerzeményei mind azt bizonyítják, hogy rendkívül sokoldalú művész volt.

A Fel nagy örömre! ma is megszólal karácsonykor, és sokan talán úgy éneklik, hogy nem is tudják: a szöveg és a dallam egyaránt Gárdonyi Géza alkotása.

Eger számára különösen fontos ez az örökség. A város nemcsak az írót őrzi, hanem azt a fiatalembert is, aki a tanítóképző falai között alapozta meg zenei műveltségét, és aki egész életében hitt abban, hogy a szívből születő művészet időtálló érték.

Források

Agria – Gárdonyi 100, 2022. ősz – Bozók Ferenc tanulmánya

Devecseri helytörténeti kiadvány – Gárdonyi Géza és Dankó Pista barátsága

HEOL – Gárdonyi Géza zeneszeretetéről mesélt Hubert Ildikó irodalomtörténész

Litera – Zenei „csillagfutások”: Zenész írók

Egri Történeti Ismerettár – Fel nagy örömre

Borítókép: Gárdonyi Géza Emlékmúzeum Eger  – Fotó: Szinok Gábor 2015.