Eger belvárosának utcái sokszor olyan történeteket őriznek, amelyekre a mai járókelők már nem is gondolnak. A keskeny utcák, a szabálytalan vonalvezetésű közök és az egymás mellett sorakozó régi házak nem véletlenül alakultak ki. A város természeti adottságai, a középkori településszerkezet, a vízjárások és a történelmi események egyaránt meghatározták Eger arculatát.
A mai Jókai Mór utca múltjáról különösen értékes helytörténeti leírást hagyott ránk Breznay Imre. Az egri helytörténész 1942. június 13-án megjelent, A Jókai Mór-utca históriája! (Czukor utcza) című írásában nemcsak az utca kialakulását mutatta be, hanem a régi Eger városszerkezetéről, a környező utcákról, az egykori piacokról és az utca első ismert lakóiról is számos érdekes adatot közölt.
Eger utcáinak kialakulását a víz is meghatározta
A várak körül kialakuló települések természetes fejlődési folyamat eredményeként városiasodtak. Az emberek a biztonságot nyújtó erődítmények közelében telepedtek le, hiszen a várak védelmet jelentettek a támadásokkal szemben. Eger is ennek a folyamatnak köszönhette városi fejlődését, és Szent István király is püspöki székhelynek választotta.
A régi városok lakóterületeit falakkal vették körül. A védett területen ezért igyekeztek minden rendelkezésre álló helyet kihasználni. Ennek következtében alakultak ki a szűk utcák, a kisebb terek és a gyakran kanyargós közlekedési útvonalak.
Breznay Imre azonban Eger esetében egy másik, különösen fontos körülményre hívta fel a figyelmet. Szerinte a város utcáinak szabálytalan vonalvezetését nem elsősorban katonai vagy stratégiai szempontok alakították, hanem a talaj és a vízjárás.
A város területének jelentős része egykor mocsaras, süppedékes volt. Az északkeleti dombokról lezúduló vizek, valamint a délkeleti részen található, mésztartalmú melegvíz-források miatt a mélyebben fekvő területek tartósan nedvesek maradtak.
Breznay az egri utcák múltját a 20. század eleji közműépítések tapasztalataival is alátámasztotta. A csatornázás és a vízvezetékcsövek lefektetése során a belváros több pontján 1–2 méter mélyen gerendákból és keresztben elhelyezett rőzsekötegekből álló régi útalapokat találtak. A gerendák az utcák tengelyében feküdtek, a rőzsekötegek pedig ezekre merőlegesen helyezkedtek el.
A leírás szerint ezek a szerkezetek azt mutatták, hogy a mai belvárosi utcák egy részének helyén korábban vízfolyások húzódtak. A magasabban fekvő, szilárdabb partszakaszokra épültek a házak, így a lakóépületek kevésbé voltak kitéve a víznek.
Breznay az Eger név eredetét is a természeti környezettel hozta összefüggésbe. Véleménye szerint a név a mocsaras területeken egykor nagy számban tenyésző égerfákra vezethető vissza. A német Erlau elnevezést pedig az Erlanau, vagyis égerliget szó rövidült alakjának tartotta. Az agrianusoktól és a szántóföld jelentésű latin eredettől származtatott magyarázatot erőltetett okfejtésnek nevezte.
A vár helyének kiválasztását is a korabeli vízviszonyokkal magyarázta. Szerinte a mai várromok helye önmagában nem biztosított volna elegendő védelmet, a vízzel körülvett terület azonban három irányból is nehezítette a támadók előrenyomulását.
A mai utcák helyén egykor vízfolyások húzódtak
Breznay szerint nemcsak a tartósan mocsaras állapot, hanem a nagyobb esőzések és zivatarok során lezúduló víz is meghatározta Eger utcahálózatának kialakulását.
A magasabb területekről érkező víz a lazább talajban medreket alakított ki. Ezek mentén, a két szilárdabb parton jöttek létre a házsorok, majd az utcák.
A helytörténész több egri utcát is felsorolt példaként. Ilyen volt a Papnövelde és a Szent János utca, a Dr. Werner Adolf és a Kaszinó utca, a Csíky Sándor és a Dr. Maczky Valér utca, valamint a Kováts János utca és annak régi folytatása, a mai Árvaköz.
Azt is hangsúlyozta, hogy az utcák mai vonalvezetése nem minden esetben őrzi pontosan az egykori vízfolyások irányát. A házak már álltak, amikor az utcák végleges vonalvezetése kialakult, ezért nem lehetett mindenütt egyenes összeköttetést létrehozni.
Példaként a Kováts János utca déli végén lezúduló esővizet és a Sertekapu utca délkeleti végén található állandó forrás vizét említette. Ezek egykor olyan mederben folyhattak le, amely az Irgalmas Nővérek templomának déli oldala mellett, a mai Árvaház-köz irányában húzódott.
Breznay szerint hasonló jelenségek a patak bal partján fekvő utcáknál is megfigyelhetők voltak.
Így alakult ki a Jókai Mór utca
A mai Jókai Mór utca vonalvezetését is ezekkel a természeti adottságokkal magyarázta. Az utca helyén egykor vízfolyás húzódhatott, a két magasabban fekvő, szilárdabb partszakaszon pedig házsorok alakultak ki.
Ennek következtében az utca házai eredetileg magasabban álltak, mint maga az úttest. Breznay megfigyelése szerint még a 19. században is akadtak olyan épületek, amelyek kapujához vagy boltajtajához két-három lépcsőn kellett felmenni. Egyes házaknál ennek nyomai még az ő korában is felismerhetők voltak, noha az úttestet az évszázadok során jelentősen feltöltötték.
A Jókai Mór utca tehát nem egy későbbi városrendezési elképzelés eredményeként jött létre. Breznay értelmezésében a természetes terepviszonyok alakították ki azt a vonalat, amelyet a város később utcájaként használt.
A régi Forum és a Magyar Piac összeköttetése
Az utca kialakulásának másik fontos oka a város központi területeinek elhelyezkedése volt.
Eger közéletének és kereskedelmének központját a mai Kossuth Lajos tér jelentette. A régi latin és német térképeken ezt a teret Forum néven jelölték. Breznay a klasszikus görög városok agorájához hasonlította, hiszen itt nemcsak a kereskedelmi élet, hanem a város közélete is összpontosult.
A tér jelentőségét mutatja az is, hogy a városházát a 18. század első negyedének végén átköltöztették a mai Széchenyi utca 12. szám alatti épületből. Ebben az épületben 1878-tól a magyar királyi posta működött.
A Jókai Mór utca fontos összeköttetést biztosított a régi Forum és a mai Káptalan utca között. Utóbbi Eger egyik jelentős útvonala volt, amely a régi Hatvani kaputól a vár irányába vezetett.
A török kiűzésének időszakában a Káptalan utca különösen fontos közlekedési útvonalnak számított. A Budáról érkező hadi népek is ezen a jól megalapozott úton közlekedtek.
A Káptalan utcának ugyanakkor szüksége volt arra, hogy megfelelő kapcsolatban álljon a piaccal. Ezt a szerepet töltötte be a Jókai Mór utca.
A piacot egykor Magyar Piacnak nevezték. Egerben ugyanis Német Piac is létezett, amely a mai Vashídon túl, a Dobó tér környékén, egy kétemeletes ház helyén volt. A mai Káptalan utcát egy időben Magyar Piac utcának is hívták.
A Líceum építése előtt még házak álltak a területen
Breznay Imre egy másik érdekes várostörténeti részletre is felhívta a figyelmet: a mai Líceum mögötti Fellner utca kialakulására.
A régi városképek alapján a Káptalan utca a Líceum előtti téren keresztül kapcsolódott a piachoz. A Fellner utca mögötti közlekedési kapcsolat még nem létezett.
A helytörténész szerint a mai Fellner utca elődjét a Líceum építése idején ott elhelyezett munkásházak hozták létre. Ezeket az építkezés befejezése után sem bontották el, hanem az épületek a területen maradtak, és később is ott álltak.
Breznay azt is cáfolta, hogy a Líceum építését megelőzően a terület mocsaras lett volna. Elmondása szerint ott korábban házak álltak.
A Fellner utca déli végén Gusztinyi kanonok háza helyezkedett el. Gusztinyi később nyitrai püspök lett, a házat pedig a Líceum telkének céljára ajándékozta oda.
Az északi végén, a mai Kállay Zoltán utca találkozásánál Havas Antal özvegyének háza állt.
A Káptalan utca tehát korábban hosszabb és zártabb utca volt. A Jókai Mór utca kialakulása azért vált szükségessé, mert a régi Forum és a Káptalan utca között megfelelő összeköttetést kellett biztosítani.
Breznay az utca hosszát mindössze 180–200 lépésre becsülte. Keskeny és meglehetősen görbe utcácskaként írta le.
Földszintes házak, faházak és sáros utcák a 17. században
A Jókai Mór utca 17. századi képe Breznay szerint hasonló lehetett Eger többi korabeli utcájához.
A házsorokat főként földszintes épületek alkották, közöttük néhány faház is állhatott. A korabeli Eger fennmaradt házai általában kicsik és alacsonyak voltak, így a helytörténész feltételezése szerint az utca épületei is hasonló méretűek lehettek.
Az utcakövezés ebben az időben még nem volt jellemző. Esős időben és télen az utca sáros, pocsolyás lehetett. Legfeljebb a gondosabb háztulajdonosok tartották rendben saját házuk előtti területet.
Breznay a török kori Eger állapotairól Evlia Cselebi török világutazó leírását is megemlítette. Cselebi a 17. század hetedik évtizedének közepén járt a városban, és írásaiban Eger szépségeit dicsérte. Breznay azonban fenntartással kezelte a beszámolót, amelynek egyes állításait túlzónak tartotta.
Kik laktak a Jókai Mór utcában a 17. század végén?
Breznay Imre az utca első ismert lakói és háztulajdonosai közül többeket név szerint is megemlített.
A 17. század végén a Ferenc-rendiek kolostorának bejáratával szembeni sarkon lakott Nagy János, akit új keresztényként tartottak számon. Ez az elnevezés arra utalt, hogy korábban török volt, majd katolikus hitre tért.
A szomszédságában Somogy Mihály kapitány lakott, akinek három kisebb háza állt egymás mellett.
Az újszerzeményi bizottság, latin nevén Commissio Neoacquistica, Nagy János házát 70 forintra, Somogy Mihály három kis házát pedig összesen 80 forintra értékelte.
A mai úgynevezett kisvárosháza környékén, az utca sarkán akkoriban a császári prefektúra működött. Három telekkel és házzal rendelkezett, vagyis a területnek már akkor is jelentős hivatali szerepe volt.
Az utca többi háza a hajdúk tulajdonába került. Ők a vár ostromában való részvételükért jutalomként, nagyon kedvező áron kapták meg az épületeket és telkeket.
A hajdúk azonban nem kötődtek tartósan Egerhez. A török uralom utáni első évtizedekben sokan továbbköltöztek, és hamarosan túladtak ingatlanaikon.
Ennek következtében a 18. század elejére az utcai házak jelentős része már iparosok kezére került.
Czukor utcza – az utca legrégebbi ismert elnevezése
A mai Jókai Mór utca korábbi elnevezéseinek története szintén érdekes.
Breznay szerint a magyar uralom kezdetén Egerben még nem rendelkezett minden utca hivatalosan elfogadott névvel. Erről az egri lakosok is panaszkodtak a 17. század utolsó évtizedében, amikor előterjesztést nyújtottak be Fenessy püspökhöz, a város földesurához.
A Jókai Mór utca esetében sem egy mai értelemben vett, hivatalosan rögzített utcanévvel találkozunk a legrégibb iratokban. A helyet körülírással azonosították, ahogyan Eger más utcáinál is gyakran előfordult.
Breznay a legrégebbi írásokból ezt az elnevezést idézte:
„A Piaczról a Barátok felé járó kis Utcza.”
Ez a megnevezés pontosan leírta az utca akkori szerepét: a piac felől a ferences barátok irányába vezető keskeny összekötő út volt.
A Czukor utcza elnevezés pedig a Jókai Mór utca régi történetének egy másik fontos emléke, amelyet Breznay már az 1942-es írásának címében is megőrzött.
Egy rövid utca, amely Eger múltjának fontos része
A mai Jókai Mór utca első pillantásra csupán egy rövid belvárosi összekötő útnak tűnik. Története azonban jóval többről szól, mint egy utca nevének változásáról.
Kialakulásában szerepet játszott Eger egykori mocsaras területe, a vízfolyások természetes medre, a régi városfalak közé szorított településszerkezet, a Forum és a Magyar Piac kapcsolata, valamint a Hatvani kaputól a várig vezető fontos közlekedési útvonal.
A 17. század végén már házak sorakoztak itt, lakói között kapitányt, új keresztény háztulajdonost, hajdúkat és iparosokat találunk. A környék hivatali életében a császári prefektúra is meghatározó szerepet játszott.
Breznay Imre 1942-ben megjelent írása azért különösen értékes, mert a Jókai Mór utca történetét nem elszigetelten mutatta be, hanem Eger egész régi városszerkezetének összefüggésében. Egy olyan korszakból őrzött meg adatokat, amikor a mai belváros utcáinak, házainak és köztereinek története még sokkal közvetlenebbül kapcsolódott a mindennapi városi élethez.
A mai utcatábla már Jókai Mór nevét viseli, de a régi Czukor utcza és a „Piaczról a Barátok felé járó kis Utcza” elnevezés továbbra is a város történetének fontos emléke.
Források
Breznay Imre: A Jókai Mór-utca históriája! (Czukor utcza), 1942. június 13.
Minden, ami Eger: Eger utcanevei mesélnek – évszázadok története őrződik a táblákon
Minden, ami Eger: A Kossuth Lajos utca Eger belvárosának egyik legszebb barokk utcája
Borítókép: Eger, Jókai Mór utca. Fotó: Szinok Gábor, 2026.
Legutóbbi hozzászólások